Elárulták a szakértők: így lábalhat ki a gazdaság az összeomlásból

A koronavírus elleni védekezés következtében bejelentett korlátozó intézkedések drámai visszaesést okoztak világszerte. A visszaesés mértéke azonban különbözőképpen érintette az egyes országokat. Azon országokban, ahol a járvány miatt meredeken megugró fertőzöttek és halálozások száma szükségessé tették a teljes körű leállásokat, kijárási tilalmakat, valamint az idegenforgalom visszaesése is hozzájárult a gazdaság zuhanásához a nagyfokú kitettség miatt, bő kétszámjegyű, egyes esetekben 20% közeli, vagy azt meghaladó gazdasági zsugorodást mutattak.

A járvány enyhébb lefutása, valamint a turizmusnak való kisebb kitettség miatt más országok 10% körüli, szerencsésebb esetben annál kisebb visszaeséssel „megúszták”. Míg az Egyesült Államokban soha nem látott mértékben nőtt a munkanélküliek száma, az európai országokban munkahely megtartás céljából bértámogatást nyújtottak a vállalkozásoknak, így igen mérsékelten emelkedett a munkanélküliség. A gazdaságok talpra állása ugyanakkor már a második negyedév közepétől elindult köszönhetően a korlátozások fokozatos feloldásának, a gazdaságok újranyitásának, egyes ágazatok éles, V-alakú felpattanást mutatnak. Az egyes ágazatokat és országokat azonban különböző mértékű felpattanás jellemzi.

A leggyorsabban a kiskereskedelem tért magához az üzletek újranyitásával, az elhalasztott fogyasztás pótlásával, ami június végére szinte minden országban stabilizálta az üzletek forgalmát. Kicsit lassabb ütemben, de egyre kedvezőbb jeleket mutat az ipar, egyes országokban az építőipar is. A nemzetközi turizmus, az erre épülő szolgáltatások, rendezvények felépülése azonban nem kezdődhet meg az oltóanyag tömeges alkalmazása nélkül, így ezen ágazatok stabilizálódása akár éveket vehet igénybe. Így az egyes országok kilábalását nagymértékben fogja meghatározni a gazdasági szerkezet.

A turizmustól nagymértékben függő dél-európai országok ezért jelentős hátrányból indulnak, amit a járvány ismételt gyorsulása is súlyosbít. A küldő, döntően északi országok azonban igencsak profitálhatnak az elmaradt nyaralásokból származó megtakarítások belső felhasználásából, ami a hazai belföldi turizmus adatain is tükröződik, de a megtakarításokat nagy értékű árucikkek vásárlására is költhetik. Ebből kifolyólag a kilábalás is egyenlőtlen lesz rövidtávon.

A nagy jegybankok mellett számos további jegybank és szinte minden kormány soha nem látott méretű fiskális és monetáris támogatásról biztosította a gazdasági szereplőket a túléléshez, a likviditáshoz való hozzáféréshez, az újrainduláshoz. A Fed nullára csökkentette az irányadó kamatszintet, amit legalább két évig fenn kíván tartani, emellett korlátlan eszközvásárlási programot és számos likviditáskönnyítő intézkedést jelentett be, az EKB újabb 600 milliárd euróval egészítette ki a korábban elindított 750 milliárd euró kötvényvásárlási programját, emellett szinte minden jegybank csökkentette a kamatokat, és több tucatnyi jelentett be mennyiségi lazításokat.

Az Európai Bizottság német-francia közös javaslatra 750 milliárd euró összegű helyreállítási alap tervezetét jelentette be, közös kötvénykibocsátással finanszírozva. Ennek oroszlánrészét a leginkább bajba jutott tagállamok kapják, nagyrészt vissza nem térítendő támogatás, kisebbrészt kedvezményes hitel formájában. A Fed egy időszakra vonatkozó, átlagos infláció elérését tűzte ki célul a korábbi fix inflációs cél helyett, ami jóval nagyobb rugalmasságot engedhet meg a monetáris politika alakítására.

Zuhanás után meredek felpattanás

A hazai gazdaság is jelentős ütést kapott a járvány során, a második negyedévben 13,6%-kal zuhant a hazai GDP az egy évvel ezelőttihez képest, szezonálisan és munkanaphatással kiigazítva pedig 14,5%-kal esett vissza az első negyedévhez képest. Az első félévben összesen 6,1%-kal csökkent a hazai GDP az előző évihez képest, ami összességében jóval kedvezőbb az uniós átlaghoz viszonyítva, ami megközelítette a 9%-ot.

Az ipar teljesítménye 20,1%-kal, az építőiparé 13,1%-kal, a mezőgazdaságé 2%-kal, a szolgáltatásoké pedig 12%-kal csökkent. Ez utóbbin belül a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzáadott értéke 12,5%-kal, a szállítás, raktározás 25,9%-kal, az információ, kommunikáció 0,9%-kal, az ingatlanügyek 7,2%-kal, a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység 14,8%-kal, a közigazgatás, oktatás, egészségügyi, szociális ellátás 12,6%-kal, a művészet, szórakozás, sport és egyéb szolgáltatás 26,9%-kal esett vissza. Az ágazatok közül egyedüliként a pénzügyi, biztosítási terület teljesítménye növekedett 3,5%-kal.

A járvány terjedése ellen március közepétől életbe léptetett korlátozások, egyes szolgáltatások, valamint az autógyártás teljes leállása áprilisban meredek visszaesést okozott, azonban a korlátozások fokozatos, és egyelőre részleges feloldásával, valamint az autógyártás újraindulásával már a negyedév közepétől éles felpattanást mutatott a gazdaság, ami a harmadik negyedéves adatokban látványosan meg fog jelenni. A leggyorsabban a kiskereskedelem és más személyes szolgáltatások álltak helyre, az autógyártók pedig július végére érték el a járvány előtti termelési szintet.

Az ipari termelés, kereskedelem helyreállása, a munkahelyekre és az oktatási intézményekbe való visszatérés pedig a szállítmányozás ágazat teljesítményét is magával húzza, noha az ágazat teljes helyreállását korlátozza a nemzetközi turizmus elhúzódó kilábalása. A vendéglátás a második negyedévben közel 50%-kal esett vissza, azonban augusztusban a vendéglátók árbevétele már alig 10%-kal maradt el az egy évvel ezelőtti szinttől. A szálláshely-szolgáltatás szinte teljesen leállt áprilisban, azonban a belföldi turizmus élénkülése már látszott a júniusi adatokban.

Augusztusban a vendégéjszakák száma még 33,2%-os elmaradást mutatott, ez azonban érdemi javulás a második negyedévben mért 87%-os csökkenéshez képest. A nagy rendezvények, fesztiválok, kiállítások, vásárok, konferenciák elmaradása szintén hozzájárul az idegenforgalom, valamint az érintett ágazatok teljes visszaeséséhez. A nemzetközi turizmus a leendő vakcina tömeges alkalmazásáig nem fog magához térni, a járvány egyes európai országokban ismételt felfutása is éppen ehhez köthető.

A magas frekvenciájú, valós idejű adatok szerint a harmadik negyedév elejére a gazdasági tevékenység visszaesése 4,5-5%-ra mérséklődött. Így a harmadik negyedévben már érdemi felpattanásra számítunk, a GDP visszaesése 4,5-5% közé enyhülhet, majd a kilábalás lassabban, de folytatódhat, döntően a járvány második hullámának erősségétől függően. A kilábalást a munkaerőpiac vártnál jóval gyorsabb helyreállása is támogatja.

A tavaszihoz hasonló korlátozásokra nem számítunk, mivel mind az egészségügy, mind a társadalom messze jobban fel van készülve, az egészségügyi berendezések, védőfelszerelések beszerzése nagyságrendekkel javította az ellenálló képességet, így a jelenlegi védekezéssel és távolságtartási gyakorlattal talán elkerülhető a járvány súlyosabb elterjedése. A következő hónapokban egyes terápiák, gyógyszerek is elérhetővé válhatnak, így talán elkerülhetők a súlyosabb korlátozó intézkedések, amelyek leginkább a gócpontokra fognak vonatkozni. Az ipar leállására már nem számítunk, az újabb korlátozások a szórakozás különböző formáira terjedhetnek ki, ugyanakkor lassíthatják a kilábalást.

Az idei visszaesés mértékét jelentősen, 4,7%-ra rontjuk a korábbi 3,2%-os várakozásunkhoz képest, azonban az alacsonyabb bázis miatt a jövő évi növekedést érdemben, 7,2%-ra javítjuk a korábbi 6,3%-os várakozásunkról. Az idei alacsony bázis miatt a jövő évi második negyedévben a GDP növekedése elérheti a 18%-ot is. A járvány esetlegesen súlyosabb második hulláma lassíthatja a kilábalást, így a kockázatok lefelé mutatnak.

Élénkülő inflációs nyomás, idén és jövőre a középtávú cél felett lehet az infláció

3,4%-ra csökkent az infláció szeptemberben az augusztusi 3,9%-ról, a maginfláció pedig 4%-ra esett vissza az előző havi 4,6%-ról, mivel a fogyasztói árak 0,4%-kal csökkentek egy hónap alatt. Az infláció csökkenését döntően az élelmiszerárak mérséklődő ütemű növekedése, az üdülési szolgáltatások 6,9%-os áresése, valamint a telefon, internet előfizetések 1,5%-os csökkenése okozta. Az MNB által kiemelt adószűrt maginfláció 3,5%-ra süllyedt, így a közeljövőben nem várunk további kamatemelést az egyhetes betétben.

Címlapkép: Getty Images