Komoly fejlesztések jönnek a magyar-horvát határon: itt vannak a konkrét tervek

Jeki Gabriella   
  Megosztom
Komoly fejlesztések jönnek a magyar-horvát határon: itt vannak a konkrét tervek

Az Európai Unió a 2021-2027-es programozási időszakában kiemelt figyelmet szentel a központi térségekhez képest jellemzően elmaradott határtérségek fejlesztésének, illetve a határon átnyúló együttműködések támogatásának. A gazdasági fejlődés, a természeti és kulturális értékek fenntarthatósága, az együttműködés, illetve az oktatás a magyar, illetve a horvát oldalon is ugyanúgy kiemelt érdek, ezért a korábbi programok folytatásaként a következő időszakban is lehetőség nyílik közös, magyar–horvát együttműködésben megvalósuló fejlesztési projektek finanszírozására. Ezek előkészítéseként szerveznek valamennyi határ menti megyében úgynevezett program-előkészítő workshopot. A kaposvári rendezvényen természetesen mi is ott voltunk. A HelloVidék nem csupán a magyar–horvát határtérség gazdasági-társadalmi helyzetére volt kíváncsi, hanem a hamarosan induló, 2021-2027-es programozási időszak tartalmi kereteire és fejlesztési ötleteire is.

Az Európai Unió (EU) bővülésével fokozatosan válnak átjárhatóvá a határok és a fejlesztések kapcsán egyre inkább érdemes nem egy, hanem kettő vagy akár több, hasonló adottságokkal bíró ország részvételében gondolkodni. Ezek a közös programok ugyanis az országok és régiók határain átívelő problémák kezelésével jelentősen hozzájárulnak az EU általános gazdasági, szociális és területi kohéziójához. De ennél jóval többet tehetnek: előmozdíthatják a közös identitást, integrálhatják a fizikai teret, teret adhatnak egy kiegyensúlyozott fejlesztésnek, valamint a szakpolitikák és az irányítás összehangolásának. A célok elérése érdekében a határon átnyúló együttműködési programok közös fejlesztési terveket fogalmaznak meg a határrégiókban, és ezek végrehajtására intézkedési tervet dolgoznak ki.

A Dráva folyó régóta úgy jelenik meg a képzeletünkben, mint egy olyan, természetes határ, ami elválasztja egymástól az országokat, Somogy esetében Horvátországot Magyarországtól. Sőt, gyakran fizikai akadályt is jelent például az emberi kapcsolatokban, a nyelvhasználatban, vagy korábban a politikai kapcsolatokban. Ám csak akkor van esélyünk fejleszteni a határ menti régiót, ha mentálisan le tudjuk győzni ezeket a határokat

– hangsúlyozta a tanácskozáson Bíró Norbert a Pannon Európai Területi Társulás alelnöke, a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke.

De először is lássuk az érintett térség (Baranya, Somogy, Zala megye, illetve a nyolc horvátországi határ menti régió) jelenlegi helyzetét, adottságait és lehetőségeit! A közös fejlesztési program területén összesen mintegy 2 millió ember él, akik körében jellemző a népesség csökkenése, a negatív migrációs egyenleg, az elöregedő társadalom és a különböző nemzetiségek együttélése. Népsűrűség szempontjából a régió középső területe alacsonyabb, míg a nyugati rész magasabb értékekkel rendelkezik. A magyar megyék lakossága összesen mínusz 5,5 százalékkal csökkent az elmúlt nyolc évben. A szétszórt, kis településrendszerben négy darab közepes méretű várost találhatunk, gazdag urbánus funkciókkal. Ezek Pécs, Eszék, Kaposvár és Zalaegerszeg. Rengeteg a kis méretű (10 ezer főnél kevesebbet számláló) város, korlátozott gazdasági kapacitással és szolgáltatásokkal.

A határ menti területek még mindig nem heverték ki a 2008-as válságot, alacsony GDP az EU átlagához viszonyítva, miközben a térséget kelet-nyugati megosztottság jellemzi a gazdasági aktivitás és teljesítmény szempontjából. Somogy, Zala, Muraköz, Varasd és Belovár-Bilogora lassan elkezdtek felzárkózni, míg Kapronca-Kőrös és Verőce-Drávamente az elmúlt évtizedben még jobban lemaradtak. Ahogy látjuk, a vállalkozások sűrűsége magasabb a magyar oldalon és a térségben nem igazán jellemzőek a nagy vállalatok. A legtöbbet Baranyában és Zalában, míg a legkevesebbet Somogyban találhatunk. A helyzetet nem könnyíti meg az sem, hogy Horvátország közép- és keleti része Horvátország legszegényebb része, az aktív horvát vállalkozásoknak csak 0,9–2 százaléka található ezen a területen. A globális versenyképesség szempontjából az országok ráadásul rosszul is teljesítenek, évek óta stagnálnak vagy csak nagyon kis mértékben léptek előre

– mondta el a HelloVidéknek Buttinger Petra, a Logframe Tanácsadó Iroda nemzetközi projektmenedzsere, hozzátéve, hogy a globális indexben Magyarország a 47., Horvátország a 63. helyen áll.

Jó hír viszont, hogy mezőgazdaság szempontjából a határ menti magyar megyék jól teljesítenek, konkrétan a magyar átlag másfél, kétszeresét produkálják. Verőce-Drávamente, Belovár-Bilogora, Vukovár-Szerém megyékben leginkább a mezőgazdaság, a halászat és az erdőgazdálkodás dominál. Az ipari termelés hozzáadott értékét illetően Zala megye a legerősebb (27,7 százalék), Baranya és Somogy kissé lemarad a maga 19,1-20,5 százalékos átlagával. A horvát megyék leginkább gyártás és ipari termékek értékesítésében bizonyulnak erősnek.

A régióban a Balaton közelsége miatt Zala és Somogy turizmusa teljesít a legjobban a régióban, de turisztikai tevékenység nem koncentrálódik a határ menti területre, kivéve a Siklós-Harkány-Villány és Lenti kistérségeket. A főbb látnivalókat a Balaton, a gyógyfürdők, a kulturális örökség, a borturizmus, a gasztronómia és a vadászat jelenti. Ugyanez a horvát területekről már kevésbé mondható el: mind az ágyak, mind a vendégéjszakák szempontjából jelentősen lemaradnak.

A társadalmi befogadás kérdésében igen vegyes a kép. Bár jelentősen csökkent a munkanélküliek száma, mégis alacsony a foglalkoztatási ráta, alacsony szintű a munkatermelékenység, és aránytalanságokat fedezhetünk fel a munkaerőpiac és az oktatási rendszer között. Magyarországon magas az üres álláshelyek aránya, ami leginkább az építőipar, a pénzügyi tevékenységek, az egészségügyi és a szociális munka területein érhető tettem. Horvátországban is többnyire az EU-s átlag alatt van a betöltetlen álláshelyek aránya, kivéve a szállás- és vendéglátóipari tevékenységeket. A képzett munkaerő hiánya szinte minden iparágban problémát jelent és a felnőttképzésben résztvevők aránya mindkét országban jóval elmarad az EU átlagtól

– mutatott rá Márton György, a Logframe Tanácsadó Iroda ügyvezető igazgatója, területfejlesztési szakértő.

A beavatkozási irányok lehetséges irányait ismertette a kaposvári workshopon Deme Lóránt turisztikai szakértő, fejlesztési és projektmenedzsment tanácsadó, aki kollégáival több száz embert kérdezett meg a határ magyar és horvát oldalán arról, mit látnának szívesen a fejlesztési tervek között a következő hat éves időszakban. A legfontosabb célokat a 2021 utáni együttműködési témák alapján öt területen határozták meg.

Vállalkozásfejlesztés, innováció:

  • partnerkeresés, információcsere, tapasztalat átadás támogatása
  • versenyképesség erősítése, célozott foglalkoztatás-támogatással, helyi termelők erősítésével
  • értékteremtő tevékenységek fejlesztése
  • szakoktatás fejlesztés
  • kivándorlás, munkahely-elvándorlás megállítása

Zöld gazdaság ötletek:

  • megújuló energiaforrások támogatása
  • elektromos autótöltő állomások telepítése
  • csomagolásmentes kereskedelem
  • határon átnyúló tömegközlekedés fejlesztése
  • információcsere, jó gyakorlatok
  • vidéki életmód lehetőségeinek bővítése
  • aktív- és ökoturizmus fejlesztése

Összekapcsoltság, elérhetőség, digitalizáció:

  • közúti határátkelő bővítése
  • helyi tömegközlekedés fejlesztése
  • vasúti kapcsolatok kialakítása
  • tervezett gyorsforgalmi utak megvalósítása
  • kerékpárutak építése
  • nyelvi és digitális készségek fejlesztése

Társadalmi befogadás:

  • egymás nyelvének oktatása, kultúrájának megismerése
  • szociálisan hátrányos csoportok felzárkóztatása
  • oktatási intézmények közti együttműködés
  • kistelepülési egészségügyi és szociális szolgáltatások fejlesztése
  • idősek foglalkoztatásának növelése

Társadalmi részvétel:

  • határon túli jogszabályi, adózás és számviteli környezet megismertetése
  • vállalkozói kapcsolatok erősítése, határon átnyúló partnerkeresés
  • közös kutatásfejlesztési (K+F) kapcsolatok

Az már most látszik, hogy egy sikeres projekt megvalósításához a határ mindkét oldaláról a megfelelő partnerek bevonására lesz szükség. A 2021-2027-es időszakban a vezető partner szerepe is minden eddiginél fontosabbá válik, tekintettel a vállalt felelősségre. A fejlesztési projektek eredményei vagy az ezekből származó ismeretek kiaknázása, illetve a programok hálózatba szervezése a meghatározott prioritásokon túl is fontos szerepet játszanak a jövőben. A következő finanszírozási időszak operatív programját 2020 végéig dolgozzák ki.

Címlapkép: Getty Images

JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2,5 millió forintot igényelnél, 72 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 50 760 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,29 %), de nem sokkal marad el ettől az CIB Bank 50 948 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

gazdaság

hellovidek

horvátország

magyar-horvát határ

fejlesztések

gazdaságfejlesztés

uniós fejlesztés

uniós költségvetés

uniós támogatás

uniós forrás