Az utolsó pillanatban jött Orbán nagy ígérete: ezen múlik a magyar erdők sorsa

MTI   
  Megosztom
Az utolsó pillanatban jött Orbán nagy ígérete: ezen múlik a magyar erdők sorsa

Egyre több oldalról támogatja a kormány a hazai erdőállomány frissítését, bővítését. Az elmúlt évben az ország minden megyéjében folytak fásítási programok, melyek idén is folytatódnak majd. Persze nem ez az egyetlen előrelépés az ügyben, évértékelő beszédében Orbán Viktor külön kitért a magyar klímavédelmi programra, azon belül pedig arra, hogyan folytatódnak a faültetések. Ennek kapcsán kíváncsiak lettünk a magyar erdők jelenlegi állapotára. Mint kiderült, nincs túl jó állapotban a haza erdők egészsége.

Vasárnap tartotta évértékelő beszédét Orbán Viktor miniszterelnök, melyben külön hangsúlyt fektetett a klímavédelemre, részletezte a már korábban meghirdetett akciótervet, és kitért a célok megvalósíthatóságára is. A globális problémával kapcsolatban megjegyezte, hogy

felismerte a magyar kormány, és megalkotta a Klíma- és természetvédelmi akciótervet, amelyben kiemelt helyet kap az erdőtelepítés. Minden újszülött után tíz fát ültetnek, 2030-ra elérik, hogy az ország erdővel borított területe 27 százalékra növekedjen

- emelte ki beszédében a miniszter.

A vasárnapi értékelő után és a fásítási terv apropóján annak jártunk utána, hogy áll most a hazai erdők egészségi állapota. Ugyan elsőre furcsának tűnhet a kifejezés, de erdeink is folyamatosan küzdenek különböző problémákkal, ami aztán "egészségüket" is veszélyeztetheti. Napjainkban a klímaváltozás nagy hangsúlyt kap, de az időjárási viszonyok mellett számos más tényező is alakítja a magyar erdők állományát és állapotát. Éppen ezért tanulmányoztuk át a NÉBIH Erdészeti Igazgatóság által készített legfrissebb jelentést, melyből világosan látszik, nincsenek túl jó állapotban a hazai erdőségek.

Kik végzik és hogyan, az erdők vizsgálatát?

Ahhoz, hogy megértsük, miként mérik fel az erdeink állapotát, tudnunk kell, kik és hogyan végzik ezt a feladatot. A folyamatos méréseket és monitorozásokat szigorú szabályok és keretek között végzik a szakemberek. Ahogy a jelentésben olvashatjuk, az Erdészeti Mérő- és Megfigyelő Rendszer (EMMRE) működését jelenleg a 2009. évi XXXVII. tv., valamint a 2018. évi LVI. tv., továbbá a 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet szabályozza. A monitoringprogram koordinációját és a feladatok egy részét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatósága végzi.

Egyes elemei több évtized óta működnek, ugyanakkor az újabb kihívások és feladatok kapcsán az elmúlt egy-másfél évtizedben új alrendszerei épültek ki. Az EMMRE-n belül kap helyet az átfogó, szisztematikus mintavételezésen alapuló Erdővédelmi Hálózat (EVH), melynek állandósult, évente felvételezett pontjain gyűjtött adatok információt szolgáltatnak erdeink egészségi állapotáról, a bekövetkezett abiotikus és biotikus kárformák megjelenéséről, mértékéről, illetve változásáról

- olvasható a NÉBIH Erdészeti Igazgatóság jelentésében.

Hogyan mérik fel az erdők egészségügyi állapotát?

A hosszadalmas és részletes méréseket több szempont alapján járják körül és vizsgálják meg. Éppem ezért, az erdők egészségi állapotának jellemzői, valamint csoportosítása a következőképpen néz ki:

Az egészségi állapot romlásának okai három főbb csoportra oszthatók:

  • Abiotikus károk:

    Főként időjárási és klimatikus tényezők okozzák. Eseti megjelenéseik hirtelen, nagy
    területen fellépő kalamitást okozhatnak (szárazság/aszály, tűz, szélvihar, ár és belvíz, hó, jég, stb.).
  • Biotikus károk:

    Ebbe a kategóriába tartozik valamennyi organikus eredetű kárforma, amelyek természetszerű állományokban, normális körülmények között is folyamatosan jelen vannak, de az erdő könnyen kiheveri őket (pl.: egyes gomba, rovar károkozók). A felvételek során külön figyelem kíséri az invazív, illetve az újonnan behurcolt károsítókat, kórokozókat.
  • Emberi beavatkozás következtében kialakult károk:

    Mesterségesen magasan tartott vadlétszám (vadkárok). Nem kellő körültekintéssel végzett erdei munkák – pl. kéregsebzés, koronatörés, talajtömörödés, csemetetaposás.

Ez a három nagy kategória gyakorlati szempontból a károsítás faegyeden megjelenő helye szerint kerül további felosztásra. Az egyedi felvételek során szisztematikusan haladva, a teljes faegyed vizsgálata megtörténik, beleértve a korona (lombozat és ágak), a törzs (kéreg) és a gyökfő teljes egészét. Ennek során a kiváltó ok lehető legpontosabb meghatározása a cél.

  • Koronakárok:

    A leveleken, ágakon megjelenő lombrágó rovarok, hernyók, tetűszívás, csúcsszáradás, fagyöngy, hajtástorzulás, gubacsok, abnormálisan kis levél, gubacs, lombkárosító gombák, hajtáskárosodás, lerágás, koronatörés, immissziók, egyéb koronakárosodás.
  • Törzskárok:

    A korona és a gyökfő közötti törzsrészen megjelenő törzstaplók, golyvák és rákos sebek, bekorhadt ággöcs, fekélyek, deformációk, kéregtetvek és pajzstetvek, farontó rovarok, gyantafolyás, fagyléc, fagyrepedés, villámkár.
  • Gyökfőkárok:

    A talajfelszín feletti, maximum 30-40 cm magas törzsrészleten, felszíni gyökérzeten bekorhadás, azonosítható gombakár, pajor, pocokkárosítás, egyéb gyökfő vagy gyökérkárosodás.
  • Egyéb károsodások:

    Talaj eredetű károsodás (erózió, magas talajvíz, pangóvíz, talajszennyeződés, talajtömörödés, talajvízsüllyedés, egyéb) tűzkár, széldöntés, kidőlés, törzstörés, aszály, hőség, hervadásos pusztulás, helytelen gazdálkodás, egyéb károsodás.
  • Vad által okozott károk:

    Természetes felújítás akadályozása, makkvetéses erdősítések károsítása, rügyek, hajtások és lomb rágáskára, kéreghántás, rágás, dörzsölés, töréskár; egyéb vadkár.
  • Ismeretlen eredetű vagy egyértelműen nem meghatározható károsodás:

    2012-től kezdődően ez a kategória kerül alkalmazásra valamennyi olyan esetben, amikor a fa állapotában bekövetkezett általános leromlásos tünetek okát nem lehet egyértelműen meghatározni.

Így áll most a hazai erdők egészsége

Persze amellett, hogy kíváncsiak voltunk, kik és hogyan mérik fel a hazai erdők állapotát, az is érdekelt minket, hogy jelenleg milyen problémák veszélyeztetik az magyar erdők fáit és mi jelenti a legnagyobb fenyegetést rájuk nézve. Szakemberek szerint ez is összetett dolog, hiszen az erdőben nem csak az időjárási viszontagságok pusztíthatják a fákat és növényeket, hanem a bogarak, rertőző betegségek is.

Az elmúlt évekre visszatekintve összegezhetünk pár tényt, mint például azt, hogy levélvesztés tekintetében 2012 óta erdeink egészségi állapotában folyamatos romlás figyelhető meg. Ez a folyamat az elmúlt évekbenfelerősödött: 2018-ban a vizsgált fák kevesebb, mint 60 százaléka tartozott az egészséges vagy gyengén károsodott (veszélyeztetett) kategóriába. Ekkor az összes mintafa közül mindössze 26,5 százalék volt tünetmentes, tehát a levélvesztés tekintetében a korábbi évekhez képest tovább csökkent az egészséges egyedek száma. A veszélyeztetett fák aránya 26,2 százalék, a közepesen károsodott egyedeké 36,5 százalék, míg az erősen károsodott fák aránya 8,8 százalék volt.

Az elpusztult fák arányaiban (2 százalék) nem következett be számottevő változás. A korábbi években elhalt fák száma évről évre változó, mivel holtfák csak addig szerepelnek a felvételekben, amíg állnak és magassági osztályuk 1-3 kategóriába esik. Kidőlésük, magassági osztályuk romlása (pl. korona vagy törzstörés) esetén új mintafa kerül kijelölésre.

2018-ban az összes vizsgált fára vonatkozóan az átlagos levélvesztés intenzitása 30,4 százalék volt, az egészséges fák aránya pedig 29,9-ről 26,5 százalékra csökkent. Ez a változás nyomon követhető fafajcsoportonként is: nincsenek kiugróan magas átlagos kármérték adatok, azonban a levélvesztési mutatók több esetben negatív tendenciát követnek.

2018-ban a feketefenyők voltak a legrosszabb egészségi állapotban, azonban a tölgyek esetében sem elhanyagolható az elmúlt években tapasztalható, fokozatos állapotromlás. A legjobb egészségi állapotú fafajcsoportok – a gyertyán és az egyéb keménylombos fajok – esetében a tünetmentes fák aránya meghaladta az 50 százalékot.

Részletesebben elemezve a magyar erdők egészségi állapotát azt láthatjuk, hogy számos tényező alakította és formálta erdeink fáinak állapotát. A NÉBIH Erdészeti Igazgatóság jelentésében részletesen kitérnek minden károsító hatásra, mi most a legsúlyosabbakat vettük górcső alá.

Törzskárosodás

A 2012-es év óta folyamatos, kismértékű romlás figyelhető meg, bár az évek során az egyedek több, mint 60%-a így is tünetmentes volt. 2018-ban a törzskárok esetében nem történt jelentős változás a tavalyi évhez képest: a mintafák 63,4%-a a tünetmentes, 22,2%-a a veszélyeztetett, 12,1%-a a közepesen károsodott, míg 2,2%-a az erősen károsodott kategóriába tartozott.

Az adatok értékelésekor figyelembe kell venni, hogy a törzsön keletkezett sérülések nehezebben regenerálódnak, hosszabb ideig fennmaradnak, így a törzskárok esetében kumulatív adatok szerepelnek évről évre. A törzskárosodások többsége emberi tényezőre vezethető vissza, míg kisebb százalékban biotikus vagy abiotikus károsítókra, s többnyire a vékonyabb kérgű és így sérülékenyebb fafajokon (bükk, gyertyán) tapasztalhatóak.

Elhalt fák

2018-ban az összes mintafa közül 38 db (2,0%) képezte az elhalt mintafák csoportját. A holtfákat addig kell nyilvántartani a rendszerben, amíg azok a mintaponton belül még állnak, illetve a kidőlt fák a kidőlésük évében szintén mintafák maradnak. Abban az esetben, ha az elhalt fa a magasságának felére visszatört, vagy magassági osztálya 3 alá csökkent, esetleg már több éve kidőlt, vagy kivágták, eltűnt, akkor kikerül a rendszerből, és helyette egy új, élő egyedet kell kijelölni a további vizsgálatok céljára, így nem fogynak el a vizsgált fák az évek során (összességében mindig 6 fa kell, hogy legyen az egyes vizsgálati körökben). Az egészségi állapot évenkénti értékelése szempontjából a frissen elhalt egyedeknek van nagyobb jelentősége. 2018-ban 1831 db élő mintafa volt a mintaterületeken. A frissen elhalt fák száma 8 db, míg a több éve elhalt fák száma 30 db volt.

Rovarkárosítások

A rovarkár az összes kárformát tekintve hagyományosan az egyik leggyakoribb kártípus. 2018-ban az összes megfigyelt kár 25 százalékát tette ki. A rovarkárok az egyéb és kocsánytalan tölgy, az erdeifenyő és az egyéb lágy lombos fajok esetében fordultak elő leggyakrabban, arányuk meghaladta a 30 százalékot. A legkevesebb rovarkárosítás a feketefenyőn volt megfigyelhető, a fafajon észlelt összes kárforma mintegy 8,3 százalékáért felelt. Az összes fajcsoportra vizsgálva a rovarkárosítások az átlagos kármérték 8,2 százalékát tették ki, meg kell jegyezni azonban, hogy egyik fafajcsoport esetében sem volt tapasztalható kiugróan magas intenzitású kár.

Gombakárosítások

2018-ban a gombakárral érintett fák aránya 22,6 százalék volt. A feketefenyő esetében számuk kiugróan magas: a kárforma gyakorisága 66,7 százalék volt. A korábbi években már leromlott fenyőállományokat a forró, aszályos nyár tovább gyengítette, amely kedvezett a gombabetegségek és egyéb kártevők megjelenésének. A kocsányos tölgyek esetében a gombakár gyakorisága majdnem elérte a 40 százalékot, míg az egyéb tölgyek és az egyéb keménylombú fafajok esetében is számottevő volt az előfordulásuk. Habár a kárforma előfordulása (20,6 százalék) nem kiemelkedő a bükkön, mégis a kár intenzitása, az elmúlt évekhez hasonlóan, ezen a fafajon volt a legerősebb: 31,9 százalék.

Abiotikus károsítások

Az abiotikus károk alatt leginkább a klimatikus és időjárási viszonyok általi károkat értjük. Ezek a kárfajták hirtelen, nagy területen fellépő károsodásokat okozhatnak. Minden évben a károk jelentős hányadát adta ez a kárforma, 2018-ban az abiotikus károk előfordulási aránya 16,6 százalék volt.

Az abiotikus károk 64,1 százalékáért a szárazság és forróság felelt együttesen. A fagy 2018-ban mindössze a károsítások 19,1 százalékát okozta, míg a károk 11,1 százalékáért a hirtelen fellépő szélviharok, 2 százalékáért pedig a jégverés felelt. A többi abiotikus kárforma előfordulási gyakorisága elenyésző.

Az elmúlt 100-150 évben gyűjtött adatok egyértelműen bizonyítják azt, hogy a klímaváltozás hatására megemelkedett az átlaghőmérséklet, kevesebb a csapadék és annak eloszlása egyre szélsőségesebb. az erdei tüzek relatív gyakorisága az utóbbi évtizedekben megnövekedett. Ennek okai a fentebb is említett éghajlati szélsőségekben, a kevesebb csapadékban, a magasabb éves átlaghőmérsékletben, valamint a hótakaró nélküli telek sorozatában keresendők.

Az abiotikus kárral leggyakrabban érintett fafajcsoport a nyár volt, de a cser és az akác esetében is hasonlóan alakult a kár előfordulása. A bükk és az erdeifenyő állományokban volt tapasztalható a legerősebb mértékű kár, viszonylag alacsony gyakoriság mellett.

Címlapkép: Getty Images

NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!

Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidék

fák