Gyérítik a vaddisznóállományt, de nem látszik csökkenés: ráadásul a vírust más fajok is terjeszthetik

HelloVidék   
  Megosztom
Gyérítik a vaddisznóállományt, de nem látszik csökkenés: ráadásul a vírust más fajok is terjeszthetik

Négy év múlva kétszáz hektáronként egy vaddisznó lehet csak a vadásztársaságok területein egy új nemzeti akcióterv szerint - írja a sonline.hu.

Mint írják, a nemrégiben közzétett szabályozás úgy fogalmaz, hogy négyzetkilométerenként fél vaddisznó túrhatja majd a határt, aminek a kivitelezése nem lesz egyszerű, így gondolják a vadászatra jogosultak.

A Nébih közlése szerint minden tagállamot a vaddisznóállomány szabályozásáról szóló nemzeti akcióterv összeállítására kötelezte az EU-s afrikai sertéspestis (ASP) stratégia tavaly áprilisi módosítása. Az akcióterv célja, hogy a világszerte hatalmas kárt okozó betegséget sikerüljön ellenőrzés alatt tartani és mielőbb felszámolni az EU területén. A szintén a Nébih által nemrégiben közzétett, a vaddisznóállomány szabályozásáról szóló nemzeti akcióterv szerint 2025. február 28-ig négyzetkilométerenként 0,5 vaddisznóállomány-sűrűséget kell elérni hazánkban. Ez a terv részét képezi Magyarország ASP Mentesítési Tervének, ám a Somogyban vadászatra jogosultak szerint számos kérdést vet fel a dokumentum, például, hogy miként fogja ezt ellenőrizni a hatóság

- számolt be róla a portál.

Most közel 500 disznót lövünk, és eszerint 2025-re mindössze 43 lehetne a területünkön. Azt nem tudjuk, ezt hogyan fogják megszámolni. Mert még a gímszarvasállomány becslése sem könnyű, pedig az inkább nappal mozgó vad. Ezen a héten adják be az állománybecslési adatokat a vadászati hatóságnak, és korábban ehhez állították be az éves kilövési számokat. Nagy kérdés, hogy mit fognak a következő évre megállapítani

- a lapnak Tibáld Béla, a Gyótai Vadásztársaság elnöke.

Hagyományos vadászati eszközökkel nem lehet megoldani, hogy kétszáz hektáron egy vaddisznó legyen 2025-től. Ez nem végső megoldás az afrikai sertéspestis megállítására, és a vaddisznó egyébként is az élet része, akármennyire is kártékony. Az állományt inkább egyensúlyban kellene tartani, nem pedig eltüntetni. Oltással védekezni, vagy a szaporodást gátló gyógyszerrel etetni sokkal humánusabb eljárás volna

- mondta Kovács Gábor, a gyékényesi Somogyi Hármashatár Vadásztársaság elnöke. Hozzátette, a gyékényesi Hármashatár Vadásztársaság tagjai tavaly 810 vaddisznót ejtettek el, miután két és fél évig nem volt vadászatra jogosult a területen és elszaporodott az állomány. Az idei évre a Nébih 600-at írt elő számukra, azonban a társasági elnök szerint már nincs is ennyi vaddisznó a területen.

Hiába gyérítik a vaddisznóállományt, nem látszik a csökkenés. Ráadásul a vírust más fajok is terjeszthetik, ezek közül a holló például védett. Arról nem beszélve, hogy a vadásztársaságoknak Somogy megyében miből lesz bevételük?

- tette fel a kérdést Meiszterics János, a Tapsony és Vidéke Petőfi Vadásztársaság elnöke.

Apróvad nincs, vadkacsa meglehetősen kevés, szalonkát pedig jórészt csak monitoring céllal lehet lőni. Ha túlságosan visszaszorítjuk a vaddisznóállományt, akkor biztosra veszem, hogy a nemzeti kincsünknek, a somogyi gímnek annyi, mert arra fognak vadászni, és nincs az az Isten, aki megmenti

- mondta Meiszterics János.

Címlapkép: Getty Images

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidék

vaddisznó

vaddisznógyérítés

vaddisznóállomány

holló

afrikai sertéspestis

sertéspestis

vírus