Klímavészhelyzet a Balatonnál: itt a stratégia a tó megmentésére

Jeki Gabriella   
  Megosztom
Klímavészhelyzet a Balatonnál: itt a stratégia a tó megmentésére

Aktív szerepet vállal a Balaton térsége a klímaváltozás csökkentése, illetve az ahhoz való alkalmazkodás területén. Ebben az úgynevezett Balaton Kiemelt Térségi Klímastratégia iránymutatásai lesznek mérvadók a következő tíz évben.

A klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás kulcsa maga a Balaton, mint ökológiai rendszer és mint gazdasági potenciál. Ezt szem előtt tartva szeretnék óvni a tó ökoszisztémáját, hiszen ahogy a stratégia megfogalmazta, „a társadalom, az infrastruktúra és a gazdaság is a Balaton élő rendszerére támaszkodik”. A HelloVidék most górcső alá veszi a stratégia mitigációs, adaptációs, tudatformálási és pénzügyi ösztönző intézkedéseit, valamint az éghajváltozás várható hatásait a Balaton térségére.

Az előrejelzések szerint a 21. században Magyarországon az átlaghőmérséklet emelkedése várható, amelynek mértéke 2021–2050 közötti időszakra minden évszakban szinte az ország egész területén eléri az 1 Celsius fokot, az évszázad végére pedig a nyári hónapokban a 4 Celsius fokot is meghaladhatja. A fagyos napok száma csökkenni, a nyári napok és a hőhullámokkal tarkított napok előfordulása várhatóan növekszik majd, az évszázad végére már egy hónapot megközelítő mértékben. Mindez a Balatonon fokozottan jelentkezik: az éghajlatváltozás valószínűsíthető következményeit tekintve Európa egyik legsérülékenyebb területe.

A Balatoni térség egyedi megközelítést igényel

A hazai klímapolitikai tervezés az országos jellemzők figyelembevételével készült el, az éghajlatváltozás hatásai azonban földrajzi térségenként eltérhetnek. Ezért is volt szükséges az úgynevezett Balaton Kiemelt Térségi Klímastratégia megalkotása. Fontos tényező, hogy a Balaton és vízgyűjtője egy egységes ökológiai rendszert alkotnak, miközben a magyar tenger erős hatással van a környező területek éghajlatára, meteorológiai eseményeire.

A tó és környezete ezért jelent a klímaváltozás szempontjából egy önállóan vizsgálandó térséget, amely a megyéktől eltérő, klímaspecifikus adaptációs megközelítést igényel. A szakemberek szerint ráadásul a Balatont nem, mint egy jól körülhatárolható tavat, hanem mint egy komplex rendszert kell vizsgálni, a közvetlen parti és a közvetett (vízgyűjtő) területét is figyelembe véve.

Ha az éghajlatváltozás legrosszabb rövid és hosszú távú forgatókönyvét nézzük, akkor a 21. század utolsó évtizedeiben a Balaton gyakorlatilag lefolyástalan tóvá változhat. Az évszázad utolsó részében a nyári időszakban, július és augusztus között, 30 százalékot meghaladó átlagos csapadékcsökkenés, ugyanakkor október és december között ezt a mértéket megközelítő, helyenként elérő növekedés várható. Várhatóan kisebb lesz a Balatonba befolyó vizek mennyisége, miközben megnövekszik a párolgási veszteség. Ez a kettős negatív hatás az évszázad utolsó harmadában alapvetően megváltoztathatja a tó hidrológiai képét”

– mondta a HelloVidéknek Varga György az Országos Vízügyi Főigazgatóság vízrajzi referense A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása című tanulmány társszerzője, az ALADIN-Climate-modellszimuláció eredményei alapján.

Alapjaiban kell átgondolni a gazdaság működését

A Balaton Kiemelt Térségi Klímastratégia klímavédelmi szempontú helyzetértékelése tizenhárom pontra fókuszál:

  • az üvegházhatású gázok kibocsátására,
  • a vízminőségre,
  • a vízmennyiségre,
  • a természeti környezetre,
  • a demográfiai adatokra,
  • az emberi egészségre,
  • az épített környezetre,
  • a kommunális infrastruktúrára,
  • a közlekedésre,
  • a zöld infrastruktúrára,
  • a közigazgatásra,
  • a gazdaságra,
  • a klíma- és energiatudatosságra.

A klímaváltozás hatásai a turizmusra is erőteljesen kihathatnak: hőhullámok, változó vízjárás, gyakoribb viharok vagy épp az inváziós fajok elterjedése révén. A stratégia szerint ráadásul a kiegyenlítetlen évszakváltozások miatt az élővilág biológiai egyensúlya is felborulhat, amely kihat a talajban élő mikroorganizmusoktól kezdve a kártevőkön át, szinte valamennyi az agráriumra hatással lévő, élő szervezetre.

A változó mikroklíma hatására a bortermelők már most szembesülnek az új kihívásokkal: a klímaváltozás hatására megjelenő, illetve várható új kártevők és betegségek megismerése, új, innovatív megoldások és technológiák alkalmazását kívánja meg. A változó klimatikus viszonyok miatt válhat szükségessé a borszőlők öntözése is, ami újabb, eddig nem várt vízigényt generálhat a térségben.

És hogy mi várható a balatoni horgászat tekintetében? Az idegenhonos fajok túlszaporodása, a vízminőség változásával együtt járó csökkent haleltartó képesség, a halászati és horgászati terheltség, a turizmust veszélyeztető havária helyzetek esetleges kialakulása, a horgászturizmus infrastruktúrájának alacsony szintje, valamint a legálisan kifogható halak mennyiségének csökkenése.

A Balatoni megyék is rendelkeznek klímastratégiával

2019 tavaszán a hazai klímapolitikai keretének és alapdokumentumának számító Második Nemzeti Éghajlat-változási Stratégiával összhangban készült el Somogy, Veszprém, illetve Zala megye klímastratégiája. Ezekben így fogalmazták meg a legfontosabb jövőképeket.

  • Zala: „Zöld utat a zalai klímabarát megoldásoknak. Zala az összehangolt, klímabarát és tervszerű turisztikai, erdészeti, mezőgazdasági, vízgazdálkodási és településüzemeltetési mérséklési és alkalmazkodási programok és projektek sikeres megvalósítója.”
  • Somogy: „Fenntartható fejlődés egy új, változó világban, hogy Somogy Somogy maradhasson.”
  • Veszprém: „Veszprém megye képessé válik a változó klimatikus körülményekből eredő, jelen és eljövendő korszak kihívásainak megválaszolására, miközben az üvegházhatású gáz kibocsátását tovább csökkenti.”

A Balaton Régió egy olyan erős és szolidáris térség, amely képes együttműködő közösséggé válni, vállalja a felelősségét a klímaváltozásban betöltött szerepéért, hatékonyan képes a természeti környezetét és társadalmát óvni, magabiztosan áll ki a fenntartható fejlődés értékei mellett és mond nemet a túlfogyasztás környezetet romboló útjára

– fogalmazták meg a balatoni régió jövőképét a megyei törekvésekkel összhangban a Balaton Kiemelt Térségi Klímastratégiában.

Társadalmi egyeztetésre bocsátották

A Balaton Kiemelt Térségi Klímastratégia első tervezetét a tavaly szeptemberi ülését követően a Balaton Fejlesztési Tanács szakértői egyeztetésre bocsátották. A beérkezett vélemények figyelembevételével a december 6-i ülésen döntöttek a tervezet társadalmi egyeztetés kérdéséről. A felmerülő kiegészítéseket, véleményeket, változtatásokat a mérlegelést követően építik be a stratégiába, majd a társadalmi egyeztetést követően a 2020. februári ülésen fognak dönteni a klímastratégia véglegesítéséről.

Címlapkép: Getty Images

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

balaton

klímaváltozás

klímavédelem

klímavészhelyzet

magyar tenger

klímastratégia

globális felmelegedés