Egyre több pénzt költenek a magyarok: ezekben a megyékben a legdurvább a helyzet

Az egy főre jutó boltos vásárlások értéke májusban már túllépte az év eleji hónapokét minden megyében. Kivétel Budapest, erős lemaradásban is van a kapaszkodásban, de a fővárosban két héttel tovább tartott a boltzár. A budapestiek áprilisban 36 ezer forinttal költöttek kevesebbet, mint márciusban. A legtöbbre a fővárosiak mellett a Pest megyeieknek futotta, a legkevesebbre Szabolcsban és Nógrádban. A járvány a területi különbségekből nagyot faragott.

Erősen indítottak a vásárlók a boltokban 2020 januárjában és februárjában, a vásárolt árumennyiség 8 és 11%-kal nőtt az előző évihez képest. Az év eleje egyébként lusta időszak úgy általában, a márciusi, áprilisi hónapok kezdik felhúzni a boltos mérleget. Márciusban már csak 4% volt a növekmény, de úgy, hogy a hónap második felében spájzoltunk az élelmiszerboltokban, drogériákban és gyógyszertárakban, miközben az iparcikkes boltoknak 15 órakor be kellett zárniuk. Ezekben kevesebbet is vásároltunk.

Áprilisban a kijárási korlátozás és az óvatosság miatt 10% volt a visszaesés, a húsvéti nagy roham is elmaradt. Májusban viszont megkezdődött a kapaszkodás kifelé a gödörből, ekkor már sokkal kisebb, 2,8% volt az elmaradás a korábbi évtől. És úgy, hogy az iparcikkes boltok vidéken kinyithattak május 4-én, de a fővárosban csak 18-án. Emiatt lassabban is zárkóznak fel a fővárosban a boltos vásárlások.

Egy főre jutó költekezés megyénként: a járvány nagyot faragott a területi különbségekből

Januárban és februárban a fővárosiak közel kétszer annyit költekeztek a boltokban az egy főre jutó vásárlások értékét nézve, mint a szabolcsiak, vagy a nógrádiak. Hasonló nagyságrendű különbségek régebben is voltak, elsősorban a bérek eltérései miatt, de a térség gazdasági ereje, a közlekedési viszonyok, vagy az idegenforgalom is számítanak. A megyés adatokban egyébként a webáruházi vásárlások nincsenek benne (azok nem bonthatók területekre a statisztikában).

Márciusban minden megyében nőtt a költekezés az év elejihez képest, egy kivétellel, ez pedig a főváros volt. A budapestiek is spájzoltak persze, de másik oldalon az egy főre jutó költekezést nézve visszafoghatták magukat a háziasszonyok. A mutató alakulásában az is számíthatott, hogy elmaradtak a külföldi turisták is, akik egyébként nagy számban látogatnak Budapestre, és persze költekeznek is a boltokban. A boltos statisztika nem válogat, a nyugtaadatokat rögzíti, az egy főre jutó vásárlás értéke pedig a lakosságszámhoz igazodik. A home office és a digitális tanrend miatt némileg ki is ürült a főváros, sok vidéki otthon dolgozott és tanult, így ott is költekeztek. És a márciusban kétszeresére ugrott webköltekezésben is lehet, hogy többet jeleskedtek a budapestiek (a webes élelmiszer vásárlási lehetőségek eleve főváros központúak ma még).

Az előbbiekkel összefüggésben márciusban a korábbinál kisebb, 49 ezer forint volt a legtöbbet költő budapesti és a legkevesebbet kiadó szabolcsi vásárlásainak a különbsége. Áprilisban már a Pest megyeiek költötték a legtöbbet, de hát az olló még kisebb, 35 ezer forint volt. És hát igen, ebben a viszonylatban is megindult a visszarendeződés, mivel az olló májusban 39 ezer forintra nőtt. A budapestiek ugyan 15 ezer forinttal többet költöttek már májusban áprilishoz képest, de ebben a hónapban még a Pest megyei vásárló kotorászott ki több pénzt a pénztárcájából:

Címlapkép: Getty Images