Lerántjuk a leplet Brüsszel legújabb romastratégiájáról: kulcsfontosságú döntést hoztak

Jeki Gabriella   
  Megosztom
Lerántjuk a leplet Brüsszel legújabb romastratégiájáról: kulcsfontosságú döntést hoztak

Bár történt némi előrelépés az Európai Unióban (EU), elsősorban az oktatás területén, ám Európának még hosszú utat kell megtennie ahhoz, hogy megvalósítsa a teljes egyenlőséget a romák számára. A marginalizálódás továbbra is fennáll, és sok roma még mindig az aránytalan megkülönböztetés, a cigányellenesség és a társadalmi-gazdasági kirekesztés együttesével szembesül mindennapi életében. Ezt kívánja orvosolni az új, úgynevezett romastratégiai keret, amely az első, közvetlen hozzájárulás a 2020-2025-ös időszakra vonatkozó, rasszizmus elleni uniós terv végrehajtásához. Hogy miről is szólnak ezek a tervek, milyen kulcsfontosságú területet céloznak meg, valamint hogy milyen iránymutatások vonatkoznak hazánkra, arról most a HelloVidék szedte össze a legfontosabb információkat.

Az Európai Bizottság a közelmúltban egy új, tízéves tervet fogadott el, amelynek része az unió területén élő romák támogatása is. A tagállamoknak most 2021 szeptemberéig kell benyújtaniuk a nemzeti stratégiáikat az új célkitűzések és ajánlások alapján, és kétévente kell jelentést tenniük azok végrehajtásáról. A Bizottság az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége által végzett felmérések eredményei és a civil társadalomtól származó információk alapján fogja nyomon követni a 2030-ra kitűzött célok megvalósítása terén elért eredményeket. De pontosan mire is gondoltak Brüsszelben?

Hét kulcsfontosságú területen dolgoznak

Az elmúlt tíz évben egyszerűen nem tettünk eleget az EU roma népességének támogatása érdekében. Ez megbocsáthatatlan. Közülük sokan továbbra is hátrányos megkülönböztetéssel és rasszizmussal szembesülnek. Ezt nem fogadhatjuk el. Most új lendületet adunk e helyzet orvoslására irányuló erőfeszítéseinknek, és egyértelmű célokat tűzünk ki, valamint megújítjuk kötelezettségvállalásunkat az iránt, hogy a következő évtized során valódi változást érjünk el

– mondta Vera Jourová, az értékekért és az átláthatóságért felelős alelnök a téma kapcsán, a HelloVidékhez eljuttatott anyagban.

A romák támogatása tárgyában hét kulcsfontosságú területet határoztak meg:

  • egyenlőség: küzdelem az cigányellenesség és a diszkrimináció ellen;
  • inkluzivitás: a szegénység és a társadalmi kirekesztés csökkentése a társadalmi-gazdasági szakadék megszüntetése érdekében;
  • részvétel: a részvétel elősegítése együttműködés és bizalom révén
  • oktatás: a minőségi befogadó általános oktatáshoz való tényleges egyenlő hozzáférés növelése;
  • foglalkoztatás: a minőségi és fenntartható foglalkoztatáshoz való tényleges egyenlő hozzáférés növelése;
  • egészség: a romák egészségének javítása, a minőségi egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való tényleges egyenlő hozzáférés növelése;
  • lakhatás: a tényleges egyenlő hozzáférés növelése a megfelelő lakásokhoz és az alapvető szolgáltatásokhoz.

Hazánk iránymutatást és egy listát is kapott azokról az intézkedésekről, amelyeket valamennyi uniós tagállamnak meg kell hozniuk annak érdekében, hogy a romák egyenlősége, befogadása és részvétele felé tett előrelépés gyorsabban megvalósuljon. Az iránymutatás és az intézkedések a hátrányos megkülönböztetés roma áldozatait támogató rendszerek kialakításától az iskolai figyelemfelkeltő kampányokig, a pénzügyi jártasság támogatásáig, a romák közintézményekben való foglalkoztatásának előmozdításáig, valamint a roma nők minőségi orvosi vizsgálatokhoz, szűréshez és családtervezéshez való hozzáférésének javításáig terjednek.

Az egyenlőség unióját építik

Bár a cél a teljes egyenlőség, a Bizottság 2030-ra a korábbi keret alapján elért eredményekre építve minimálisan elérendő célokat javasolt, elősegítve a romák tényleges egyenlőségét és társadalmi-gazdasági befogadását.

Az új uniós romastratégia a következő célokat határozta meg:

  • A hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatban tapasztalatot szerzett romák arányának legalább felére csökkentése;
  • A hátrányos megkülönböztetést bejelentő romák arányának megkétszerezése;
  • A romák és a lakosság többi része közötti szegénységi rés legalább felére csökkentése;
  • A kisgyermekkori nevelésben részesülő roma gyermekek aránya tekintetében meglévő szakadék legalább felére csökkentése;
  • A szegregált általános iskolákba járó roma gyermekek arányának legalább felére csökkentése a jelentős roma népességgel rendelkező tagállamokban;
  • A foglalkoztatási szakadék és a nemek közötti foglalkoztatási különbség legalább felére csökkentése;
  • A várható élettartam terén meglévő szakadék legalább felére csökkentése;
  • Az elégtelen lakáskörülmények között élők aránya terén fennálló szakadék legalább egyharmadával való csökkentése;
  • Annak biztosítása, hogy a romák legalább 95 százaléka hozzáférjen vezetékes vízhez.

Az egyenlőség uniójának kiépítése az Európai Unió egyik legfontosabb prioritása, aminek felépítéséhez elegendő jogi eszközzel és átfogó politikával rendelkezik, derül ki a HelloVidékhez eljuttatott, „Az EU roma stratégiai keretrendszer az egyenlőségért, a befogadásért 2020-2030-ig” című munkadokumentumból. Amint azt az unió 2020–2025 közötti időszakra megfogalmazott cselekvési terve is hangsúlyozza, „továbbra is fennáll a faji vagy etnikai származáson alapuló megkülönböztetés, ami különösen igaz a romákra, akik gyakran marginalizálódnak”.

Becslések szerint 10-12 millió roma él Európában, ebből 6 millió az Európai Unióban, akik közül többen akár naponta szembesülnek diszkriminációval, ellenségeskedéssel, társadalmi-gazdasági kirekesztéssel, szegénységgel és az egészségügyhöz való korlátozott hozzáféréssel a mindennapi életben. Mindez alacsonyabb várható élettartalmat is eredményez. A jelentés adatai rámutatnak arra is, hogy a legnagyobb roma népességgel rendelkező tagállamokban a nemzetiség mintegy 80 százaléka az ország szegénységi küszöbe alatt él, 33 százalékuk folyóvíz nélküli lakásban tengeti mindennapjait, miközben a 6-24 év közötti fiatalok 50 százaléka nem vesz részt az oktatásban.

De mit tehetnek a nemzetek?

De most nézzük a most vázolt, nemzeti romaintegrációs stratégiákat, ezen belül is ezeknek az uniós keretrendszerét! A stratégia elsődleges célja tehát a romák társadalmi-gazdasági kirekesztésének kezelése az oktatáshoz, a foglalkoztatáshoz, az egészséghez és a lakáshoz való egyenlő hozzáférés előmozdításával. Az elmúlt tíz évben, a romák integrációjában elért haladás ugyanis a bizottsági jelentés szerint meglehetősen korlátozottnak mondható, még akkor is, ha a szakpolitikai területek és az országok között egyértelműek a jelentős különbségek.

Jó hír például, hogy az oktatás területén történt némi előrelépés, nevezetesen csökkent a korai iskolaelhagyók száma, valamint javult a kora gyermekkori oktatásban és a tankötelezettségben való részvétel. Ugyanezen dokumentum szerint a roma tanulók oktatásban való szegregációjának esetei viszont nőttek az elmúlt kilenc évben. Míg a romák szegénységi kockázata és egészségi állapota javult, az orvosi ellátottság továbbra is korlátozott maradt. A foglalkoztatáshoz való hozzáférés sem javult, miközben a lakhatási helyzet továbbra is nehéznek bizonyult. Ráadásul az új koronavírus-járvány rávilágított arra is, hogy

Az uniós tagállamoknak, így hazánknak is négy szakpolitikai terület, az oktatás, foglalkoztatás, egészségügy és lakhatás integrált megközelítéssel történő kezelésére kell fókuszálnia, amelyek továbbra is kulcsfontosságúak.

A romák évszázadok óta hozzájárulnak Európa kulturális gazdagságához, sokszínűségéhez, gazdaságához és közös történelméhez. Az Európai Unió kötelessége megvédeni őket a diszkriminációtól, az cigányellenességtől és a társadalmi kirekesztéstől. Közösen munkálkodva 2030-ig valódi előrelépést tudunk elérni egy olyan Európa létrehozása érdekében, amelyben a roma egyének és közösségek az élet minden területén egyenlő esélyekkel rendelkeznek, részesülnek a társadalmi-gazdasági befogadásból, és egyenlően vesznek részt a társadalomban

– mutatott rá a 2020. október 7-én kelt, brüsszeli végső végrehajtási terv, amit a HelloVidék is kézhez kapott.

Egy másik, úgynevezett kísérő javaslat szerint azonban a várható hatások nagymértékben a roma egyenlőség és befogadás iránti elkötelezettség szintjétől függnek. A nemzeti romaintegrációs stratégiákról szóló jelentés a várakozások szerint új lendületet hozhat az uniós roma közösségek életébe, aminek megalkotásában jelentős szerepet vállaltak a hazai EP képviselők.

Címlapkép: Getty Images

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Fontos! 2020. december 31-ig minden hazai banknál igényelhetőek az akciós fogyasztási hitelek, melyek kamata egységesen 5,9%. A kedvezményes személyi kölcsön kamata viszont a legtöbb banknál 2021-től megváltozik, és így magasabb lehet a törlesztőrészlet is, ezért nagyon fontos, hogy már most a számunkra legmegfelelőbb konstrukciót válasszuk! Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor 2021-től így kalkulálhatsz: a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 39 550 forintos törlesztővel a Sberbank nyújtja (THM 7,11%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank 39 604 forintos törlesztőt (THM 7,17%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

roma

roma felzárkóztatás

romastratégia

cigányság