Indul a háború a magyar boltokban: a készlethiány vet majd véget a horror áraknak?!

Ifj. Szappanos Gábor és édesapja a rendszerváltást követően kezdtek gyümölcstermesztéssel foglalkozni, noha korábban mindketten más-más szektorban tevékenykedtek. „Édesapám végzettségét tekintve autószerelő. Bár dolgozott a szakmájában is, viszont a váltást megelőzően kötő-hurkoló kisiparosként kereste bevételeit ’82 óta. A rendszerváltás eredményeképp az általa forgalmazott termékek már nem voltak rentábilisak, és két út állt előtte: vagy fejleszt, vagy vált. A kárpótlásként (vissza)kapott 4 hektár föld adta az ötletet, mivel, ha eladjuk, gyorsan feléljük, ha szántóként hasznosítjuk, nem élünk meg belőle, így maradt a gyümölcsös" – idézte fel a vállalkozáshoz vezető kezdeti lépéseket a kerekegyházi vállalkozó. Hozzátette:

1996-ban édesapám kivitt a területre és felvetette, hogyha most segítek neki eltelepíteni, akkor majd Őneki lesz lehetősége visszasegíteni szükség esetén nekem, mire igent mondtam anno 16 évesen. Részemről „váltás” igazából nem is történt, mert az informatikát a gyümölcsös mellett csináltam, elvégre programozni este is lehet.

1997-ben az apa-fia páros 2 hektárnyi barackkal kezdte, amely idővel kibővült cseresznyével, meggyel, szilvával és almával, ahogyan a saját és a művelt területek aránya is évről évre egyre magasabb szintre kúszott. Ifj. Szappanos Gábor kezdetben csak mintegy besegített édesapjának az akkor még jóval kevesebb munkát igénylő földeken, miközben tanulmányait folytatta a ma kincset érő informatika területén. Idővel azonban a munka külföldre, Angliába szólította, lévén a cégek nemcsak belföldön, de külföldön is valósággal kapkodnak a jó szakemberek után.

Gábor először adminisztrátori pozícióban dolgozott, egy évet követően viszont a programozói pozíció felajánlásánál döntenie kellett: vagy kint marad és mai mércével mérve is álomfizetésért, 4 ezer forintos órabérért dolgozhat, de alig látogathat haza, vagy feladja hivatását, és a megtakarított tőkét édesapja gazdaságába invesztálva, beszáll a családi vállalkozásba. A történet fordulata pedig már ismert, az otthon és a mezőgazdaság szeretete végül győzedelmeskedett.

Ifj. Szappanos Gábor szerint az ezredforduló előtti váltás azért sem volt kockázatos, mert az első 5 termés nélküli év miatt a gyümölcstermesztés nem túl vonzó szegmense a mezőgazdaságnak, így újként bőven volt idejük beletanulni a szakmába és leendő partnerekre találni. Mára 53 hektárnyi saját és 17 hektár bérelt birtokon termelik a gyümölcsöket, többségében almát intenzív termesztéstechnológiával, amelyre a termelési biztonság és az elnyújtható értékesít (lévén 400 tonna kapacitású hűtőházukban a termés jó ideig eláll) miatt tértek át a korábbi kajszi-őszibarack párosról, mikor egyik évben 2 egész hektáron teljesen elfagytak a virág- és hajtásrügyek.

Az egyre jobban duzzadó földterületekkel párhuzamosan nőtt az igény a külső segítség bevonására, így a kétemberes családi vállalkozásba idővel másokat is bevontak. Mára már 10 állandó dolgozót, csúcsidőben pedig akár 30-40 idénymunkást is foglalkoztatnak. Ifj. Szappanos Gábor a HelloVidék kérdésére elárulta, a kezdetek óta már több mint 500 ember megfordult náluk a földeken, így többségében megtalálják azokat az embereket, akikre számíthatnak, és nem szorulnak a külföldről újonnan érkező brigádokra.

Azt azért nem mondanám, hogy nehézségek nélkül. Volt például, hogy reggel 8-kor kezdett egy 6 fős csapat gyümölcsöt szedni, 9-kor kimentünk megnézni, hogy állnak, és már csak 2-en voltak. Kiderült, a többiek félúton voltak Németország felé. Körülbelül egy hónap múlva újra jelentkeztek, mert átverték őket, és pénz nélkül ennyi idő kellett, hogy visszajöjjenek. Az idei évben sajnos nem tudunk minden olyan idénymunkát végzőnek lehetőséget biztosítani, akik minden évben megbízhatóan jönnek dolgozni, tekintettel arra, hogy a gyümölcseink több mint 70%-a elfagyott tavasszal

– emelte ki a 2020-as év legnagyobb csapását a kerekegyházi vállalkozó.

A március végétől jelentkező fagyok nemcsak az almát, de a kajszit, őszibarackot, cseresznyét és körtét is megtizedelték, így nem meglepő, hogy az idén elszenvedett károk miatt igencsak felszaladtak az árak. A gyümölcsök esetében 46%-os a drágulás, az alma fogyasztói ára pedig a duplájára nőtt a Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi jelentése szerint. Ifj. Szappanos Gábor és édesapja

egy megszokott évben 1000-1200 tonna almát szokott betakarítani, míg idén örülnek, ha a tervezett 200 tonna összejön, ami legalább a szerződéses partnereik igényeit fedezi.

A kerekegyházi vállalkozó megjegyezte, a hidegre fokozottan érzékeny csonthéjasoknál sokkal nagyobb a kár, például kajsziból idén összesen 2 szem termett, amit veszteség ide vagy oda, kellő humorérzékkel próbál meg kezelni, mert rögtön hozzátette, így legalább tud önköltséggel számolni.

Az évről évre egyre kiszámíthatatlanabbá váló időjárási körülmények miatt, nem beszélve egyes területek fokozatos elsivatagosodásáról, valamint a termőföld kizsákmányolásáról, egyre több gazda véli úgy, hogy egyes őshonos fajták szép lassan kiszorulnak a hazai termékpalettáról, és csak ráfizetéssel lehet majd őket termeszteni. A téma kapcsán ifj. Szappanos Gábor kevésbé borúlátó, mert szerinte létezik kiút a szorult helyzetből:

Meglátásom szerint az időjárás változására a folyamatos hazai fajtanemesítés adhat alternatívát. Természetesen mi is elkezdtünk nyitni a zöldségek felé, hogy egy ilyen fagyos évben is legyen elegendő bevételünk a gazdaság fenntartásához, de ahhoz még sok víznek le kell folyni a Dunán, hogy az alma helyét átvegye.

A kerekegyházi vállalkozó azonban még a viszontagságok ellenére is kötelességének érzi, hogyha már megtehetik, a társadalmi szerepvállalás jegyében támogassák környezetüket. Több mint 10 éve vesznek részt tevőlegesen az iskolagyümölcs-programban, amely során több mint 10 ezer gyereket láttak már el friss almával, idén pedig a járványhelyzetre való tekintettel a Budapest Bike Maffiát látták el szállítmánnyal.

Jóllehet, a legnagyobb ellenséget az ágazatban utazók kétségkívül az időjárásban látják, a kerekegyházi vállalkozó szerint a kereskedelem ettől függetlenül állandó problémát jelent. Jó idő esetén hatalmas mennyiségű áru árasztja el a piacot, és valósággal küzdeni kell az önköltség feletti áron való értékesítésért, míg a tavaszi fagyok esetén pont az alacsony termésmennyiség okozza a fejtörést. Függetlenül a belföldi vagy külföldi árucserétől,

a magyar piac igencsak függő helyzetben van az Európai Uniótól, azon belül is a lengyelek teljesítményétől, amely képes lenyomni a hazai árakat mind a léalma, mind az étkezési alma tekintetében.

Ráadásul elég néhány utalást tenni a szezon kezdete előtt az árakra, és az máris a gazdák szempontjából negatív hatással lesz az árképzésre. A kerekegyházi almatermesztő szerint ezért sokan nem szívesen nyilatkoznak e tekintetben a sajtónak, vagy ha mégis, akkor csak igen tág intervallumban határozzák meg a várható fogyasztási árakat, mert különben szó szerint maguk ellen beszélnek.

Címlapkép: Getty Images