Újra hódít vidéken az ősi magyar mesterség: nagyobb szükségünk van rá, mint gondolnád

Bódogh Gabriella   
  Megosztom
Újra hódít vidéken az ősi magyar mesterség: nagyobb szükségünk van rá, mint gondolnád

Már a 17. században rájöttek a paraszti gazdaságokban, hogy a kukoricáról lefejtett levelekből csuhéfonás technikájával hogyan tudják hasznosítani a termény minden részét. Ez a régi mesterség hosszú ideig szinte feledésbe merült, de az elmúlt években újra elkezdték keresni a csuhéból készült használati tárgyakat. A HelloVidék megkereste a Rendeki Kézműves Portánál Bardon Réka csuhéfonót, hogy válaszoljon az újra közkedvelt népi mesterséggel kapcsolatos kérdéseinkre.

HelloVidék: Tanulható-e valahol a csuhéfonás vagy saját gyakorlaton keresztül lehet kitapasztalni?

Bardon Réka: Van lehetőség iskolában is elsajátítani a csuhéfonás technikáját, pld. Budapesten a Hagyományok Házában és több olyan kézműves alkotóházban, ahol OKJ képesítést is lehet szerezni. Személy szerint én autodidakta módon tanultam meg a csuhéfonást, a különböző helyeken fellelhető anyagokból sajátítottam el a mesterséget. Vettünk egy hektáros földterületet ahol magunknak termeljük meg az alapanyagokat. Egy életformát szeretnék átadni, ami nemcsak a technikai részére hívja fel a figyelmet, hanem elgondolkodtat, hogyan lehet a természet kincseit újra hasznosítani. Ha valaki magától tanul, nem kötik úgy a szabályok: ennek vannak előnyei és hátrányai is. A fantázia talán szabadabban szárnyalhat, de a technikai fogásokat saját magának kell kitapasztalnia, ami néha tovább tart, mintha azt egy mester elmondaná.

A csuhéfonás a népi mesterségek közé sorolható. Melyik korosztály kedveli leginkább a kézművesség ennek a formáját?

Többnyire az idősebb, nyugdíjas korosztály foglalkozik a csuhéfonással, a fiatalabbakat kevésbé érdekli. A gyerekek nagyon érdeklődnek, mert játékokat tudnak belőle készíteni. Később kimarad 2 nemzedék és felnőtt korban kezdenek újra kézműveskedni, mikor több időt tudnak erre fordítani. A fiatalok nem fonnak csuhét, ennek 2 oka lehet: az egyik, hogy nehezen lehet megélni belőle, nem jelent perspektívát a népi mesterség kitanulása, a másik pedig, hogy szükséges az újítás és az, hogy ne legyen "múzeumszagú". Sokan keresik az ékszereket, táskákat, cipőket is, ezzel vissza lehet csempészni a kézműves termékek iránti szeretetet a fiatalok körébe is.

A Covid-nak köze lehet-e ahhoz, hogy jobban keresik a hazai alkotók termékeit?

Már korábban elindult egy folyamat, de a Covid miatt- mivel váratlanul érte az embereket- jobban az önfenntartás felé fordultak. A természetközeliség sokkal fontosabb lett, jobban odafigyelnek arra, hogy mi az, ami létező és a környezetükben érték. Azt gondolom, valahol az emberekben egy tisztulási folyamat is lezajlódott az elmúlt közel 1 évben, valószínű, hogy sokkal tudatosabban vásárolnak és azokkal a dolgokkal veszik körbe magukat, amik eddig nem tűntek fel.

Milyen technikával lehet csuhéból fonni, szőni?

A csuhéfonásnak egy technikája van a csuhélevelek összefonása, 5-6 levél összepödrése és ennek a fonatnak, pödrött szálnak a megfonása. Ezekből a fonatokból lehet elkészíteni a különböző kézműves alkotásokat. A csuhé szövése pedig úgy történik, hogy a fonatok fel vannak húzva a különböző fa formákon lévő szögekre és utána merőlegesen kell befonni a szálat.

Milyen eszközök kellenek a munkához?

Az egyedüli különleges eszköz ami kell, egy behúzótű, ami egyszerű dróttű, nálam kerékpár küllőjéből készült. Ezzel a tűvel lehet a szálakat a fonatok alá behúzni. Ami még eszköz lehet a különböző rámák, formák, melyek a táskák, papucsok és cipők elkészítéséhez szükséges. A faformán kell megfonni a csuhét, majd miután megszáradt, ki kell húzni a késztermékből.

Honnan lehet beszerezni az alapanyagokat? Mire kell ügyelni?

Magunknak termeljük az alapanyagokat. A csutkából babákat és játékokat, míg kukoricaszárból házikót és képkeretet is lehet készíteni. A kukoricának azon részeit, amit nem használunk fel, a földbe szántjuk és értékes tápanyag lesz, a kukoricaszemeket pedig a szüleimnél lévő tyúkok eszik meg.

Mennyire kell ügyelni a vetésforgóra?

A kukoricánál nagyon kell ügyelni a vetésforgóra, mi 2/3 részben ültetjük be és meghagyunk 1/3 részt a saját létfenntartásunkhoz szükséges veteményesnek.

Milyen tárgyakat keresnek leginkább? Köthető-e valamilyen ünnephez a kereslet?

Nagyon kedvelik a kenyeres kosarakat, a különböző szatyrokat, cipőket. A karácsonyi időszakra már augusztusban Betlehem és angyalka dísztárgyak készítésének állok neki, mert szeretek időben felkészülni. A Covid okozta bezártság miatt nagyon igényelték az emberek a bensőséges hangulatot, ezért sok Betlehemet rendeltek. Tavasszal ajtódíszeket kérnek, ilyenkor kezdődnek a lakások díszítése. A húsvétra készülve kiskosarak és alátétek kereslete növekszik meg. A gyereksámlikat is vásárolják, mert különlegesek és tartósak. Sokszor előfordul, hogy a téli időszakban már nyári termékekre van igény vagy épp fordítva.

Mennyire tartósak a csuhéból készült termékek?

Elsősorban beltérben használatosak a termékek, mert a csuhé nem szereti a vizet, hanem egyből "felszívja magát" és hamar elkezd nyirkosodni, penészedni. Volt egy csuhé szatyor, amit ki akartam próbálni, hogy napi használat mellett meddig bírja, de el kellett telnie 1-2 évnek, hogy a füle elgyengüljön. A csuhé nagyon erős anyag és sokáig bírja. Épp nemrég találtam egy olyan széket a környékünkön, ami használva volt éveken át és bár bekoszolódott, mégis tartós. Régen még szárítókötélnek is használták annyira erős és teherbíró.

Mekkora kereslet van itthon a csuhéból? Hol lehet értékesíteni?

A tavalyi évben bebizonyosodott, hogy az online tér az, ahol kézművesként lehet értékesíteni. Oda kell figyelni a fotózásra, sok időt kell ráfordítani, hogy kitanulja az ember a felületben rejlő lehetőségeket. Akkor, amikor az emberek szabadon közlekedhetnek, akkor személyesen is vásárolnak, de most sajnos nem ez az időszak van. Fontos lenne tudnia az embereknek a csuhé felhasználási lehetőségeiről, mert évente több mint 1 millió hektár kukoricát termesztünk, de nem használjuk fel minden részét, például a csutkának magas a hőértéke, fűtéshez is hasznosítható. Egyre jobban "kihal” ez a kézműves mesterség. Úgy gondolom, jó lenne, ha kicsit másképp élnénk meg a napjainkat, mert a csuhéfonás arra hívhatja fel a figyelmet, hogy használjuk fel azt, amink már megvan és készítsünk belőle tárgyakat.

Címlapkép: Bódogh Gabriella

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

kézműves

kkv

vállalkozás

hellovidék interjú

mesterség