Megkongatták a vészharangot: éhezni fogunk az agroökológia miatt?

Jeki Gabriella   
  Megosztom
Megkongatták a vészharangot: éhezni fogunk az agroökológia miatt?

Miközben az új koronavírus-járvány súlyosbította az európai élelmiszer-biztonság sebezhetőségét, a jelenlegi mezőgazdasági gyakorlat folyamatosan károsítja a környezetet, drasztikusan tönkreteszi a biológiai sokféleséget és felelős az Európai Unió éves széndioxid-kibocsátásának tíz százalékáért. A Régiók Európai Bizottsága a közelmúltban átfogó intézkedéscsomagot terjesztett elő az agroökológia előmozdítása érdekében. A HelloVidék birtokába került javaslatokat a februári plenáris ülésen fogadták el.

Az agroökológia egyszerre tudományos irányzat és gyakorlatok összessége, de társadalmi mozgalomként is aposztrofálhatjuk. Kutatói az agro- ökoszisztéma, tágabb értelemben véve az élelmiszerrendszerek környezeti, társadalmi és gazdasági elemeinek összefüggéseit tárják fel, de nem általános megoldásokat, hanem helyzetspecifikus megoldásokat keresnek. Mindez nem egyszerű: olyan hosszú távon fenntartható gyakorlatokat, a természetes folyamatokat előnyben részesítő mezőgazdasági technikákat kell kidolgozni, amibe beletartozik például a közösség és vidékfejlesztés, vagy az alternatív értékláncok gyakorlati eszköztárai is. De más miatt is fontos.

Az agroökológia csökkenti a mezőgazdaság karbon lábnyomát, elősegíti a biológiai sokféleség helyreállítását, helyreállítja a talaj termékenységét, megakadályozza a levegő és a víz szennyezését, és növeli az egészséges és hozzáférhető élelmiszerekkel rendelkező gazdaságok gazdasági és társadalmi ellenálló képességét. A mezőgazdaság Európa szárazföldi területének a felét lefedi, és az EU éves szén-dioxid-kibocsátásának 10 százalékáért felelős

– tájékoztatta az aktualitásokról a HelloVidéket a Régiók Európai Bizottsága.

A közös agrárpolitika reformja a mezőgazdasági gyakorlatok megváltoztatása érdekében kulcsfontosságú az Európai Zöld Irány (European Green Deal) megvalósításához, amely az Unió stratégiája az éghajlat-semlegesség 2050-ig történő eléréséhez. Mindez a közös agrárpolitika folyamatban lévő reformját tekintve kitűnő lehetőség a mezőgazdaság „zöldítésére”, annak negatív környezeti hatásainak csökkentésére és az élelmezésbiztonság javítására az egész unióban.

A jelenlegi új koronavírus-járvány még jobban rávilágított globalizált mezőgazdaságunk és élelmiszer-ellátási rendszerünk gyengeségeire. Az európai mezőgazdaságnak olyan agronómiai, társadalmi és területi átmenetre van szüksége, amely nagyobb fenntarthatóságot és rugalmasságot eredményez. Az agroökológia a válasz azokra a kihívásokra, amelyekkel szembesülünk: a széndioxid-mentesítés szükségessége a mezőgazdaságban, a biodiverzitás és a talaj termékenységének helyreállítása, valamint a gazdaságok gazdasági és társadalmi ellenálló képességének növelése az egészséges, helyi és megfizethető élelmiszerek biztosítása érdekében mindenki számára. A kis és közepes méretű gazdaságok hálózata miatt az agroökológia is hasznos lehet a vidéki területek újjáélesztésében szerte az unióban

– mondta Guillaume Cros, a Régiók Európai Bizottsága agroökológiáról szóló véleménytervezetének előadója, a franciaországi Okszitánia régió alelnöke.

A szakember többek között a tagállamokra nézve kötelező és számszerűsített európai környezetvédelmi célkitűzéseket szorgalmaz, és kéri, hogy a nemzeti források legalább 30 százalékát ökorendszerekre különítsék el. Arról is beszélt, hogy bár az élelmiszer-ellátás biztonsága gyakori ellenérv az agroökológiával szemben, a legfrissebb vizsgálatok azt mutatják, hogy 2050-re Európa teljes népességét el lehet látni élelmiszerrel a fokozatos agroökológiai átalakulásnak köszönhetően, amely az állattenyésztést, a növénytermesztést és az erdőművelést is magában foglalja, amellett, hogy célja a nulla szén-dioxid-kibocsátás.

A Régiók Európai Bizottsága szorgalmazza, hogy a fenntartható élelmiszer-rendszerekről szóló új törvény tartalmazzon kötelező erejű jogi keretet az igazi agroökológiai átmenet megkezdéséhez. Kiemelték: szerintük agroökológia együtt jár a kis- és közepes méretű gazdaságokkal, a változatos növénykultúrákkal és a közepes méretű parcellákkal, ezért javasolják a hektáronkénti alaptámogatásról az aktív személyek számához kapcsolódó alaptámogatásra való fokozatos áttérést, valamint a közvetlen támogatások kiemelt fontosságú elosztását.

Az agroökológia együtt jár a helyi étrenddel, amely így minden régió számára előnyös. Javaslom emellett a hozzáadottérték-adó csökkentését a bio-, helyi és szezonális termékek esetében, „helyi” étkezési jegyek bevezetését ugyanezekre a termékekre, a közétkeztetésben pedig a bio-, helyi és szezonális termékek jelentős részarányának elérését. Ezek az intézkedések minden régióban ösztönzik az agroökológiai gazdaságok és a kézműves feldolgozó műhelyek fejlesztését, és ezáltal a vidéki foglalkoztatás javát szolgálják

– hangsúlyozta Guillaume Cros, hozzátéve, hogy miután az agroökológia kevesebb tőkét igényel, ezért megállíthatná a parasztgazdálkodás eltűnését azokban az országokban, ahol az még mindig fontos. Mindez lehetővé tenné valamennyi uniós ország számára, hogy pozitív társadalmi és környezeti hatással fellendítse a mezőgazdaságot és a vidéki életet.

A következő operatív javaslatokat fogadták el:

  • Az Európai Bizottság javasoljon egy új irányelvet a mezőgazdasági talaj kapcsán a szervesanyag-tartalom csökkenésének és az erózió megállítása, valamint a „talaj életének előtérbe helyezése” a mezőgazdasági gyakorlatokban.
  • A rövid ellátási láncok és a mezőgazdasági termékek kisüzemi feldolgozásának további előmozdítása.
  • A védett mezőgazdasági területek bővítése, agroökológiai bemutató gazdaságok létrehozása, valamint az agroökológiai átmenet végrehajtásának nyomon követésére szolgáló eszközök bevezetése.
  • Európai Uniós jogszabályok a géntechnológiával módosított vagy az úgynevezett „mutagén” magvak kizárására és az európai szociális és környezeti termelési előírásoknak nem megfelelő mezőgazdasági termékek behozatalának leállítására.
  • Bónuszok és büntetések rendszerének bevezetése az új közös agrárpolitika részeként
  • Az állatjólét és az éghajlatváltozás enyhítése azáltal, hogy a jelenlegi állattenyésztést emberi léptékűvé változtatja, biztosítva a lehető legnagyobb szabad tartást és az önellátást az állatok etetésében. Itt az ideje a ketreces nevelés befejezésének.
  • Az helyi, szezonális termékek áfájának csökkentése a „helyi” étkezési utalványokkal együtt, és az ilyen termékek jelentős százalékának bevezetése a tömegétkeztetésben.
  • Hosszú szerződések az agroökológiai innovációról a gazdák csoportjai és a helyi vagy regionális önkormányzatok között.
  • Az EU koordinálja és segítse elő azon önkormányzatok hálózatát, amelyek elkötelezettek az ellenálló, fenntartható mezőgazdasági és élelmiszeripari rendszerek előmozdítása érdekében.

Globális szinten az ENSZ 2011 márciusában közzétett jelentése is kimutatta, hogy a mezőgazdasági kistermelők ökológiai termelési módszereket alkalmazva mindössze 10 év alatt megduplázhatják az élelmiszer-termelést a sérülékeny régiókban.

Címlapkép: Getty Images

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

agrárium

agroökológia

fenntarthatóság

fenntartható életmód

körkörös gazdálkodás