Itt az újabb mesterterv: így mentenék meg a vidéki építőipar nagyágyúit

Jeki Gabriella   
  Megosztom
Itt az újabb mesterterv: így mentenék meg a vidéki építőipar nagyágyúit

Az új koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetben a baranyai Építőipari Technológiai Klaszter és a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara felmérte az ágazat problémáit és javaslatcsomagot dolgozott ki a nehézségek kezelésére. A vállalkozások vezetőivel folytatott egyeztetések alapján állították össze az építőiparra fókuszált javaslatokat a válság kezelésére és a válságot követő újraindulás idejére. Az anyag a kormányzat számára is megfontolandó, használható javaslatokat tartalmaz. A HelloVidék most bemutatja a részleteket.

A GKI legfrissebb felmérése szerint a koronavírus-járvány lecsapott az építőiparra is. A rendelésállomány és a foglalkoztatási várakozások alapján az ágazat bizalmi indexének értéke áprilisban hatalmasat zuhant, 24 ponttal csökkent márciushoz képest, amivel a mutató hétéves mélypontjára esett. Áprilisban emellett az elmúlt három hónap termelési helyzetének megítélése is drámai mértékben csökkent az előző hónaphoz képest. De mit lehet ilyenkor tenni?

Az Építőipari Technológiai Klaszter és a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara közös problémafelmérést végzett és ágazatspecifikus javaslatokat dolgozott ki a nehézségek kezelésére. A felmérést végzők elsőként arra voltak kíváncsiak, hogy a baranyai építőipari vállalkozások milyen problémát érzékeltek már a cégük működésében.

A válaszokból kiderült, hogy az anyagszerzésben már most drágulás (például a vasáru piacán) érzékelhető és a prognózisok szerint ezek az árak valószínűsíthetően csak tovább fognak emelkedni az euró árfolyamának növekedése következtében. Szintén jellemző probléma, hogy az árubeszerzés menete egyre nehezebbé vált és jelentősen lelassult, valamint a megrendelt anyagok megérkezésének ideje is hosszabb lett. A vállalkozások véleménye szerint ez a gazdaság újraindulása után is akadozni fog.

Jól látszik, hogy a cégek nem tudnak olyan mértékben előre tervezni, mint az eddigi években, ami miatt a jövőben elmaradhat számos építőipari beruházás. Az elmúlt hónapokban egyre több a visszamondott, leállított megrendelés (elsődlegesen a lakossági megrendelések esetén), miközben a már leszerződött munkák kezdése bizonytalan, gyakori azok elhalasztása, ez magával vonzza, hogy bizonytalan a rendelkezésre álló kapacitás lekötése is.

A munkahiány következtében a munkaerő megtartása, bérek fizetése a tartalékok felélése után problémát jelent; elbocsátások várhatók, a munkavállalók megtartása sok vállalkozás számára hosszú távon gond. Ahogy a likviditási nehézségek is a munkaerő fenntartása, a visszamondott rendelések, valamint a drágább beszerzések következtében. De nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy több építőipari vállalkozás fogad tanulókat, akik a jelenlegi járványügyi helyzetben nem dolgozhatnak, ez rendkívül nagy kiesést és problémát jelent a vállalkozásoknak.

A vázolt problémák megoldására kidolgozott javaslatokat három fő szempont szerint csoportosították a szakemberek: ezek a munkahely megőrzés, a pénzügyek és a pályázatok kérdésköre. Nézzük most ezeket részletesebben!

Munkahely megőrzés:

  • a vállalkozások nagy része semmiképp sem szeretné elbocsátani a dolgozóikat, ezért megoldásként részmunkaidős munkák biztosításával próbálják segíteni őket;
  • a munkahely megőrző támogatás, illetve a fennlévő kapacitás megtartására támogatás kialakítását várják, hogy csökkenő megrendelés esetén ne kelljen a munkaerőt lecsökkenteni;
  • különböző pályázatok kiírása vagy bértámogatás, illetve járulékos közterheinek elengedése vagy csökkentése.

Pénzügyek:

  • az építőipar sajátossága a fordított ÁFA: a visszaigénylés beadása után gyorsítani kellene a kifizetést – javasolt, hogy ez az idő csökkenjen 15 napra;
  • a jelenlegi magyar ÁFA törvény szerint az adott hónapban kiállított számla után az ÁFA-t a következő hónapban ki kell fizetni, akkor is, ha annak ellenértékét még nem fizették ki: ezt a megfizetési kötelezettséget fel kellene függeszteni;
  • növelni kell az állami beruházásokat, ehhez kapcsolódóan korlátozásokat bevezetni, mi szerint minden városban a helyi beruházásokat, kivitelezéseket csak helyi vállalkozások végezhessék el;
  • kedvező kamatozású likviditási hitel kialakítására lenne szükség a Kormány által, amely arra fordítható, amire az adott vállalkozásnak szüksége van;
  • kihelyezhető támogatások kialakítása javasolt, amelyeket a dolgozókra tud fordítani a cég: például a jobb munkakörülmények, az új gépek, eszközök beszerzésére, a dolgozóbb könnyebb megtarthatósága érdekében;
  • állami-önkormányzati beruházások kiírására, valamint a magánszektor támogatására van szükség;
  • helyi adók újragondolása: az előző év árbevétele alapján kelljen azt megfizetni;
  • bérleti díjak átgondolása a bérlők szempontjából;
  • az otthon maradni kényszerülő szülők szabadságának, kieső munkaideje alatti bérek átvállalása;
  • a telephely adó csökkentése;
  • járulékmentesség, valamint a bérek egy részének állami átvállalása a kieső időszakra, valamint az azt követő legalább kettő hónapra, ezzel segítve az újraindulást;
  • a gazdaságot erősítő vállalatok támogatását kell előtérbe helyezni.

Pályázatok:

  • munkahelyek megtartására vonatkozó pályázatok, kapacitásnövelő pályázatok kiírása;
  • az önkormányzati pályázatokat segíteni, akár támogatási intenzitás növeléssel;
  • a kis- és középvállalkozói szektor által elnyert pályázati források elszámolásának és végkifizetésének felgyorsítása, a lehívható előleg mértékének növelése;
  • olyan pályázati források megteremtése, amellyel lehetőség nyílna az építőipari vállalkozások korszerűsítésére és fejlesztésére;
  • a pályázatokban munkahely teremtési vállalások belefogalmazása, ezzel csökkentve a kialakuló magas munkanélküliséget;
  • a közbeszerzési pályázatoknál a járványügyi helyzetre tekintettel határidők módosítása, rugalmas kezelése;
  • a 2020-as év a pályázatok beadásának szempontjából – a korábbiakkal ellentétben – lehessen veszteséges.

A további javaslatok között szerepel például a vállalkozások éves üzleti tervének a felülvizsgálata, a projektek és a munkák újratervezése. A bajba került munkavállalók esetében szociális bérlakások kiadását javasolják, esetlegesen a bérleti díj elengedését egy határozott ideig. A megoldási alternatív sorában fontos lehet egy olyan hitelkeret kialakítása, amely rövid távú finanszírozást nyújt a vállalkozások számára.

Végül az Építőipari Technológiai Klaszter és a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara egy törvényjavaslat kidolgozását sürgeti a munkavállalók rendkívüli szabadságára vonatkozóan, bevezetve egy kiterjesztett munkanélküli-biztosítást, valamint az ingyenes tesztelést. A szakemberek szerint a most összeállított, ágazatspecifikus anyag a kormányzat számára is megfontolandó, használható javaslatokat tartalmaz.

Címlapkép: Getty Images

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

építőipar

építőipari cég

válság

válságkezelés

ipar

gazdaság