Hallottál már a magyar rizsről? Van belőle dögivel: aki kóstolja, csak ezt eszi

Steiner Petra   
  Megosztom
Hallottál már a magyar rizsről? Van belőle dögivel: aki kóstolja, csak ezt eszi

A rizs szó hallatán sokaknak az ázsiai országok teraszos művelési módja jut az eszükbe, ahol a szalmakalapos munkások térdig gázolva a vízben aratják le a termést. Mindez nem áll távol a valóságtól, azonban a növényt emberek helyett már jobbára gépek aratják le, és a Távol-Kelet mellett jóval szélesebb a rizstermesztő országok köre, amibe bármilyen hihetetlen első hallásra, Magyarország is beletartozik. A HelloVidék a téma kapcsán a Békés megyei Csárdaszálláson székelő Biocsárda Kft. ügyvezető igazgatóját, Izsó Lajost kérdezte.

A rizstermesztésben rejlő potenciált már a rendszerváltás előtti időkben felfedezték, az ’50-es és ’60-as években mondhatni nagyhatalomnak számítottunk európai viszonylatban az 50 ezer hektáron való termesztésünkkel. Bár a világ rizskészletének 90%-át valóban Ázsia szolgáltatja, több európai ország is sikerrel termeszti, így például Olaszország, Spanyolország, Görögország, Portugália, Franciaország, Bulgária és nem utolsó sorban Magyarország. Hazai berkeken belül azonban 1970 óta folyamatosan csökken a termőterület, pozitív becslések szerint

Vitathatatlan, hogy a világ második legfontosabb gabonájáról beszélünk, az iránta való kereslet pedig évről évre nőttön-nő, azonban a nagy beruházásigénye, a szeszélyes időjárás miatti bizonytalan éves hozamok és az európai uniós szinten magyar termelőként kapott negyedakkora támogatások miatt nem tolonganak a gazdák a szaporítóanyagért. Mielőtt azonban túlzottan előreszaladnánk, tekintsük át pontról pontra pro és kontra érvek mentén a hazai termesztésben rejlő lehetőségeket!

Egy szubtrópusi növény a kontinentális éghajlatú Kárpát-medencében

Amíg az ázsiai földrészen több ezer éves hagyományra tekint vissza a növény termesztése, addig hazánkban a ránk maradt információnk alapján csak alig pár száz éve próbálják meghonosítani. Noha tőlünk északabbra is kísérleteztek rizstermesztéssel, ezek rendre kudarccal végződtek, mivel elengedhetetlen hozzá a talaj jó vízzáró rétege, a meleg, párás légkör és a sok napsütéses óra, ezért szokás hazánkat a rizstermesztő területek északi határaként is emlegetni.

A rizs termesztésénél a tavaszi szárazság nem okoz problémát, mivel nekünk az a jó, ha ki tudjuk szárítani a területet, majd elárasztjuk vetés után. A kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt azonban nagy a termesztés kockázata. Például a hűvös, ne adj Isten hideg május nagyon rossz hatással van a rizs kezdeti fejlődésére (pl.: a múlt év volt ilyen és az idei sem optimális) vagy az augusztus közepén rendszeresen beköszöntő pár napos lehűlés és ködös idő a virágzáskor okoz, okozott károkat. A klímaváltozás sem csak jó dolgokat hozott a rizstermesztők számára: a víz egyre kevesebb, a folyók hozama csökken (pl.: víztározókban fogják fel Erdélyben). Szerencsére a duzzasztók segítségével és a Tiszáról hozott vízzel tartható a szokásos nyári vízszint a Körösön. Nagyon súlyos problémát okozhatnak az ún. hőségnapok, az akár 40°C-ot elérő csúcshőmérséklet károsítja a polleneket és romlik a megtermékenyülés. Viszont az utóbbi években a betakarítást hamarabb tudjuk megkezdeni, ami kedvező hatás

– elemezte a magyarországi éghajlattal járó pozitívumokat és negatívumokat Izsó Lajos agrármérnök.

Talaj szempontjából már egy fokkal jobbak a körülmények, bár tény és való, hogy a speciális igények miatt (mint a jó vízzáró rétegű termőföld és a terület megfelelő vízellátottsága) erősen behatárolt az optimális termesztési terület, ami határainkon belül Jász-Nagykun-Szolnokra és Békésre szűkült. „A békési területek jórészt a Körös által kialakított réti, réti öntés talajokon helyezkednek el, közepes aranykorona értékkel („földhozam-értékkel” – a szerk.) (20-24 Ak/ha) bírva. A művelésük ugyan nehéz (tipikus perc talajok), viszont jó tápanyagszolgáltató-képeséggel rendelkeznek. A másik termesztő körzet talajai rosszabbak, sajnos sok a szikes talaj és aranykorona értékük (6 -16 Ak/ha) is jelentősen alacsonyabb. Ezek tükrében az elért hozamok kielégítőek, sőt felveszik a versenyt a vietnámi eredményekkel (4-6 t/ha); igaz ott 2-3-szor is aratnak egy évben” – adott teljes képet a hazai termőföldekről a Biocsárda Kft. ügyvezető igazgatója.

Az ázsiai, szűken véve vietnámi eredményhez képes a magyar termésátlag 3,8 t/ha körül mozog, bár ennek kapcsán Izsó Lajos elárulta, nem ritkák a 6-7 t/ha-os eredmények sem, csak a gyengébb táblák lehúzzák az összértéket. Ha valakinek kétségei támadnának a hazai termesztés sikerességéről és létjogosultságáról, érdemes a tábla szerinti értékeket is áttekinteni, 2018-ban ugyanis sikerült egy táblán 9,2 t/ha átlagot hozni, ami már a világ élvonalába repítené hazánkat, ha a hazai gazdáknak en bloc sikerülne ezt az értéket hozniuk.

Ehhez képest az európai gazdák 8 t/ha körül mozognak, amit a jelentősen kedvezőbb feltételek mellett termesztő Olasz- Spanyol- és Görögország húz fel, míg a világ abszolút csúcstartója az USA, ezen belül is Kalifornia, valamint Ausztrália, ahol a 10 t/ha értéket meghaladóan dolgoznak. A teljes képhez azonban hozzátartozik az is, hogy bár a rizs termesztésének feltétele a jó talajminőség, azonban a növény egyben ki is zsigereli a talajt, ezért több év kell hozzá, hogy a föld újra termőképessé váljon. Éppen ezért rizsföldeken más növényt jövedelmezően termeszteni szinte egyenlő a lehetetlennel, és mivel nagy a termelésében rejlő kockázat, sokan az igénybe vehető támogatások mellett is igyekeznek több növényt beépíteni a profiljukba, bár kivételek így is akadnak.

Kimeríthetetlen étvágyú hazai kereslet

Nem meglepő módon a hazai rizstermesztés csupán a magyar igények töredékét tudja kielégíteni, mert a rizs keresettsége évről évre nő, viszont a művelt földek nagysága legjobb esetben is stagnál. Mind mi, mind a többi európai ország rá van kényszerítve az import árura, hogy az összes rizsre éhes állampolgár jóllakjon, amit mi, magyarok jórészt Olaszországból és a Távol-Keletről szerzünk be.

Izsó Lajos állítja, hogy senkinek nem kell versenyeznie a fogyasztók kegyeiért, (legalábbis hazai berkeken belül biztos, hogy nem) mert aki egyszer kóstolta a magyar terméket, biztos, hogy utána csak azt fogja keresni. Nem mindig volt ez azonban így. Annak idején a most aranyat érő hazait a kutyaeledelek készítéséhez használták fel, helyette pedig az import termékeket etették meg velünk, ami a „támogassuk a hazai termelőket” eszme szellemében szinte felfoghatatlan.

Valóban jelentős mennyiségű hazai rizs került kutyatápokba és „jutalomfalatokba”. Ennek az volt az oka, hogy kiváló minőségű a magyar rizs, különösen az M-488 fajtára volt nagy igény. A kutyatápok állagát adja meg a rizsliszt, jól összetartja a szemcséket, és abban az időben ezt a fajtát találták a legjobbnak erre a célra

– szolgált érthető magyarázattal az agrármérnök.

A rizs nagy része ezen korábbi gyakorlattal ellentétben már nem házi kedvenceink ételében végzi, hanem felét belföldön, másik felét pedig külföldön értékesítik, legalábbis ez a Csárdaszállási Agrár Zrt. és a Biocsárda Kft. értékesítési gyakorlata. Izsó Lajos mindemellett hozzátette, az itthon elkelt rizs még így sem garantálható, hogy belföldön marad, így például a biorizst is egy olyan cégnek értékesítik, aki a HIPP beszállítójaként szinte biztos, hogy kiviszi az országból a hazai termést.

Legnagyobb hazai felvásárlóként a Békéssel szomszédos megyében székelő Nagykun 2000 Mg. Zrt. működik, aki a SPAR kereskedelmi hálózattal együttműködve a franchise sajátmárkás termékeként adja tovább a vásárlóknak a belföldön megtermelt jó minőségű hazait. Akárhogy is csűrjük-csavarjuk, az értékesítés termelőként sosem okozott gondot, mert se a magyar, se a külföldi keresletet nem lehet kielégíteni, nemhogy még felesleget állítanánk elő.

A jelenlegi konvencionális piaci helyzetben egyértelműen a kerek szemű fajtákat (pl: M-225 - ez egy hagyományos magyar fajta) éri meg termeszteni a kedvező keresleti és árviszonyok miatt. A biotermékek piacán egyeduralkodó az M-488 nevű fajta kiváló vízmegkötő tulajdonsága miatt. Az újabban megjelent olasz fajtáknak is megvan a helyük a piacon a prémium kategóriás termékek között mint rizottó rizs. Ilyenek a Baldó, a Fenomenó vagy a Maratelli nevű fajták, ezeknek nagyon szép a feldogozott terméke

– ment bele részleteiben az itthon termeszthető fajták felsorolásába Izsó Lajos.

Noha a jó hozamot garantáló fajták termesztésével és az ideális időjárással még koránt sem hull le a mázsás teher a gazdák válláról, mert a rizs mindenkori árát a milánói tőzsde szabja meg, amit a világ élvonalába tartozó ázsiai termesztők adatai alapján kalkulálnak ki. Éppen ezért a magyar rizstermesztők sokkal magasabb önköltséggel dolgoznak a versenytársaikhoz képest, előnyt csak a lengyel piacon élveznek az alacsonyabb szállítási költségek miatt, ahová a kereslet mértéke miatt bőven tudnának még rizst értékesíteni, ezért biztos megérné többet termeszteni. A most megemelkedett fogyasztói ár mögött viszont nem a tőzsde, hanem a koronavírus miatti szállítási problémák állnak az agrármérnök szerint, amely nemcsak az átlagpolgár, de a termelő számára is érzékelhető volt a tavaly őszi 85 Ft/kg után meglepő 120 Ft/kg-os árakat tekintve.

Magas költségek és rizikó mellett mi várható a jövőben?

Bármennyire is beruházás-igényes és ingoványos talajnak tűnik a Kárpát-medence szívében rizst termeszteni – és még nem is értünk a nehezítő körülmények felsorolásának a végére –, Izsó Lajos mégis leszögezte, amíg lesz külön támogatás a növény termesztésére, addig megéri majd vele foglalkozni, bármennyire is szűk a magyar piac. A rizikó miatt kockázatos pusztán egy növényre építeni egy vállalkozást, ezért a legtöbben minimum kettő, de inkább több biztos hasznot hozó növényfajt is termesztenek a szubtrópusi rizs mellett, mint például tönkölybúzát, kukoricát, napraforgót vagy éppen kölest. Habár a rizstermesztésben utazóknak évről évre egyre magasabb vízköltséggel kell számolniuk a csökkenő állami támogatások miatt, a Biocsárda Kft. ügyvezető igazgatója szerint még így is megéri vele foglalkozni, amit jól bizonyít, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok megyében működő Nagykun 2000 cég nemrégiben új területeket vont be a termesztésébe.

A rizstermesztés speciális gépeket igényel mind a géptípusok, mind pedig a munkagépek erőssége tekintetében. A rizsföldek művelése nagyon nehéz, csak a legerősebb, legjobb minőségű gépek bírják a strapát a rizsföldön. Vannak olyan gépek is, amiket más ágazat alig használ, ilyenek a rögtörő simító, a lézervezérelt gréder vagy a lánctalpas kombájnok. Még egy költséges tényezője van a rizstermesztésnek, amiről eddig nem esett szó, ez pedig a humán tényező. Nincs még egy ágazat a növénytermesztésben, amely állandó munkaerőt igényel. A rizsföldekre az úgynevezett rizsőr vigyáz, kezeli a vizet a területen, nevelgeti a növényt, karbantartja a műtárgyakat. Egy ember kb. 80-100 ha rizsföldet kezel

– zárta az ágazattal kapcsolatos nehézségek felsorolását Izsó Lajos, majd hozzátette, éppen a fentebb kifejtett nehezítő körülmények miatt sem várható, hogy a jövőben a rizs termelőterülete emelkedni fog.

Ettől függetlenül az ágazat minden szereplője azon munkálkodik, hogy a növénynek Magyarországon is legyen jövője, akár még annál is szebb és jobb, mint amit a jelen helyzetből kiindulva racionálisan remélni lehetne. Mindig van hová fejlődni, így a rizsben rejlő potenciál is egyelőre még kiaknázatlan: a jelen 3,8 t/ha értékhez képest a 14 t/ha sem elérhetetlen végcél.

A jövő fejlesztései közé tartozik a ClearField technológia (a nemesítők elindítottak egy imidazolinon rezisztens fajta kinemesítésére irányuló projektet) meghonosítása a rizsben, vagy legutóbb a rizsben használható gyomirtó szerekről tárgyaltunk a NÉBIH-nél a hatósággal és a vegyszerforgalmazókkal. A szocializmus aranyidejét már kevesen sírják vissza, viszont nosztalgiával említik az idősebbek, hogy bezzeg akkor mi volt. Nos, néhány dolog napjainkban is aktuális lenne abból az időből, például a tápanyag-utánpótlás színvonala olyan magas szintű volt, hogy gondolni sem merek rá. Ma egyszerűen képtelenek lennénk kigazdálkodni. Akkoriban volt egy íratlan szabály, hogy a rizs ára háromszorosa a búzáénak. De szép lenne ma is

– vetette össze a rizs múltját a jelen fejlesztéseivel a Biocsárda Kft. ügyvezetője.

Zárásként Izsó Lajos hozzátette, a hazai rizstermesztés igazi motorját azok adják, akik szívvel-lélekkel tevékenykednek az ágazatban, és mondhatni az egész életüket annak szentelik, hogy a növény jövője Magyarországon biztosítva legyen. Ennek hatására alapították meg 2006-ban a Magyarországi Rizstermesztők és Feldolgozók Országos Szövetségét (röviden Rizsszövetséget), ami aktív lobbitevékenységet folytat annak érdekében, hogy a hazai ágazatban dolgozók számára minél jobb körülményeket biztosítsanak. A rossz magyar mentalitással ellentétben ezek a rizstermesztéssel foglalkozó emberek nem marják egymást, összetartó közösségként járják be a rizsföldeket, majd megosztják egymással tapasztalataikat, hogy a szubtrópusi éghajlatú kontinensről származó növény hazánkban is felvirágozhasson.

Címlapkép: Getty Images

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Fontos! 2020. december 31-ig minden hazai banknál igényelhetőek az akciós fogyasztási hitelek, melyek kamata egységesen 5,9%. A kedvezményes személyi kölcsön kamata viszont a legtöbb banknál 2021-től megváltozik, és így magasabb lehet a törlesztőrészlet is. Ha például 2 millió forintra lenne szükséged, akkor az egyik legjobb ajánlatot most a CIB Bank nyújtja, itt 60 hónapos futamidővel a kedvezményes időszakban 38414 forintos törlesztőre, míg 2021-től 40219 forintos törlesztőre számíthatsz. De nem marad el ettől a Raiffeisen Bank ajánlata sem, amely esetében, szintén 60 hónapos futamidő esetén, az 5,90 százalékos kedvezményes THM 7,96%-ra ugrik a THM-plafon megszűnése után. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Friss gazdasági, pénzügyi hírek, időrendben a Pénzcentrumon!

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

rizs

magyar rizs

rizstermesztés

agrárium

mezőgazdaság