Őrület: 650 ezer forintért vehetsz családi házat ebben a megyében

HelloVidék   
  Megosztom
Őrület: 650 ezer forintért vehetsz családi házat ebben a megyében

Országos rekordot döntött a Zala megyei búza és kukorica termésátlag, száz százalékossá vált Szombathely árvíz elleni védelme, Európa legnagyobb napelemparkjának építése mérföldkőhöz érkezett Győrben, ahol az Audi 41 milliárdból bővít idén, több száz új munkahelyet teremtve - év végi cikksorozatunk következő részében a nyugat-dunántúli régióval foglalkozunk, ebből az országrészből hoztunk jó néhány érdekes történést 2019-ből.

Korábban már beszámoltunk arról, mi történt 2019-ben a közép-magyarországi, az észak-magyarországi, az észak-alföldi, a dél-alföldi, a közép-dunántúli és a dél-dunántúli régióban, illetve a Balatonon, a Tiszán és a Dunán. Következzen most a Nyugat-Dunántúl, ami Zala, Vas és Győr-Moson-Sopron megyéket foglalja magában.

A régióban 2019 első három negyedévében összesen 5997 élve születést regisztráltak, halálozásból jóval többet, 9355-öt. A foglalkoztatottak száma a harmadik negyedévben 489900 volt, míg a munkanélkülieké mindössze 8600. A közfoglalkoztatottak átlagos havi létszáma augusztusban 3729 volt. A bruttó átlagkereset 343 505 forint volt az első három negyedévben a KSH adatai szerint.

Az elmúlt évtizedben Győr-Moson-Sopron, Vas, Fejér és Bács-Kiskun megye gazdasági fejlettsége lépett előre legnagyobbat az uniós átlag felé, miközben Budapest és Pest megye lényegében stagnált – derült ki rövid vizsgálatunkból. Mindez érdekes eredmény annak tükrében, hogy a 2004-es uniós csatlakozás óta már több tízezer milliárd forintnyi uniós támogatás áramlott a magyar megyékbe, de úgy tűnik, hogy ez a rengeteg pénz nem tudott érdemi felzárkózást kiváltani a legtöbb térségben.

Idén Zala megyében lett a legnagyobb a búza és a kukorica termésátlaga: a közel 30 ezer hektáron termelt kukorica 86 százalékát betakarították, a hektáronkénti 8,62 tonna termésátlag meghaladta az országos (7,9 tonna) átlagot. A gabonaféléknél szintén az országosnál magasabb átlaghozamokat mértek. Zalában a termőföld kevésbé jó minőségű, mint az ország más részeiben, az eredmény nagyrészt annak köszönhető, hogy a helyi gazdálkodók közül sokan belátták: a hátrányt az agrotechnológiai újítások alkalmazásával csökkenteni tudják.

A lakáspiaccal kapcsolatban megírtuk, hogy

A legtöbb tranzakciót Győrben kötötték, de a lélekszámhoz viszonyítva Hévízen pörgött a legjobban a lakáspiac, ahol 1000 lakosra 63 adásvétel jutott. A régió nagyvárosai közül tavaly Sopron volt a legerősebb a lakásvásárlások számának tekintetében, a KSH idei első féléves előzetes adataiból azonban már némi visszaesés látszik az előző évhez képest. A régióban az országos trenddel megegyezően a tavalyi év ugyanezen időszakához viszonyítva 5 százalékkal csökkent a tranzakciók száma. Győrben cseréltek ingatlant a legtöbben (900), amit Sopron követ (400). Előbbi értéke 5 százalékkal, utóbbié 10 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbi adatokhoz képest, de ez a trend megegyezik a hasonló méretű városokban tapasztaltakkal.

A Nyugat-Dunántúlon minden ingatlantípus esetében Sopronban volt a legmagasabb az árszint. A városban az újépítésű ingatlanok esetében 490 ezret, a téglalakásoknál 370 ezret, a családi házaknál pedig a 320 ezer forintot kértek egy négyzetméterért. A legdrágább családi ház 110 millióért kelt el a városban, míg a régióban volt, aki 650 ezer forintért vett családi házat, amiért egy Nagykanizsa közeli kis faluig kellett mennie a vevőnek.

Ha gyógyfürdőkről van szó, a térség az országos mezőnyben mindenképpen előkelő helyet foglal el. Magyarország rendkívül gazdag gyógy- és termálvizekben, az ország területének mintegy háromnegyed része alatt található gyógyhatású forrás vagy termálvíz. A 150 meleg vizes gyógyfürdő európai viszonylatban is kiemelkedőnek számít, ráadásul olyan egyedülálló természeti csodákkal is büszkélkedhetünk, mint például a Hévízi-tó. Mellette a régióban még olyan remek fürdőlehetőségeket találunk, mint Bükfürdő, Sárvár, Zalakaros, Kehida, Lenti, Szentgotthárd, Győr, Mosonmagyaróvár, Celldömölk vagy Balf. Az itt található gyógyvizek jótékony hatásairól ebben a cikkünkben szedtünk össze minden tudnivalót.

Zala megye

A Zalakarosi Fürdőt egyébként decemberben bővítették egy szaunakomplexummal, ami csaknem 200 ember befogadására alkalmas. A beruházás közel 450 millióba került, alig több mint fél évig tartott a kivitelezés. A fürdő tavaly 650 ezer vendéget fogadott, idén várhatóan ezt is meghaladja a látogatottság. A komplexumban a 60 férőhelyes szauna mellett többek között gőzkabinok, infraszauna, merülőmedencék és jakuzzi várja a vendégeket. A karácsonyi szállásfoglalások kapcsán számoltunk be arról, mik a legkedveltebb üdülőhelyek az országban - ebben a listában is találni néhányat a nyugat-dunántúli városok közül. A megyéket tekintve Heves (12%), Zala (11,9%) és Pest (10,8%) megye a legforgalmasabb ebben az időszakban, a népszerű, toplistás úti célok között pedig Hajdúszoboszló, Hévíz, Gyula, Zalakaros és Eger, Szeged, Budapest, Siófok, Harkány és Miskolctapolca szerepel.

Év végén adták át a majdnem 17 milliárdból kétszer kétsávosra bővített, Letenye és Tornyiszentmiklós közötti 14 kilométeres útszakaszt. A fejlesztésnek köszönhetően "akadálymentessé" vált Magyarország és Szlovénia között az országhatáron átívelő nemzetközi forgalom, jelentősen lerövidült a menetidő Tornyiszentmiklós és Letenye között, nem utolsó sorban pedig biztonságosabbá is vált a közlekedés. Az M70-es gyorsforgalmi szakaszát most már autópályaként lehet használni.

Látványos fejlesztés az 5G-s okosút Zalaegerszegen, ami még mindig folyamatban van, várhatóan jövő év közepére készülhet el az első két szakasza. Az elmúlt években Magyarország egyik legfontosabb célkitűzése, hogy vezető szerepet töltsön be a járműiparban és az infokommunikációban. Ennek egyik eleme a Zalaegerszegen kialakított 5G adatátviteli technológiai környezet. A helyi járműipari tesztpályához és az okosváros programhoz kapcsolódó 5G-s fejlesztés olyan adatátviteli gyorsaságot és teljesen új alkalmazási lehetőségeket kínál, amivel Magyarország a világméretű szabványosítást is befolyásolni tudja. A fejlesztés nemcsak az önvezető autók miatt fontos, hiszen az 5G egy tovagyűrűző technológia lesz, s az ebből adódó gazdasági növekedést azok tudják majd kihasználni, akik az elsők lesznek.

Duális szakképző központtal is gazdagodik a város, mégpedig a legelsővel. Az önkormányzat, az iskolák, a városban működő vállalkozások együttműködésével és a kormány támogatásával jön létre, jelentették be októberben. Arra ad majd lehetőséget, hogy a fiatalok a tanulmányaik alatt a tudás mellett gyakorlati ismereteket is szerezzenek. A BGE zalaegerszegi gazdálkodási karán 1 milliárd forint ráfordítással elkészült innovációs és kutatóközpontot adtak át, ami a Széchenyi 2020 program keretében, az egykori laktanya irodaépületének helyén épült fel. Emellett hárommilliárd forintból épít új gumibitumen-üzemet a Mol a megyeszékhelyen, amihez a kormány 750 millió forintot biztosított, a Zalaco Zrt. pedig eddigi sütőipari kapacitását megháromszorozva, több mint 4 milliárd forintból épít új üzemcsarnokot.

A dél-zalai térség és a horvátországi Muraköz megye kerékpáros turisztikai fejlesztését szolgálta az a magyar-horvát közös projekt, amelynek több mint 1,7 millió eurós fejlesztéseit nyáron zárták le Nagykanizsán. A Cycle in a Network 2.0 elnevezésű magyar-horvát program a közeli Muraköz megye településeivel közösen végrehajtott fejlesztéseket szolgálta, a két ország területén több tíz kilométer hosszan építettek vagy jelöltek ki kerékpárutakat, és létrehoztak a bicikliseknek szánt szolgáltatásokat. A Mura program keretében a jövőben bővítik a Zalaerdő Zrt. kisvasútjának vonalát, a Mura mentén új túraútvonalakat alakítanak ki, amelyek a bakancsos, kerékpáros vagy vízitúrázók számára kínálnak akár több napra szóló kikapcsolódási lehetőséget.

A Csónakázó-tó körül 4,3 kilométeres körút épült pihenőhelyekkel, kerékpáros bázist, fitneszparkot alakítottak ki, megépítették a város legnagyobb alapterületű, 1400 négyzetméteres játszóterét. A miklósfai városrészben és Murakeresztúron biciklis pihenőhely hoztak létre, 17,3 kilométer határ menti új bicikliutat tábláztak ki Nagykanizsától Murakeresztúrig.

Vas megye

Új arculatot kapott a Szombathelyi Horvát Oktatási Központ. Nyugat-Magyarországon körülbelül 500 évvel ezelőtt telepedett le az a horvát közösség, akiknek leszármazottjai napjainkban is Vas és Győr- Moson-Sopron megye területén élnek. Magyarországon ma már 15 ezer gyerek jár nemzetiségi óvodába és iskolákba, 91 ilyen intézmény van az országban. A nemzetiségi családokban és nemzetiségi iskolákban megszerzett "kétnyelvűségre" egyre nagyobb szükség lesz a következő évtizedekben. Az Európai Unió 165 millió forinttal támogatta az oktatási központ létrejöttét, amit szeptember elején át is adtak.

Több mint egymilliárd forint értékű beruházással növelte kutatásfejlesztési és innovációs kapacitását az elektronikai alkatrészt gyártó TDK Hungary Components Kft. európai uniós támogatással a vasi megyeszékhelyen. A cég az 1,03 milliárd forint értékű fejlesztéshez a Széchenyi 2020 program pályázatán 257,74 millió forint támogatást nyert el. A beruházás során a telephelyen új termékeket és technológiákat fejlesztettek. A támogatás a bér- és járulék-, valamint az anyagköltség, az infrastrukturális fejlesztés és az eszközbeszerzés költségeit is lehetővé tette a vállalat számára.

Ősszel adták át a dozmati árvízcsúcs-csökkentő tározót. A több mint kétmilliárd forintos ráfordítással épülő létesítmény Szombathely és a környező települések: Bucsu, Dozmat, Torony és Sé árvízi biztonságát szolgálja. A dozmati víztározó felépülésével teljessé, százszázalékossá vált a megyeszékhely árvíz elleni védelme. 2010-ben már megépült a lukácsházi árvízi tározó, amely Lukácsháza, Gyöngyösfalu, Gencsapáti és Szombathely egy részét tette árvízvédelmi szempontból biztonságossá. Az Aranypatak mederrendezésével megépülő dozmati tározó pedig Szombathely mellett Balogunyom, Sorkifalud és Zsennye árvízvédelmét is szolgálja.

Júlusban letették a 87-es számú főutat és az osztrák B61a jelzésű utat új határmetszési ponttal összekötő 1,8 kilométer hosszúságú út alapkövét a kőszegi határátkelőhely közelében. Régi tartozást róttak le a két nagyforgalmú főút összekötésével, hiszen Kőszeg és a burgenlandi régió évszázadokig szorosan kötődött egymáshoz, a "vasfüggöny" sokszínű gazdasági, kultúrális és emberi kapcsolatokat szakított szét és tartott távol egymástól mesterségesen.

Győr-Moson-Sopron megye

Felújították az M1-es autópálya Győr-Moson-Sopron megyei szakaszán, a Hegyeshalom felé vezető oldalon található Rábca-hidat. A teljes felületén kicserélték a szigetelést, a burkolatot, a korlátokat, valamint a vízelvezető rendszert is.

Az év végére mérföldkőhöz érkezett Európa legnagyobb, épületen kialakított napelemparkjának telepítése az Audi Hungariánál Győrben. Az Audi Hungaria és az E.ON közös projektjének eredményeként

Az egyik épület 80 000 négyzetméteres tetőfelületén már valamennyi napelem a helyére került, ez több mint 20 000 egységet jelent. A projekt következő lépcsőjeként megkezdődött a másik 80 000 négyzetméternyi tetőfelület beépítése is. A 36 000 napelemből álló, 12 megawatt beépített csúcsteljesítményű (MWp) naperőműpark az év végén kezdi meg működését, a jövőben évente több mint 9,5 GWh energiát fog termelni. Ez az energiamennyiség 5 000 háztartás éves energiaszükségletének felel meg.

A megyeszékhelyen más nagy volumenű beruházást is bejelentettek: ugyancsak az Audi 41 milliárd forintból bővíti a járműgyártási infrastruktúráját, motorfejlesztési központját és elektromos meghajtásokat gyártó egységét. A kormány 6,4 milliárd forinttal támogatja a 250 munkahelyet teremtő beruházást. Országos szinten is különleges számít az a jégkorong-fejlesztőközpont, amit augusztusban adtak át. A következő években egyébként 18 kulcsfontosságú beruházás fog megvalósulni Győrben a Modern Városok Program keretén belül. Az egyik legjelentősebb a meglehetőségen rossz állapotban lévő strand átalakítása egy korszerű, látványos vízi élményparkká. Bár a fejlesztés még csak az előkészítés fázisában van, a kabinet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította februárban, így a folyamat jelentősen felgyorsulhat.

Megkezdődött a visszaszámlálás: ha minden a tervek szerint halad, 2020 végén már a kétszer kétsávos gyorsforgalmin juthatunk el Győrből Sopronba. Az autóút építésével párhuzamosan a keresztező országos közutak külön szintű vagy új nyomvonalú kialakításán is dolgoznak a szakemberek. Jelenleg nagy erőkkel folyik a töltésépítés. A földművek anyagát hét bányában termelik ki, a szállítóutakat a bányáktól egészen a gyorsforgalmiig kialakították.

Októberben régészek vették birtokba Sopron határát, feltárás kezdődött ugyanis az M85-ös elkerülőnél. Lezárult az M85-ös gyorsforgalmi út ötödik szakaszára, a fertőrákosi csomópont és a soproni országhatár közötti, csaknem négy kilométeres részre kiírt közbeszerzés. Ennek a kétszer kétsávos gyorsforgalmi útszakasznak része a meglévő 84-es számú főúti határátkelőhelyhez történő ideiglenes visszakötés és a soproni, északnyugati elkerülő út is. Utóbbi területén és az M85-ös határ felőli nyomvonalán a teljes felületű, megelőző feltárás régészeti bontómunkája is része a projektnek.

Címlapkép: Getty Images

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Az egyik legjobb ajánlatot most a CIB Bank nyújtja, itt idén - 60 hónapos futamidőre - 38414 forintos kedvezményes törlesztővel kalkulálhatsz, míg 2021-től 40219 forintra ugrik a törlesztő. De nem marad el ettől a Raiffeisen Bank ajánlata sem, amely esetében, az 5,90 százalékos kedvezményes THM 7,96%-ra ugrik a THM-plafon megszűnése után. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Friss gazdasági, pénzügyi hírek, időrendben a Pénzcentrumon!

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidék

nyugat-dunántúl

mi történt 2019-ben

régió

zala megye

győr-moson-sopron megye

vas megye