Jól indul az év: növekszik a foglalkoztatás és a munkahelyek száma

HelloVidék   
  Megosztom
Jól indul az év: növekszik a foglalkoztatás és a munkahelyek száma

A hazai elsődleges munkaerőpiacon 31 ezer új álláshely jött létre, a közfoglalkoztatottak létszáma 19 ezer fővel csökkent, az itthonról külföldi telephelyre ingázók száma pedig 10 ezer fővel nőtt, így a teljes foglalkoztatotti létszám 4517 millió volt 23 ezer fős növekedéssel az előző év azonos időszakához képest a szeptember-novemberi időszak átlagában. Hogy mi történt még az országban? Mutatjuk!

A 15-74 éves korosztályban a gazdaságilag aktívak száma egy év alatt 17 ezer fővel 4680 millióra növekedett. Így a legideálisabb munkavállalási korú, 20-64 éves korosztály 75,5 százaléka dolgozott, ami érdemben meghaladja az Európai Unió 73,2 százalékos átlagos rátáját, de további erőfeszítésekre van szükség az egyik fő versenytárs cseh gazdaság 79,9 százalékos rátájának eléréséhez.

A foglalkoztatottak száma a mezőgazdaságban, a feldolgozóiparban és a közszolgáltatások területén csökkent, a többi ágazatban pedig nőtt 2019. III. negyedévében az előző év azonos időszakához képest.

A mezőgazdaságban 4 ezerrel, a feldolgozóiparban 15 ezerrel, a közszolgáltatások területén pedig 4 ezer fővel csökkent a létszám, míg az építőiparban 17 ezer, a versenyképességi felzárkózás szempontjából kiemelt fontosságú piaci szolgáltatások területén pedig 54 ezer új állás jött létre a negyedév során. Ezzel párhuzamosan a fenti időszakban 3,5 százalék maradt a munkanélküliségi ráta, a közfoglalkoztatásból gyors ütemben kikerülő munkaerő egy részét továbbra sem tudja felszívni az elsődleges munkaerőpiac, ami elsősorban a képzettség hiányára vezethető vissza.

A munkanélküliek száma nem változott az előző 3 havi átlaghoz képest és 6 ezer fővel csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A 2019-es várhatóan 3,5 százalékos éves átlagos munkanélküliség után 2020-ban a ráta 3,3 százalékra csökkenésére számítunk, de a munkaerőpiac további bővülését elsősorban a jelenleg inaktívak közül lehet várni.

A magyar munkaerőpiac láthatóan egyre inkább beleütközik a foglalkoztatás további bővülésének korlátjába és némileg a világgazdasági lassulás és kezdi éreztetni hatását néhány jelentősebb iparágban, habár a foglalkoztatási ráta még megközelítőleg 4 százalékponttal javítható lenne összehasonlítva a jelenleg versenyképesebb uniós tagállamokkal. Ez hozzávetőlegesen további 250 ezer új, betöltött álláshelyet jelentene a hazai munkaerőpiacon, ezt követően kijelenthető lenne a teljes foglalkoztatottság.

Az ok e jelenség mögött - a még mindig jelenlévő feketefoglalkoztatás mellett -, hogy a még rendelkezésre álló munkaerő minősége meglehetősen alacsony, így már csak a nagyon nehezen foglalkoztatható és teljesen képzetlen munkaerő maradt szabadon a hazai munkapiacon, vagyis szakpolitikai beavatkozás és az oktatásba minden eszközzel való bekényszerítés nélkül nem várható érdemi előrelépés és további bővülés. A munkaerőpiacon belüli átrendeződés, a versenyszféra növekedése és a közfoglalkoztatás, valamint a közszféra csökkenése viszont egy huzamosabb ideje fennálló tendencia, ami egyértelműen kedvező a munkaerőpiac hatékonysága és az adófizetői bázis szempontjából.

Továbbá a foglalkoztatás egyre nehezebb minőségi bővülése mindaddig fennállhat, amíg a hazai nettó bérek el nem érik azt a nominális szintet, ami vásárlóerővel korrigálva már az unión belül is vonzó célpiaccá teszi a hazai munkaerőpiacot és elindulna az átmenetileg távozott magasan képzett munkaerő visszaáramlása. Erre akár már középtávon is jelentős esély nyílhat a jelenlegi folyamatok alapján – illetve pl. az IT szektorban már közel meg is valósult –, mivel a rendkívül beszűkült hazai képzett munkaerő-kínálat mellett a bérek évek óta kétszámjegyű mértékben növekednek és a következő években is ezt megközelítő ütem várható. Kiváltképp, ha a jelenlegi ütemben folytatódnak az ezt segítő adócsökkentések, valamint egy érdemibb munkavállalói adócsökkentés is tovább gyorsíthatná ezt a folyamatot illetve egy esetleges forinterősödés is segítené a bérek relatív közelebb kerülését.

A munkaerőhiányos állapot ebből következően kedvező a munkavállalók alkupozíciója szempontjából és így a növekvő fogyasztás évek óta stabil lába tud lenni a hazai növekedésnek. De ugyanígy pozitív a makrogazdaság és a versenyképesség szempontjából is, mivel a rendelkezésre álló erőforrásokat a vállalatok egyre hatékonyabban használják fel egyre hatékonyabb munkaszervezéssel és magasabb hozzáadott értéket előállítani képes, munkaerőt kiváltó beruházásokkal – ahogy az látszik is a beruházási adatokból –, ami a teljes nemzetgazdaság versenyképességét tovább növeli a következő években.

Címlapkép: Getty Images

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Fontos! 2020. december 31-ig minden hazai banknál igényelhetőek az akciós fogyasztási hitelek, melyek kamata egységesen 5,9%. A kedvezményes személyi kölcsön kamata viszont a legtöbb banknál 2021-től megváltozik, és így magasabb lehet a törlesztőrészlet is, ezért nagyon fontos, hogy már most a számunkra legmegfelelőbb konstrukciót válasszuk! Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor 2021-től így kalkulálhatsz: a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 39 550 forintos törlesztővel a Sberbank nyújtja (THM 7,11%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank 39 604 forintos törlesztőt (THM 7,17%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidék

gazdaság

munkaerőpiac

közfoglalkoztatott

közfoglalkoztatás

munkanélküliek