Rendkívüli: itt az EU javaslata a magyar vidék egyik legégetőbb problémájára

Jeki Gabriella   
  Megosztom
Rendkívüli: itt az EU javaslata a magyar vidék egyik legégetőbb problémájára

Határozott fellépést sürgetnek világszerte az energiaszegénységgel kapcsolatban. A jelenség leginkább a vidéki háztartásokat érinti és a felgyorsult világban gyakran egyre drasztikusabb formát ölt. Nem véletlen, hogy az energia ma már legalább akkora kincs, mint az arany. A klímafüggetlen Európai Unió 2050-es célkitűzése sem valósulhat meg az energiát érintő kérdések komolyabb megvitatása nélkül, ami az Európai Bizottság tavaly decemberben javasolt európai zöld megállapodásának egyik központi kérdése. Ez magában foglalja az energiaszegénység kezelését is, amelyre már körvonalazódnak a lehetséges megoldási alternatívák. A témában a közelmúltban (június 22-26.) tartottak háromnapos konferenciát Brüsszelben, Az Európai Unió Fenntartható Energia Hete (EUSEW) címmel, amelybe online formában több mint hatezren, köztük a HelloVidék újságírója is bekapcsolódott.

Az Európai Unió Fenntartható Energia Hete (EUSEW) a megújuló energiaforrások és a hatékony energiafelhasználás legnagyobb és leginkább elkötelezett eseményét fémjelzi Európában, amely a tiszta energia átmenetének előmozdítása érdekében idén is úgymond „összehozta” a meghatározó energiaügyi szereplőket. Az EUSEW 2020 több mint harminc interaktív online meetinget tartott három napon át. Az új koronavírus-járvány kezelésének nyomdokaiban is járó konferencia fő tematikáját a „Túl a válságon: tiszta energia a zöld fellendüléshez és a növekedéshez” jelmondat képviselte.

Az energiaszegénység kezelése kulcsfontosságú

A nemrégiben elfogadott „Tiszta energia minden európai számára” jogalkotási csomag igen hasznos és magas szintű elveket fogalmaz meg, miközben betekintést nyújt az energiaszegénység lehetséges okaira és következményeire, de rámutat az energiaszegénység kezelésére irányuló politikák fontosságára is. Hogy ez mit jelent pontosan? Energiaszegénységről akkor beszélünk, amikor egy háztartás nem képes biztosítani a szükséges és alapvető energiaszolgáltatásokat a tisztességes életszínvonal fenntartásához.

Elsőként a tagállamoknak kell számszerűsíteni az energiaszegénységben lévő háztartások számát. Ha a kapott adat jelentős, akkor a tagállamoknak nemzeti energia- és éghajlat-változási terveikbe feltétlenül be kell építeniük az energiaszegénység csökkentésének indikatív célkitűzését, meg kell határozniuk az időkeretet és fel kell építeniük a kezelésre vonatkozó politikákat. Egy ilyen gyakorlat magában foglalja az energiaszegénységben lévő háztartások számának csökkentése felé tett előrelépésről szóló jelentési kötelezettségeket is

– mondta az online ülésen Harriet Thomson, a Birminghami Egyetem szociálpolitikai előadója.

A 2020-as évet a nemzeti energia- és éghajlati tervek értékelése tekintetében már az új koronavírus-járvány kitörése előtt is kritikus esztendőnek ítélték meg a szakemberek. A konferencia résztvevői alapvetően egyetértettek abban, hogy a most következő intézkedések döntő jelentőséggel bírnak: az első feladat, hogy a szakemberek meghatározzák a hatályban lévő tervek „ambiciózus szintjét”, és megítéljék azt, hogy az eddig foganatosított intézkedéseket elég realisztikusnak tartják-e.

Abban is konszenzusra jutottak, hogy a pandémiás helyzet példátlan összefüggésében az EU Fenntartható Energia Hete egyedülálló lehetőséget kínálhat arra, hogy szakértők megvitassák, hogyan változhatnak ezek a tervek a tagállamok esetében, a válság a gazdaságra és a családok pénzügyi helyzetére gyakorolt, súlyos következményei tükrében. Ennek a példátlan forgatókönyvnek a fényében az Európai Bizottság fontosnak tartotta, hogy a tagállamok is megoszthassák a véleményüket arról, hogy hogyan folytatják az energiaszegénység ellen vívott, fontos küzdelmet.

Az első nap a résztvevők élénk vitában fejezték ki véleményüket több, igazán „helyi kérdésről”, mint például a települések „újrahasznosítás-barátabbá” tételétől, a lehetséges szén-dioxid-határ adó bevezetéséről, az élelmiszerrendszer megváltoztatásának módjáról, az átképzések kérdéséről, az építőipar energiahatékonyságáról, a mikrohálózatokról, az energia szerepéről az innovációban vagy épp a digitalizációs és közlekedésfejlesztési felvetésekről.

A hidrogén a globális új árucikk

A második nap a klíma szempontjából semleges gazdaság megteremtése került a konferencia fókuszpontjába, ahol a szakemberek a fenntartható, hatékony változást sürgették. Napirendre került a hidrogén, mint az európai szigetek egyedi energiaügyi kihívásainak lehetséges megoldása is.

A hidrogén ma már sokoldalú, tiszta és rugalmas energiavektorként játszik fontos szerepet az energiaágazatban. Biztos vagyok benne, hogy a következő tíz évben bebizonyítja, hogy ez a legjobb választás a kiválasztott szegmensek szén-dioxid-mentesítésére a közlekedésben, az iparban és az épületekben

– mutatott rá Mirela Atanasiu, az Üzemanyagcellák és Hidrogén Közös Vállalkozás, Operatív és Kommunikációs Osztályának vezetője, hozzátéve, hogy a hidrogén szerepe óriási lehet a jövőben a munkahelyteremtésben, a gazdasági növekedés megteremtésében és a szén-dioxid-mentesítésben.

A konferencián kiderült, hogy a hidrogén jelenleg az európai energiafogyasztás kevesebb, mint 1 százalékát teszi ki. Ráadásul a manapság a rendelkezésre álló hidrogén nagy része „szürke” hidrogén, amelyet magas szén-dioxid-kibocsátású módszerekkel állítanak elő. A megújuló villamosenergiával előállított, tiszta hidrogén ugyanakkor óriási potenciállal rendelkezik alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrásként, amelyet nem mellesleg nagy mennyiségben és hosszú ideig lehet tárolni. Ezek a tulajdonságok különösen akkor hasznosak, ha elősegítik a villamosenergia-hálózat hatékony működtetését az EU olyan régióiban, ahol ennek a biztosítása problémás lehet.

A második napi viták között érintették a változó éghajlat, az ingadozó turisztikai tendenciák és a sajátos földrajzi környezet hagyományos nehézségeit, amelyek problémákat okoznak a megújuló energia előállításában, tárolásában és elosztásában. A megbeszélésen megvitatták, hogy az egyének (házak, épületek, autók és vállalkozások révén) hogyan válhatnak az energiaátmenet aktív részeseivé. Az előadók rámutattak, hogy a virtuális energiaközösségek lehetővé teszik számunkra, hogy kihasználjuk a helyben előállított, megújuló energiaforrások, az energiatároló és egyéb technológiák kollektív potenciálját, amivel az energiapiac aktív szereplőivé válhatunk.

Végérvényesen lejárt a szén hatalma

A harmadik napon a résztvevők rámutattak az együttműködés fontosságára az EU országai között, de ennél jóval többet tettek. Az előadók azonosítottak néhány, lehetséges megoldást, ideértve az átláthatóság, a jogszabályok, a bevált gyakorlatok és a látható példamodellek megosztását, hogy ezzel is ösztönözzék a településeket arra, hogy a témában jártas szakértőket vonják be ebbe a gyorsan fejlődő ágazatba.

Egy másik, elgondolkodtató ülés a szénmentesítés folyamatára összpontosított, amelyet az ipari szektoroknak Európa-szerte vállalniuk kell az európai zöld megállapodás céljainak teljesítése érdekében. A vita hangsúlyozta a pénzügyi stratégia és az ipar-politikai együttműködés fontosságát a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek megvalósítása szempontjából, miközben kiemelte a régiók és városok felelősségét ennek megvalósításában.

Kulcsfontosságú a fiatalok szerepe az éghajlat-semleges Európa kialakításában, miközben nem szabad megfeledkeznünk azokról a kritikus technológiákról sem, amit például hidrogénben vagy szélben rejlő potenciál rejt. Figyelnünk kell azonban a válságból való kilábalás során a szokásos üzleti életbe való visszatérés veszélyeire

– zárta a konferenciát Ditte Juul Jørgensen, az Európai Bizottság Energiaügyi főigazgatója.

És hogy mi a HelloVidék legfontosabb tanulsága a tanácskozásról? Kézzelfogható bizonyítékokat láthattunk arra, hogy az egyenlőség javítja a GDP-t, illetve hogy a változások jobb eredményekhez vezethetnek. Egyértelművé vált, hogy a változatos vezetéssel rendelkező vállalatok jobban fel tudnak készülni egy esetleges „pénzügyi sokk” túlélésére, amivel javulhat a jövedelmezőségük, jobbak lesznek az innovációban, és többnyire élen járnak a környezetvédelmi kérdésekben is. Tehát könnyebben túlélhetnek egy pandémiás helyzetet is.

Címlapkép: Getty Images

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Fontos! 2020. december 31-ig minden hazai banknál igényelhetőek az akciós fogyasztási hitelek, melyek kamata egységesen 5,9%. A kedvezményes személyi kölcsön kamata viszont a legtöbb banknál 2021-től megváltozik, és így magasabb lehet a törlesztőrészlet is. Ha például 2 millió forintra lenne szükséged, akkor az egyik legjobb ajánlatot most a CIB Bank nyújtja, itt 60 hónapos futamidővel a kedvezményes időszakban 38414 forintos törlesztőre, míg 2021-től 40219 forintos törlesztőre számíthatsz. De nem marad el ettől a Raiffeisen Bank ajánlata sem, amely esetében, szintén 60 hónapos futamidő esetén, az 5,90 százalékos kedvezményes THM 7,96%-ra ugrik a THM-plafon megszűnése után. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Friss gazdasági, pénzügyi hírek, időrendben a Pénzcentrumon!

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

eu

energia

brüsszel

fenntarthatóság

energiaszegénység

európa

tiszta energia