Itt vannak a legfrissebb számok: a magyar férfiakat sújtotta most jobban a munkanélküliség

A 2020. szeptember-novemberi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma elérte a 4 millió 476 ezret, ami 41 ezerrel kevesebb az előző év azonos időszakában mértnél. A KSH szerint a csökkenést a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjainak és a közfoglalkoztatottak számának visszaesése okozta.

Tavaly novemberben a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 70,6 %-os volt, ami az októberi értéknél 1,0 százalékponttal magasabb volt, és az előző év novemberit is kismértékben meghaladta.

Az előző hónaphoz viszonyítva 9 ezerrel, 190 ezerre csökkent a munkanélküliek száma

2020. novemberében, a 4,1 %-os munkanélküliségi ráta pedig 0,2 százalékponttal alacsonyabb volt az egy hónappal korábbinál.

A tavaly szeptember-novemberi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 204 ezer volt, 40 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A munkanélküliségi ráta 4,4 százalékos volt, 0,9 százalékponttal magasabb az előző évinél.

A foglalkoztatottak számának csökkenése megjelent a munkanélküliek számának 39 ezres emelkedésében kiegészülve a munkaerőpiacra frissen belépők alig mérhető népességgel.

• A 15-64 éves népességben 48 ezerrel 1,668 millióra csökkent a foglalkoztatási szempontból inaktív népesség, ami megegyezik a korosztály lélekszámának csökkenésével.
• A 15-24 éves fiatal foglalkoztatottak száma 15 ezerrel 269 ezerre, a foglalkoztatási ráta 1,1 százalékponttal 27,2 százalékra csökkent.
• Az úgynevezett legjobb munkavállalási korú 25-54 évesek foglalkoztatási rátája 1,3 százalékponttal, 83,2 százalékra mérséklődött a foglalkoztatottak számának 44 ezres csökkenése miatt.
• Az 55-64 éves korosztályban a foglalkoztatottak létszáma 20 ezerrel, 715 ezerre, a foglalkoztatási ráta - részben demográfiai okból - 3,9 százalékponttal, 60,9 százalékra emelkedett.

A 20-64 éves korcsoportban - amelyre az Európa 2020 stratégiában 75 százalékos célértéket tűzött ki Európai Unió 2020-ra - a foglalkoztatási ráta Magyarországon 75,6 százalékos volt, a koronavírus-járvány miatti átmeneti visszaesést követően ismét elérte a célértéket. A korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 83,8, a nőknél 67,4 százalékos volt.

A nőket magasabb munkanélküliségi ráta jellemezte, mint a férfiakat, de a férfiak körében következett be nagyobb mértékű növekedés az előző év azonos időszakához képest.

A statisztikai adatok szerint:

• A 15-64 éves férfiaknál a foglalkoztatottak létszáma némileg csökkent, 2 millió 433 ezerre, a foglalkoztatási rátájuk azonban - részben demográfiai okból - 0,2 százalékponttal, 77,7 százalékra nőtt.
• A 15-64 éves nőknél a foglalkoztatottak létszáma 33 ezerrel, 1 millió 964 ezerre, a foglalkoztatási ráta 0,4 százalékponttal, 62,6 százalékra csökkent.

A második negyedévi bezuhanást követően 2020 III. negyedévében kevésbé gyenge számokat produkált a hazai munkaerőpiac

A mezőgazdaságban 5 ezerrel nőtt a létszám, a feldolgozóiparban 28 ezerrel csökkent, a piaci szolgáltatások területén érdemben nem változott, a közszolgáltatások területén pedig 25 ezer fővel csökkent a létszám, míg az építőiparban ismét 16 ezer fővel nőtt, így megalapozottak azok a meglátások, hogy az építőipart kevésbé befolyásolják a bevezetett korlátozások - írja Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője sajtóközleményükben.

A jelenlegi becslésünk alapján tavaly 4.3%-os átlagos munkanélküliség lehetett, idén pedig 3.9%-ra csökkenhet a mutató a hivatalos KSH módszertan szerint, viszont a regisztrált álláskeresők száma ennél magasabb jelenleg is és ez a mutató a részmunkaidőbe kényszerülőket sem veszi figyelembe, így a teljes bértömeg dinamika ennél borúsabb képet festhet.

- írják.

Munkaerő-közvetítői és szakszervezeti forrásokból jelenleg azt lehet tudni a hazai munkaerőpiac állapotáról, hogy a második hullámhoz kapcsolódóan ismét látszik némi leépítési hullám elsősorban természetesen a teljes összeomlást elszenvedő turizmus-vendéglátásban, viszont aki elveszti az állását az láthatóan talál másikat, ha nem is feltétlen az eredeti iparágában. A teljes bérnövekedési ütem várhatóan lassulni fog – mivel az idei minimálbéremelés szintje is alacsonyabb lesz a korábbinál -, de az eddigi adatok azt mutatják, hogy a vírus által kevésbé érintett szektorok esetében továbbra is változatlanul kétszámjegyű a bérdinamika.

- olvashatjuk Takarékbank vezető elemzőjének kommentárjában.

Összességében: hogyan hatott a koronavírus a munkaerőpiacra?

Az elmúlt időszakban számos jelentés, felmérés jelent meg arról, hogy 2020-ban a járvány milyen mértékben növelte a munkanélküliséget Magyarországon. A gyakran egymásnak is ellentmondó elemzésekből, összehasonlítható adatokból azonban nehéz egységes képet alkotni, különösképpen a bennünket is leginkább érintő, regionális, megyei adatokkal – és a mögöttük húzódó jelenségekkel – vagyunk kevésbé tisztában. Erről nemrégiben külön elemzésben, itt írtunk!

Címlapkép: Getty Images