Így úszhatja meg Magyarország az ökológiai katasztrófát: tényleg ilyen egyszerű lenne?

Az elmúlt évben és idén is, az ország minden megyéjében folytak faültetési programok. Tavasszal indult egy újabb - több mint 500 millió forintos - fásítási program iskolák, önkormányzatok, közösségek számára. Idén júniusban indult az Agrárminisztérium Településfásítási Programja, a 10 ezer főnél kisebb települések összesen 12 ezer sorfát igényelhettek ingyenesen. A kezdeményezés célja, hogy a fák ültetésével hívja fel a figyelmet a Vidékfejlesztési Program erdőtelepítési támogatásaira, ami a magán gazdálkodók és az önkormányzatok számára egyaránt elérhető. Ahogy a program mottója is mondja:

Aki fát ültet, az bízik a jövőben

Erre pedig most nagy szükség van, hiszen villámárvizekkel járó esőzések és az extrém magas hőmérsékletű napok jól mutajták: a klímaváltozás már javában zajlik. Előrelépésnek számít az ügyben, hogy évértékelő beszédében Orbán Viktor külön kitért a magyar klímavédelmi programra, azon belül pedig arra, hogyan folytatódnak a faültetések. A globális problémával kapcsolatban megjegyezte, hogy

felismerte a magyar kormány, és megalkotta a Klíma- és természetvédelmi akciótervet, amelyben kiemelt helyet kap az erdőtelepítés. Minden újszülött után tíz fát ültetnek, 2030-ra elérik, hogy az ország erdővel borított területe 27 százalékra növekedjen

- emelte ki beszédében a miniszter.

Ugyan hazánkban egyre nagyobb figyelem hárul az erdőtelepítésre, kevesebb szó esik arról, hogy létezik egy módszer, amely segítségével mezőgazdasági termelésre is használhatjuk már meglévő erdeinket. Ennek kapcsána annak jártunk utána, mit is jelent az agrárerdő-gazdálkodás, mit termeszthetünk egyáltalán a saját erdőnkben és hogy hat ez globálisan a gazdaságra.

Hogyan segíthet az erdőtelepítés a gazdaság fenttartásában?

Van egy kis földterület a Connecticut-folyó mellett, Massachusettsben, ahol Jono Neiger hét hektárnyi fát ültetett el. Körülbelül hat év alatt ezek a fák elkezdtek gesztenyéket teremni – azért választotta a gesztenyefákat, mert a termésből rengeteg lisztet készítenek az Egyesült Államokban. Ennek apropóján Neiger a Big River Gesztenye nevet adta a farmnak.

Ezalatt a hosszú idő alatt viszont nagyon lassan jutott bevételhez. Hogy növelje jövedelmezőségét a földnek, nemrég bokrokat és kisebb fákat, növényeket ültetett a gesztenyefák alá – mint például bodzát, datolyát. Ezek az apróbb növényfajták a következő két évben gyümölcsöt hoznak majd. Itt viszont nem állt meg: hogy azonnali pénzforrást biztosítson magának, csirkéket engedett a beültetett földterületre.

Elsőre meglepő lehet, hiszen Neiger többszintű erdőgazdasága, a napos csibéktől kezdve a gesztenyéig, eltér az intenzív mezőgazdaságtól, amely egyébként körülveszi a termőföldjét is. A modern élelmiszertermelés általában olyan káros gyakorlatokat foglal magában, mint a talaj talajmegmunkálása, az egynyári növények túlzott termesztése és a kémiai műtrágyák használata, valamint a fák kipusztítása. Neiger szerint a gazdálkodás fenntarthatóbbá válása szempontjából elengedhetetlen, hogy változtassunk a kialakult szokásokon. Különösen azért, mert az éghajlatváltozás és a kimerült talaj veszélyezteti a bolygó képességét arra, hogy elegendő élelmet termeljen a jövő generációi számára.

A fák sok helyen képesek megállni a helyüket, nagyon sok klímához képesek alkalmazkodni, ahol például nem megfelelő talajművelés. Használhatod domboldalakon, ahol nagy erózió, ami talajveszteséget okoz. Ha ezeken a helyeken fákat ültetünk, akkor lelassul az erózió, megkezdődik a talaj újjáépítése, és több szén választódik ki

- mondja.

Ahogy a talaj minősége javul, minőségibb lesz az élelmiszer is, ami az asztalodra kerül. Nézzünk egy példát! Ugyan a gesztenyét nem nagyon fogyasztják manapság, kevesen tudják, hogy kiváló szénhidrátforrást jelentenek, amelyek elméletileg helyettesíthetik a gabonaféléket vagy a kukoricát étrendünkben. Ezért készítenek belőle lisztet. Alapvetően ez olyan kicsit, mintha a gabonatermesztést egy fán végeznénk

- teszi hozzá Neiger.

A fák mezőgazdaságba történő beépítésének gyakorlatát agrárerdő-gazdálkodásnak hívják, és több ezer éve gyakorolják számos változatban. Néhány esetben a meglévő mezőgazdasági területeken fákat ültetnek, míg más módszerekkel a meglévő erdőt élő laboratóriumként használják az árnyékbarát fajok növesztésére.

Például a legtöbb angol mezőt körülvevő hagyományos sövény sok ember számára szimplán csodás látványt jelent, viszont ez az esetek többségében élelemként szolgál a vadon élő fajoknak, mint például a sündisznóknak.

Léteznek úgynevezett, kevésbé ismert módszereket is, mint például a sikátorvágás, ahol a fákat széles sorokban ültetik, köztük pedig növényeket termesztenek. Éppen ezért, ne feledkezzünk meg arról sem, hogy vannak olyan növényeink, melyek árnyékos környezetben is szépen virágoznak, fejlődnek. Ilyenek például néhány zöldségfajunk, vagy a most nagy népszerűségnek örvendő shiitake gombák, sőt a fűszer- és gyógynövények is.

Ezek a módszerek segíthetnek abban, hogy az élelmiszer-előállításunk kevésbé legyen káros hiszen, mint tudjuk, a jelenlegi eljárások erősen csökkentik a biológiai sokféleséget, valamint jelenleg a globális kibocsátás körülbelül egyharmadát teszi ki. Sőt, az ilyen fajta erdőgazdálkodás ugyanakkor ösztönzi a meglévő erdők védelmét is, mivel gazdasági okot ad arra, hogy megtartsuk őket, ne történjen annyi felesleges fakitermelés.

Fontos a jövedelem, de ehhez nem kell erdőt irtani

Az erdő megóvása valóban kritikus fontosságú. Viszont azt is értem, ha valakinek azonnali jövedelemre van szüksége, akkor egyből a meglévő földterületére gondol és ezért dönti ki a rajta felnőtt fákat. Viszont ennek nem kell így történnie, meg tudjuk óvni a fákat és pénzt is tudunk keresni egyszerre.

- mondja Steve Gabriel, aki a Cornell Kisgazdaságok programjának gomba- és agrár-erdészeti szakértője, és saját erdőgazdaságát is irányítja.

Érdemes az erdőnkben gombát és gyógynövényeket termeszteni. Éppen ezért, mikor ezek szüretelésre készek, azt mondhatjuk, hogy jól gazdálkodtunk. Megmaradt az erdő, de lett jövedelmünk is. Ráadásként egészségesebb erdőt nevelünk sőt, élőhelyet teremtünk a vadon élő állatok számára is

- tette hozzá.

Az erdőgazdálkodás hozzájárulhat a fajoknak a megőrzéséhez is. Sok faj áll az eltűnés szélén, tudjuk, hogy sok populáció van veszélyben, különösen amikor az erdőben élő lassan növekvő fajtípusokról van szó

- mondja Holly Chittum kutató, aki az American Herbal Products Association fenntartható ellátási láncát tanulmányozza.

Az erdőgazdálkodás lehetőséget nyújt az ökoszisztéma fenntartására, miközben bevételre is szert teszünk magunk számára

- tette hozzá.

Az EU tanulmánya szerint az agrárerdő-gazdálkodás mintegy 3,3 millió hektáron zajlik Európában, ebben pedig Ciprus, Portugália és Spanyolország az élen jár. Persze az Egyesült Királyságban is egyre többen végeznek olyan kisebb méretű erdőgazdálkodási tevékenységeket, mely során gyógynövényeket termesztenek és betakarítanak.

A mezőgazdasági területek fákkal történő bevetése javíthatja a mezőgazdasági termelékenységet és fokozhatja az élelmezésbiztonságot azáltal, hogy olyan tájat hoz létre, amely a túlhasználat miatt nem merül ki. Az erdőgazdálkodás ennek egy kis része, de különösen hasznos lehet, hiszen az emelkedő hőmérséklet megváltoztatja az éghajlatot és körülményeit, amelyben még mindig a megszokott módszereket alkalmazzuk. Hiába az éghajlatváltozás - akár rendkívül száraz, akár rendkívül nedves - az erdő nagyon stabil ökoszisztéma. Az onnan származó élelmiszer sokkal kevésbé érzékeny, mint a növénytermesztési rendszerekből származó. A kihívást viszont az jelenti: hogy tudjuk azt a potenciális termelési mennyiséget megtermelni az erdőkben, amelyre szükségünk van a lakosság táplálására? Nem hiszem, hogy az erdőben való gazdálkodás felváltja szántóföldi növénytermesztést, de úgy gondolom nagy segítség lehet a gazdaság számára

- teszi hozzá Steve Gabriel.

Az erdőgazdálkodók felfedezték, hogy a lombkorona alatt lehetőség nyílik - a gombák, bogyók, diófélék, gyógynövények és egyéb fajok termesztésére, amelyek képesek árnyékos területeken fejlődni. Ezek a növények tehát erőteljes ösztönzést adnak az erdők megőrzésére, és alternatívát kínálnak a mezőgazdaság környezetbarátabb működéséhez. Az tény, hogy kevesebb élelmiszert állíthatunk így elő, mint az ismert, szántóföldi növénytermesztéssel, de ez is csak egy újabb módszer, ami segíthet a bolygónk védelmében. Ami segíthet abban, hogy jobban odafigyeljünk a környezetünkre és minőségi élelmiszert állíthassunk elő - akár csak saját magunknak, a saját földterületeinken.

Címlapkép: Getty Images