Budapest 6℃ (erősen fátyolfelhős)Kettészakadt az ország: ebben a 3 megyében még a 300 ezret sem éri el a bruttó fizetés
2020. szélsőséges év volt, ezt saját bőrünkön is tapasztalhattuk. A koronavírus-járvány és a nyomában járó gazdasági válság sokunkat próbára tett, és az egész világot új kihívások elé állította. Az elmúlt időszakban számos jelentés, felmérés jelent meg arról, hogy 2020-ban a járvány milyen mértékben növelte a munkanélküliséget Magyarországon. A gyakran egymásnak is ellentmondó elemzésekből, összehasonlítható adatokból azonban nehéz egységes képet alkotni, különösképpen a bennünket is leginkább érintő, regionális, megyei adatokkal – és a mögöttük húzódó jelenségekkel – vagyunk kevésbé tisztában.
Évértékelőnket kezdjük a gazdasági mutatókkal. Abban mindenki egyetért, hogy évtizedek óta nem zuhant ekkorát a magyar gazdaság teljesítménye, mint 2020-ban. Azóta tehát, amióta a mostani rendszerben számolják a GDP-t, azaz 1996 óta, nem teljesített ennyira rosszul, mint a világjárvány első hullámában. Áprilisra és májusra esett a járványhelyzet miatti kényszerű leállás jó része. 2020. második negyedévében, éves összevetésben 13,6, az idei első negyedévhez képest pedig 14,5 százalékot esett vissza a magyar bruttó hazai termék.
Magyarország a szegényebb, és a régiós EU-tagok között messze a legnagyobb mértékű GDP-csökkentést szenvedte el, negyedéves összevetésben csak Spanyolország gazdasága zuhant nagyobbat. Igaz, ennek köze lehet ahhoz, hogy az első negyedévben még párját ritkítóan jó adatot tett közzé a magyar statisztikai hivatal.
A folytatásban, a harmadik negyedév a két járványhullám közötti, alapvetően lezárások nélküli időszak volt. A Portfolio adatai szerint a nyári feloldások aztán szinte minden ágazat teljesítményére felszabadítóan hatottak.
Az alábbi iparágak jórészt le tudták dolgozni a második negyedév esését: feldolgozóipar, kommunikáció, pénzügyi szolgáltatás, közigazgatás. A többi területen részleges helyreállásról beszélhetünk, a leggyengébben az építőipar teljesít, amit a koronavírus-válság mellett az ágazati konjunktúraciklus is gyengít. Szintén jelentősen elmarad a válság előtti teljesítményétől a szállítás, raktározás ágazat.
A második negyedévi zuhanás után a magyar gazdaság jelentősen javítani tudott, de néhány területen a teljesítménye karakteresen elmaradt a válság előtti szinttől.
Innen fordultunk bele a negyedik negyedévbe, aminek az első, októberi hónapja még viszonylag kedvező környezetet jelentett, ám a novemberi lezárások újra visszavetették a gazdasági teljesítményt. Összességében az év utolsó három hónapja újra visszaeséssel telik, igaz, a leginkább sújtott szektor, a kereskedelem, vendéglátás teljesítményének furcsa alakulása hozhat még meglepetést. Ezzel együtt a teljes 2020-as reál-GDP érdemben elmarad majd az előző évitől, a zsugorodás mértéke 5,5-6,0% körül lehet majd
– írja elemzésében a Portfolio.
Hogyan hatott mindez a munkaerőpiacra?
A gyakran egymásnak is ellentmondó hazai elemzésekből, összehasonlítható adatokból nehéz egységes képet alkotni arról, voltaképpen milyen hatással volt a hazai munkaerőpiacra a világjárvány. Ráadásul az utóbbi időkben nem a munkaerőpiac az a szektor, amelyikről naprakész információkkal rendelkezünk.
A júniusi részletes munkaerő-piaci adatok például csak december második hetében jelentek meg. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) akkor publikált számaiból az derült ki, hogy júniusban, a koronavírus-járvány első hullámának a végén 400 ezer magyar vallotta magát munkanélkülinek. Ehhez képest a júniusi hivatalos KSH-adatok csak mintegy feléről, 200 ezer körüli munkanélküliségi adatról szóltak.
Hogy mi okozza az eltérést?
Számos tényező, de nagyrészt az, hogy a járvány időszakában a KSH az állásvesztőket – módszertani okokból – nem a munkanélküliek táborába sorolja, hanem az inaktívak közé. Így nem is jelennek meg a munkanélküliek között, mert egyrészt a korlátozó intézkedések miatt nehézkesen tudnak állást keresni, másrészt nem is biztos, hogy azonnal munkába tudnak állni. Vagyis: a hivatalos munkanélküliségi adatok egyáltalán nem tükrözik a gazdaság és a munkaerőpiac állapotát
– állítja a Portfolio.
Ezekkel a fenntartásokkal érdemes átböngészni a KSH novemberi munkanélküliségi statisztikáit
Pár szemléletes adat 2020. novemberéből:
- Az előző hónaphoz képest 45 ezer fővel (1,0%-kal) dolgoztak többen, miközben az előző év azonos hónapjához képest 26 ezer fővel (0,6%-kal) csökkent a foglalkoztatottak száma
- A munkanélküliek 190 ezer fős létszáma 9 ezerrel volt alacsonyabb az egy hónappal korábbinál, és 34 ezer fővel volt magasabb az egy évvel korábbinál
- Az 50. héten 96,2 ezer egyéni vállalkozás szüneteltette a tevékenységét, a novemberi hetekhez képest több mint 5 ezerrel többen
- 2020 III. negyedévében 15 ezerrel csökkent a betöltésre váró álláshelyek száma az előző év azonos időszakához képest
- A potenciális munkaerő-tartalék aránya összességében 4,7% volt, ezen belül Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon volt a legmagasabb (7,0%) és Közép-Dunántúlon a legalacsonyabb (2,6%); a mutató értéke az előző év azonos időszakához képest Pest régióban nőtt a leginkább, 2,1 százalékponttal
- A referencia héten nem dolgozó foglalkoztatottak aránya 2020. novemberben közel kétszerese volt az egy évvel korábbinak
Böngésszünk tovább: 2020-ban ennyit keresett az, akinek volt munkája
A negatív gazdasági mutatók ellenére, mintha nem is lett volna koronavírusjárvány és kijárási korlátozás tavasszal, olyan képet fest az idei átlagfizetésekről szóló KSH adatsor. A tavalyi helyzetképhez képest idén az I.-III. negyedévben Magyarország összes régiójában dinamikusan emelkedtek a bruttó átlagkeresetek, átélagosan szinte minden régióban legalább bruttó 20-30 ezer forinttal többet vihetnek haza a munkavállalók.
Lássuk hát az idei számokat!
Ha az átlagfizetéseket nézzük, 2020-ban is Budapesten a legjobb munkavállalónak lenni. Tavaly (I–III. negyedév) 449 163Ft volt a bruttó átlagkereset , amely egy évvel később (az idei I–III. negyedévben) - az országos átlagot meghaladóan - több mint 40 ezer forinttal, 491.246 Ft-ra emelkedett.
2020. I–III. negyedév bruttó béreit nézve, régiós bontásban a következő sorrendben csökkennek az átlagfizetések:
- Közép-Dunántúl = 376.661 Ft
- Nyugat-Dunántúl = 374.043 Ft,
- Dél-Dunántúl = 334.871 Ft
- Dél-Alföld = 322.131 Ft
- Észak-Magyarország = 319.378 Ft,
- Észak-Alföld =305.176 Ft
Azzal sem okozunk nagy meglepetést, hogy a fizetések szempontjából a legjobban Győr-Moson-Sopron megyében élők járnak, itt az első három negyedévben bruttó 409.152 Ft volt az átlagkereset. Majd Komárom-Esztergom (390.190 Ft) és Fejér (382.576 Ft), aztán fizetések tekintetében Tolna megye (377.779 Ft) következik.
A 3 legrosszabbul kereső megye, ahol idén sem érte el az átlag a bruttó 300 ezer forintot
A KSH adatai szerint tavaly ugyanebben az időszakban még 9 megyében (többek között Zalában, Baranyában, Somogyban) sem érte el az átlagkereset a 300 ezer forintot, ehhez képest idén már csak 3 megyére nézve mondhatjuk el ugyanezt.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élők kapták a legrosszabb fizetéseket az országban, átlagban bruttó 272.254 forintot. Utána Békés megye következik (287.140 Ft), majd Nógrád (296.091 Ft).
Az országos átlagot nézve a tavalyi évhez képest átlagosan közel bruttó 30 ezer forinttal nőttek az átlagkeresetek. Ehhez képest Budapestet is megelőzve - az emelkedés tekintetében - Tolna megye végzett a legjobban: tavaly az I-III. negyedévben 333.899 Ft – idén ugyanebben az időszakban 377.779 Ft volt a bruttó átlagbér.
A valóság azonban nagyon más képet mutathat
Régi kritika azonban, hogy ezeket a bruttó átlagokat nem érdemes túlságosan komolyan venni, az átlag magyar sem Budapesten sem vidéken közel sem ekkora fizetésből él. Hiszen az átlagkereseti statisztikát egy-egy magasabb fizetés jelentősen megdobja, miközben a többség egyáltalán nem visz haza annyit.
Az átlagba ráadásul nem számolják bele az 5 főnél kisebb vállalkozásokat, pedig ezeknél a cégeknél jellemzően alacsonyabbak a fizetések.
A koronavírusjárvány miatt kialakult helyzetben a statisztikai adatok most különösen más képet mutathatnak, mint a valóság. KSH statisztikája ugyanis csak a teljes munkaidőben alkalmazásban állók keresetét veszi figyelembe. Vagyis csak azt mutatja meg, hogy a napi 8 órát dolgozók esetében a nagyobb cégeknél a válság ellenére kitart az a bérnövekedési ütem, ami a tavaly év végén, az idei év elején kötött megállapodásoknak, illetve a minimálbéremelésnek köszönhető.
Pluszban a júniusi extrém magas statisztikai bérdinamika az egészségügyi dolgozóknak kiosztott 500 ezer forintos, egyszeri rendkívüli juttatás eredménye is volt; a júliusi 10,8 százalékos bérnövekedés már sokkal inkább tükrözi a munkaerőpiacon jellemző folyamatokat.
Jövőre aligha folytatódik ez a kétszámjegyű növekedés
Az év első 7 hónapjára jellemző 10 százalékos bérnövekedés az év hátralévő részében is fenntartható: ez az év eleji bérezési döntések következménye. Jövőre viszont aligha folytatódik a kétszámjegyű növekedés. A vállalatok ugyanis a bizonytalan gazdasági környezetben, a kereslet beszűkülésével és a munkaerőhiány megszűnésével jóval kisebb béremelésben gondolkoznak
– nyilatkozta Virovácz Péter, az ING vezető elemzője a Népszavának.
Ugyanezen okokból szintén visszafogottabb béremelkedést vár jövőre Németh Dávid, a K&H vezető elemzője is. Felhívta a figyelmet a lapban arra is: a forint árfolyama is befolyással van a bérek alakulására. Egy exportőrnél a forint idei gyengülése miatt nagyobb a mozgástér a bérek emelésére. Az importőröket viszont ez negatívan érinti, ezért a béremelésre korlátozottabb lehetőségük van.
A koronavírus hozadéka = négyszer többen dolgoznak most home officeban
A friss KSH összesítések közül hozunk még egy érdekes összevetést, amelyből kiderül, hogy 2020. novemberben a távmunkában vagy home office keretében dolgozók aránya 8,2% volt, 9,1 százalékponttal alacsonyabbl a májusi csúcsnál, viszont közel négyszerese az egy évvel korábbinak:
Címlapkép: Getty Images
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
