Így hal ki Magyarország: mutatjuk mit tehetünk ellene

A háromgyerekes anyák szja-mentességének terve újra ráirányította a figyelmet a kormányzat egyik legnagyobb kihívásnak számító feladatára, a népességcsökkenés megállítására. A demográfiai probléma súlyának bemutatására az ENSZ népességelőrejelzését hívjuk segítségül.

Fokozatosan kihal Magyarország, ha nem teszünk ellene

Még tavaly jelent meg az ENSZ hosszútávú demográfiai becslése, mely szerint a jelenlegi 7,7 milliárd főről a következő harminc évben még kétmilliárddal emelkedhet a Föld népessége, majd 2100-ban 11 milliárd körül tetőzhet ez a folyamat. Ugyanakkor a növekedési ütemben nagy lehet a szórás a következő évtizedekben, a 2050-ig történő népességnövekedés több mint felét kilenc ország adja majd, India, Nigéria, Pakisztán, Kongó, Etiópia, Tanzánia, Indonézia, Egyiptom és az USA járhatnak az élen.

2027 körül pedig az ENSZ szerint az is megtörténhet, hogy India letaszítja Kínát a jelenlegi trónjáról és a világ legnépesebb országa lesz.

Azt régóta tudjuk, hogy Európa komoly problémákkal küszködik a demográfiában, a világszervezet szerint 2050-ig várhatóan csak minimálisan emelkedik majd a kontinens népessége. Magyarország pedig még ezen belül is rossz helyzetben van.

Az ENSZ becslései szerint a jelenlegi 9,66 millióról 2050-re 8,47 millióra, majd 2100-ra 6,86 millióra csökken majd Magyarország népessége.

Persze nem evidencia, hogy minden a fentiek szerint alakul, nyolcvan év nagyon hosszú idő, bőven elég ahhoz, hogy megváltoztassuk a negatív tendenciát. A fenti népességbecslésnél a jelenlegi tendenciák folytatódását feltételezték. A lehetséges alternatív szcenáriókra később még visszatérünk.

Kik élnek majd Magyarországon 2100-ban?

Az is régóta egyértelmű, hogy a jelenlegi tendenciák folytatódása esetén nem csak kevesebben élnek majd Magyarországon, de fokozatosan öregszik majd el a társadalom. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy nem születik elég gyermek, a teljes termékenységi arányszám jelenleg 1,5 körül van, miközben a népességszám fenntartásához 2,1-re lenne szükség. A másik ok, hogy folyamatosan nő a várható élettartam részben a nagyobb jólét, részben a modernebb orvostechnika miatt.

Az ENSZ adatai szerint jelenleg a munkaképes korú (25-64 éves) népesség a teljes magyar populáció 55,3 százalékát teszi ki, a 65 éven felüliek aránya pedig 19,7%. Vagyis ma egy nyugdíjasra 2,8 potenciális dolgozó jut, ez az arány viszont a következő évtizedekben szinte biztosan romlani fog. A népesség összetételét legjobban az úgynevezett korfán lehet ábrázolni, az ENSZ kiadványa szerint így néz ki Magyarország jelenlegi korfája:

Látszik, hogy jelenleg a legnépesebb korosztály a 40-45 évesek mind a férfiak, mind a nők körében. De nézzük, hogy alakulhat ez a korfa 2050-ben és 2100-ban!

Ezeken már az alternatív forgatókönyveket is feltüntették az ENSZ szakértői. A legszembetűnőbb változás, hogy a legfiatalabb korosztályokban a jelenlegi 200 ezer feletti számok elég durván visszaesnek alapesetben, miközben az idősek száma főleg 2050-ig emelkedik majd.

Mindez pedig azt jelenti, hogy a most 2,8 körüli helyettesítési ráta (a munkaképes korúak és a nyugdíjasok aránya) 2050-re 1,7-re, majd 2100-ra 1,5-re csökken. Vagyis nyolcvan év múlva majdnem fele annyi dolgozónak kell kitermelnie egy nyugdíjas ellátását, mint ma.

Említettük, hogy az utóbbi évtizedekben már megfigyelt tendencia volt a várható életkor növekedése, ez az előrejelzés szerint folytatódik majd. Ötven évvel ezelőtt egy átlag magyar a születésekor kevesebb mint 70 éves életkorra számíthatott, ez mostanra 76,6 évre emelkedett. 2050-ben viszont már 80 év felett lesz, 2100-ban pedig egyáltalán nem lesz álom elérni a 87 éves életkort sem. Ebben továbbra is a nők állhatnak majd jobban, 2100-ban már közel 90 év lehet a várható élettartamuk.

A fentiekből következik az is, hogy egyre nagyobb teher hárul majd a nyugdíjrendszerre, hiszen nem elég, hogy nő a nyugdíjasok száma, de az emberek egyre tovább élnek majd a 65. életévük betöltése után. Ma egy átlagos magyar 16,5 évet tud eltölteni nyugdíjban, 2050-ben ez a szám már 19,9 év, 2100-ban pedig 24,2 év lehet (mai nyugdíjkorhatárral számolva).

A hasonló kihívásokra a nyugdíjrendszer egyetlen választ tud adni, a korhatár emelését, vagyis könnyen lehet, hogy 20-30 év múlva kénytelenek leszünk 70 évesen is dolgozni, hogy fenntartható maradjon a jelenlegi felosztó-kirovó rendszer. Persze ezzel is óvatosan kell bánni – hívta fel a figyelmet korábban a Portfolionak adott interjúban Spéder Zsolt. A KSH Népesedéstudományi Kutatóintézetének vezetője szerint ugyanis a várható hátralévő élettartamnál sokkal fontosabb, hány évet élhetnek még egészségben a magyar nyugdíjasok. Ha ugyanis a fenti tendencia nem párosul az egészségben eltöltött évek számának emelkedésével, akkor nehéz lesz emelni a korhatáron. Ez pedig innentől már nem csak a nyugdíjrendszer, hanem például az egészségügyi ellátórendszer vagy a megelőzés kérdése is lesz a következő évtizedekben.

Mi lenne, ha…?

Bele kell nyugodnunk, hogy vészesen fogy majd Magyarország lakossága? Természetesen nem, ahogy már említettük, nyolcvan év elég hosszú idő, addig még több generáció is felnőhet. A pozitív változáshoz elsősorban az kellene, hogy több gyermek szülessen, az alábbi ábrán az látszik, hogy ha a teljes termékenységi arányszám az alapforgatókönyvnél 0,5-del magasabb lenne, akkor akár minimálisan nőhetne is a magyar népesség, újra 10 millió körül élhetnének az országban.

A probléma az, hogy ez az arányszám az utóbbi években nem nagyon akar emelkedni. A 2010-es évek elején sikerült 1,2-ről 1,5 közelébe feltornászni, de azóta gyakorlatilag stagnál. Vagyis ma egy átlagos szülőképes korú magyar nőre 1,5 gyermek jut, miközben a népességfogyás megállításához 2,1-re lenne szükség. Ezt egyébként Európában nagyon kevés helyen sikerül elérni, nem véletlen, hogy a kontinens társadalma vészesen öregszik, és a bevándorlás nélkül fogy.

A magyar kormány különböző családpolitika lépései éppen azt célozzák, hogy ezt a termékenységi arányszámot feljebb lehessen vinni. Ezt várhatják az idei évre ígért újabb családvédelmi akciótervtől is, melyben Orbán Viktor szavai alapján jó eséllyel benne lesz a háromgyermekes nők szja-mentessége 2021-től. Persze a különböző lépések lehetséges hatását előzetesen nehéz modellezni, inkább utólag lehet majd következtetéseket levonni.

Az ENSZ demográfiai szakértői most arra számítanak, hogy a magyar termékenységi ráta valamelyest emelkedik majd, de 2050-ben is csak 1,67 lesz, míg 2100-ban 1,75. Vagyis ehhez az alapforgatókönyvhöz képest kellene 0,5-del emelni ahhoz, hogy nyolcvan év múlva is tízmilliós országról beszélhessünk.

Ebből a szempontból nem jó jel, hogy folyamatosan emelkedik az első gyermek vállalásának átlagos életkora a magyar anyáknál. Még a nyolcvanas évek második felében is az volt jellemző, hogy 25 éves kor körül megszületett az első gyermek a családban, ez mostanra közel 30 évre emelkedett, 2050-ben pedig már 31,5 év lehet. Ez pedig azért rossz hír, mert minél később születik meg az első gyermek, annál kisebb az esélye a további gyermekvállalásnak.

Összességében fel kell készülnünk arra, hogy a következő évtizedben egyre tovább élhetünk majd, cserébe viszont a nyugdíjrendszerre nagyobb teher hárul majd. A kedvezőtlen demográfiai tendenciák megfordításához pedig elsősorban a gyermekvállalás növekedése, másodsorban pedig az egészségügyi ellátórendszer minőségének javítása kellene.

Címlapkép: Getty Images