Új magyar márka hódítja meg a lakberendezési piacot: a belsőépítészek imádják

A bútorfelújítással foglalkozó cég történetét mondhatni egy másik projekt indította el, amely kifejezetten a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínál szakmai segítséget. Utóbbi közösségi iroda berendezése kapcsán merült fel az ötlet, hogy a teret helyrepofozott régi bútorokkal dobnák fel, azonban az ötlet rögtön hamvában holt, mivel egy kárpitos és asztalos munkájának összeegyeztetése gyakorlatilag, ha nem is lehetetlen, de hosszadalmas folyamat, a végösszeg sokkolóan magasra nőhet, már ha találnak egyáltalán olyan szakembert, aki hajlandó a számára csekély bevételt jelentő munkára áldozni az idejét.

A projekt gondolata ekkor született meg, a végső lökést viszont egy EU-s pályázat szolgáltatta, ami mintegy „kapóra jött”, lévén a pályakezdő fiatalok munkatapasztalatának megszerzése céljából írták ki. Az ezzel elnyert 13 millió forint azonban éppen csak az alapeszközök beszerzésére és három fő képzésére volt elegendő, azonban a vállalkozás alapkoncepcióját mi sem igazolja jobban, hogy a Remodel azóta is működik, fejlődik és növekszik.

Az eredeti elvből azóta sem engedtek, ezért is lehet az, hogy mivel mindenki szívügyének tekinti a bútorok felújítását, sokkal szorosabb kapcsolat alakult ki a munkatársak között, mint egy hagyományos munkahely tekintetében. Noha egy nonprofit vállalkozás esetében mindig nehéz a fejlődésről, bővülésről beszélni, lévén a szerzett profitot a cég működtetésére kell fordítani, egy újabb pályázat lehetővé tette, hogy 8 főre „dagadjon” a társaság, így a pályakezdő fiatalok mellett már az 50 év felettiek, tartósan munkanélküliek, 25 év alattiak, valamint a GYES-ről és GYED-ről visszatérő csoportok is képviseltetik magukat. Kis Mónika szerint a legnagyobb dicsőség a Remodel Stúdió életében, hogy képesek voltak ilyen hosszú időn keresztül fennmaradni, de az ott dolgozó tagokra egyenként is sikertörténetként tekintenek, hiszen ők ott váltak a szakma mestereivé, sőt egy kárpitosuk éppen most készül önálló vállalkozást alapítani.

Az általunk kínált programnak pont az a lényege, hogy elsajátítsák egy szakma, ha lehet, összes fortélyát. Ők egy olyan munkakörnyezetben szocializálódnak, ami sokkal emberbarátabb és lojálisabb, mint az a munkaerőpiacon megszokott, ráadásul rendkívül változatos, mert nálunk minden darab más és más, mindenben van egy kis kihívás. Ha egy ilyen ember bekerül egy olyan környezetbe, ahol sztenderd sorozatgyártás folyik, az szerintem már semmi újjal nem szolgál a számára. Számukra nem az a továbblépés, ha bruttó 10-20 ezer forinttal többet keresnek egy hónapban, hanem az, hogyha képesek saját lábra állni

– beszélt a Remodel Stúdió létének mozgatórugójáról Kis Mónika.

Nem meglepő, hogy a kellemes, családias munkakörnyezet a kezdethez képest sokakat, még a pesti diplomás fiatalokat is a szegedi céghez csábítaná, azonban az ügyvezető hangsúlyozta, bútorfelújító és bútorfelújító cég közt hatalmasak a különbségek. A Remodel Stúdióban a tömegtermelés kifejezést nem ismerik, minden darab egyedi, és azokba pont annyi munkaórát fektetnek, amivel elérik a kívánt minőséget, a tökéletest. A sztenderd bútorokkal szemben így itt a munka sokkal hektikusabb, pörgősebb, gyors reakcióidőt vár el a dolgozóktól, ellenben éppen a változó igények és a piaci kereslet miatt nemhogy évekre, de még fél évre se látnak előre a munkatervben, amit egy multitól jött munkavállaló minden bizonnyal furcsállhat.

A megszokottól szintén eltérő, hogy pályakezdő tanoncok ide vagy oda, a munka jószerével önállóan zajlik. A napi teendőket egy reggeli meetingen beszélik meg, majd mindenki megy a saját dolgára, így tulajdonképpen már az első pillanattól kezdve ott van a személyes felelősség súlya, ami kéz a kézben jár a munkavállalókba vetett hittel és bizalommal. Noha ettől függetlenül a tapasztalt mesterek az elején képletesen végig fogták az ott dolgozók kezét, ez még senkit nem ment meg attól, hogy harmadszorra is szétbontassanak vele egy újrakárpitozott széket, mert az nem sikerült elég jól, így a tanulópénzt mindenki maga fizeti meg. Hibázni viszont lehet, sőt valamilyen értelemben kell is, amit nem von maga után egy futószalagmunkával ellentétben az azonnali kirúgás, hanem mintegy így tanulja meg mindenki, hogy legközelebb mire kell jobban odafigyelnie.

A társadalmi szerepvállalásból sarjadt magyar márka

Kis Mónika a HelloVidék kérdésére elmondta, az őket megkereső ügyfelek párhuzamosan emelik ki azt, mennyire szimpatikus számukra, hogy a munkaerőpiac szempontjából hátrányos helyzetű embereket foglalkoztatnak, illetve mennyire tetszik számukra az általuk képviselt stílus, a színválasztás, a formavilág és az egyes darabok játékossága. A vásárlóik egy része ma már a belsőépítészek és lakberendezők közül kerül ki, ezzel is mintegy elismerve munkájuk színvonalát, de akadnak magánszemélyek is, akik jellemzően a budapesti 30-as korosztályból valók, akik sajnálják a pénzt a sok százezres dizájner darabokra, de a skandináv bútorgyártókhoz képest már nívósabb berendezésre vágynak.

Kezdetben olyan megrendeléseket nem vállaltunk el, amikor egy örökölt vagy aukción levadászott bútort szerettek volna felújítani. Objektív szempont volt a döntés mellett a Budapest-Szeged távolság, valamint hogy a részleges tatarozás nem kifizetődő. Az, hogy mekkora munka van valójában egy felújítással, mindig csak akkor derül ki, amikor atomjaira bontjuk a bútort, és látjuk, hogy milyen állapotban vannak a csapolások, a rugó, és minden egyéb, ami benne van. A tömőanyagokat például már csak higiéniai okokból is teljes mértékben kerülnünk kell, főleg, hogyha nem ismert a darab előélete. Ráadásul a megrendelőnek fontos, hogy tudja a pontos árat, ami az anyag- és kárpitszükséglet kiszámolásakor nem gond, de az, hogy mennyi munkaóra-ráfordítást igényel, azt egy fotó alapján nem lehet megítélni. Most viszont már tettünk kivételeket a kialakult helyzet miatt, amit azért mi is megéreztünk

– árulta el Kis Mónika, melyek azok az elvek, amelyekhez indulásuk óta ragaszkodnak.

A Remodel Stúdió stílusirányzatait még a kezdet kezdetén velük együtt dolgozó látványtervező, dramaturg, drámaíró és műfordító Varsányi Anna alakította ki, akitől azóta már elköszönt a csapat, de a jó kapcsolat azóta is töretlen. A kezdeti „szentháromságból” mára egyre inkább kikopni látszik a piaci kereslet csökkenésével a klasszikus vonal, míg az artdeco és a retro azóta is változatlan népszerűségnek örvend. A legtöbbször adományként vagy lomtalanításkor hozzájuk került 30-40 éves, felújításra váró székek, fotelek, kanapék és kisbútorok mellett azonban most már saját készítésű darabokkal is igyekeznek kielégíteni az egyedi igényeket.

Az ügyvezető ennek kapcsán hangsúlyozta, minél változatosabb elvárásoknak tudnak megfelelni, ami még a közületi megrendelők számára is vonzó lehet, például borozók, éttermek szállodák, annál inkább biztosított, hogy a vállalkozás jövője piaci alapokon biztosított legyen. Bár a Remodel-darabok stílusa egyedül Kis Mónika fantáziáját dicséri, a jövőben a termékfejlesztési folyamatba bekapcsolódik majd Friedl-Kiss Viktor festőművész, építész, tervező is, így a stílus minden bizonnyal még jobban kiforrja magát, még „remodelesebb” lesz.

Címlapkép: Getty Images