Íme a magyar szuperzöldség, amit pillanatok alatt elkapkodnak: ők termesztik

Steiner Petra   
  Megosztom
Íme a magyar szuperzöldség, amit pillanatok alatt elkapkodnak: ők termesztik

A batátát, ismertebb nevén édesburgonyát már nemcsak a fogyni vágyók szeretik, kifejezetten közkedvelt alternatívája lett az unalomig variált rizsnek és sült krumplinak. A Dél- és Közép-Amerikában őshonos zöldség két fajtája a legelterjedtebb hazánkban: a lila színű, fehér húsú, amelynek íze leginkább a szelídgesztenyére emlékeztet, míg a narancssárga belű társának aromája a sütőtökére hasonlít. Alacsony glikémiás indexe miatt cukorbetegek is fogyaszthatják, emellett magas az A-, C- és B6-vitamin-, valamint rost-, vas- és káliumtartalma, ezért a top 10 szuperélelmiszer közt tartják számon. De hogy miként kerül egy szubtrópusi növény a kontinentális éghajlatú Magyarországra? Arról már a batáta fővárosaként is emlegetett ásotthalmi Bivalyos Tanya Kft. családi gazdaságának egyik örököse, Váraljai László mesélt.

A növényt még a ’80-as évek végén hozta magával egyik külföldi útjáról a televíziós Váraljai Dénes, hogy a finom, gumós zöldséget saját kiskertjében termeszthesse. Az első pár év a kötelezően megfizetett tanulópénz jegyében csengett le, köszönhetően a batátának nem igazán kedvező időjárási körülményeknek és a termesztésében való tapasztalatlanságnak, azonban a további évek hozták a remélt sikereket. Az azóta nyereséggel működő vállalkozás irányítását időközben két fia, Tamás és László vette át, akiknek köszönhetően a helyi termesztés és nemesítés nemcsak a település értéktárába nyert felvételt, de sokan már csak egyszerűen batátafaluként emlegetik Ásotthalmot.

Időközben a termesztés régió- és megyehatárt nem ismerve hódította meg az egész országot, amiben nagy szerepet játszott a településen kinemesített első hazai narancssárga húsú fajta, az Ásotthalmi-12, amely a Kárpát-medence nyújtotta éghajlati viszonyok között stabil és bő terméshozamot garantál. Hogy mennyire nagy kihívást jelentett éppen Ásotthalmon belevágni a batátatermesztésbe, arról a növényt itthon meghonosító Váraljai Dénes fia, László beszélt:

Ásotthalom klímája és talaja növénytermesztés szempontjából az ország talán legkedvezőtlenebb adottságaival rendelkezik, olyannyira, hogy ezt a térséget Átokházának nevezték el. Ferenczi János tanító 1873-ban a következőket írja: „… e futóhomokot kiosztotta tanyaföldnek, s mivel az több évig nem termett semmit, azért nevezték el az ott lakók Átokházának.”, majd Tömörkény István is megírta, hogy: „Beszélik ..., hogy valaha ottan tanyaverések történtek, de amely nép csak odament lakni, mind elpusztult vagyonában, egészségében, életében. Így maradt volna azután a puszta, s akkor kapta aztán a nevét az átokról, mely rajta fekszik.” Nagy eredmény tehát, hogy itt, a sivár homokon eredményesen tudunk egy növényfajtát termeszteni, de természetesen az ország más területein is gyönyörű terméseket láttunk. A batáta kimondottan melegkedvelő növény, viszonylag szárazságtűrő, de meghálálja az öntözést. A talaj kémhatása és tápanyagtartalma tekintetében nem túl igényes. A termesztés szűk keresztmetszetét az 520-570 mm éves csapadék térben és időben gyakran rendszertelen eloszlása jelenti.

A megfelelő fajták kiválasztását követően már a hazai klíma sem hozható fel hátrányként a batátatermesztés kapcsán, és a rá veszélyt jelentő kártevők számát mindenképp a pozitívumok listáján említhetjük. A Bivalyos Tanya Kft. társtulajdonosa szerint a lombozat kártevői nem okoznak gazdasági jelentőségű károkat, így egyelőre csak a talajlakók rovarok, a pajor és a drótféreg ellen kell védekezniük, amik a termék piacosságát ronthatják a fúrásuk és faragásuk nyomán keletkező esztétikai hibákkal. Annak érdekében, hogy a növényfajta egészségügyi biztonsága továbbra is a jelenlegi szinten maradhasson, az ásotthalmi vállalkozás a Szegedi Tudományegyetemmel, a Gödöllői Agrártudományi Egyetemmel és a NAIK kutatóival évek óta együtt dolgozik azon, hogy az országban gazdálkodókat megbízható szaporítóanyagokkal láthassák el, ami az első lépés a sikeres termesztésben.

Ma, 2020-ban így már viszonylag könnyű dolga van annak, aki hobbikertészként szeretné megtermeszteni az éves batátaadagját, de anno, a kezdet kezdetén még kapaszkodók híján kellett boldogulnia az ebbe invesztáló termelőknek. A kétezres évek elején a környéken élők közreműködésével létrehozták a Batáta Baráti Kört, ahol Váraljai Dénes ingyen adta a palántákat, majd a szerzett termesztési és értékesítési tapasztalatokat egymással megosztva vitték tökélyre a hazai batátatermelést. Szép lassan a kezdetben még csak alig 30 családra tehető édesburgonya-termesztők száma Váraljai László szerint a hobbikertészek szintjén ma már több ezerre rúg, emellett a profi árutermelők is több százan vannak.

Ezt a sokrétűen felhasználható növényt egyre több helyen termesztik. Minden térségből jó eredményekről hallunk, és kijelenthetjük, hogy hobbigazdálkodás szintjén az országban bárhol jól termeszthető. A gazdálkodók részéről a technológia nagyban függ a talajminőségtől, de ma már mindenre van megoldás. Sok múlik a talaj-előkészítésen, a vetésforgón. Az utóbbi években egyre több termelő tér át a fóliatakarásos bakhátak használatára, aminek célja a gyomirtás és a növényápolás egyszerűsítése, a koraiság fokozása és a betakarítás megkönnyítése

– mondta a Bivalyos Tanya Kft. tulajdonosa.

Váraljai László továbbá hozzátette, a növényt még június folyamán is érdemes elültetni a kertben, amit ősszel, októberben lehet majd betakarítani, így senki sem csúszott le az idei szezonról. Bár a termelők száma a kezdetek óta folyamatosan emelkedik, az itthon iránta ébredt keresletet azóta se sikerült maradéktalanul kielégíteni. Váraljai László szerint nemcsak Magyarországon, hanem Európa-szerte egyre népszerűbb zöldség a batáta, amelynek kereslete 2019-ben a legnagyobb mértékben emelkedett valamennyi zöldségféle közül

Az itthon termelt mennyiség kb. 3 hónap alatt elfogy a belföldi piacon, de később, jó minőségű és nagyobb mennyiségű áruval az exportpiacokat is elláthatjuk. Az elmúlt években csak enyhe ingadozása volt a batáta árának, de nem bocsátkozunk találgatásba. Termelőként az árak csökkenésével kell terveznünk, mert a termelői oldal is erősödik, és az exportpiacokon erős versenyben leszünk a spanyol, egyiptomi és amerikai termelőkkel. Jó pár éve még majdnem egy kiló hús árával vetekedett, 1000 forint körül volt egy kiló batáta ára. Ma már átlagban 600–700 forintért árulják. A kereslet még mindig nagyobb, mint a termelők által nyújtott kínálat, annak ellenére, hogy többszörösére nőtt a batátatermesztés az elmúlt pár év alatt Magyarországon. Tehát nemhogy ódzkodnak, hanem egyre többen eszik, kedvelik az édesburgonyát

– árulta el Váraljai László.

A nagybani piacokat és az áruházláncokat böngészve az akciós 500 forintos batátától egészen az 1000 forintos importig nyújtóznak az árak, de ha bio-pártiak vagyunk, bizony, kétszer olyan mélyen is a zsebbe kell nyúlni egy kilóért. Az édesburgonya a levesektől elkezdve a köreteken át egészen a magában való nassolnivalóig széleskörűen beépíthető egy átlagos család kulináris élvezeteibe, amit még a kisbabák is előszeretettel fogyasztanak édes íze miatt, és még a gyerekek sem fogják fintorogva a tányér szélén hagyni, hanem fülig érő szájjal repetát követelnek majd.

Címlapkép: Getty Images

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

batáta

édeskrumpli

édesburgonya

agrárium

zöldségtermesztés