Sok a gond a Balaton vízminőségével: azonnali beavatkozásra van szükség

Jeki Gabriella   
  Megosztom
Sok a gond a Balaton vízminőségével: azonnali beavatkozásra van szükség

Eltolódtak a hangsúlyok a balatoni vízgazdálkodási kérdésekben: miközben a klímaváltozás egyre több kihívással szembesíti a magyar tenger menti régiót, új elemek is megjelentek a problémakezelésre szoruló területeken. Utóbbiak között említhetjük többek között a mikroműanyagok és a gyógyszermaradványok megjelentését a vízben. A kis vízgyűjtő területtel és a szó szerint csekély átlagos vízmélységgel rendelkező Balaton ráadásul igencsak érzékeny az időjárás hatásaival szemben. Többek között erről volt szó a Balaton Fejlesztési Tanács március végi Víz Világnapi Konferenciáján, amelyen természetesen a HelloVidék is részt vett.

A víznek rendkívül fontos szerepe volt és van a földi élet, a termelés és a társadalmi-gazdasági fejlődés alakulásában. Az adott korok társadalmi-gazdasági élete szinte minden vonatkozásban összefüggött és összefügg a víz-viszonyokkal. A víz és a társadalom állandó kölcsönhatásban van egymással. „Víz Világnapi Konferencia a Balaton Régióban” címmel tanácskoztak a szakemberek, ahol kiemelték: a tiszta és biztonságos víz az egyik legértékesebb erőforrásunk, gazdasági értéke már ma is felbecsülhetetlen. Mai tudásunk szerint egyre inkább azzá válik a jövőben, ezért felelősségteljesebben kell felhasználnunk, miközben meg kell teremteni az egyensúlyt a társadalom, az ipar, a mezőgazdaság szükségletei és az élővíz-, illetve az édes vízkészletek védelme között.

Kiszámíthatatlanná és szélsőségessé vált a csapadék a Balatonon, amit jól mutatnak az elmúlt évtizedek adatai. A Balaton-vízgyűjtőire hulló évi csapadék területi átlagát már 1921 óta rögzítik, amelyből jól látszik, hogy bizony egyre gyakrabban fordulnak elő az átlagosnál jóval kisebb vagy nagyobb csapadékmennyiségek. A 2010-es évben például extrém sok, míg a következő esztendőben már kiemelkedően kevés csapadékot mértünk, majd 2013-ban újra az átlagnál meglehetősen többet, és ez így folytatódik

– mondta Szabó Péter, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság osztályvezetője a konferencián, aki a fenntartható vízkészlet-gazdálkodás mellett beszélt a Balaton vízgyűjtő-gazdálkodásának tapasztalatairól, valamint aktuális és jövőben várható kihívásairól, célkitűzéseiről.

Az évi középhőmérsékletek kapcsán az 1951 és 2017 között rögzített adatokból jól látszik a fokozatos növekedés. Míg 1996-ban még csak 10 fokról beszélhettünk, úgy 2015-ben már 12 fok lett az éves átlag. Hasonlóan érdekes a helyzet a Balaton évi természetes vízkészlet-változása esetében: A szakember szerint a kis vízgyűjtő területtel és kimondottan csekély átlagos vízmélységgel rendelkező magyar tenger ugyanis rendkívül érzékeny az időjárás hatásaival szemben.

Emiatt komolyan növekszik a párolgás mennyisége, miközben a vízgyűjtőről lefolyó csapadék mennyisége is jelentősen csökken. A természetes vízkészlet mennyisége ráadásul a 2000-es években hét alkalommal (2000, 2001, 2002, 2003, 2008, 2011, 2012) is „mínuszba” került. Mindez figyelmeztető jel figyelembe véve azt, hogy az átlagos éghajlati modellek a hőmérsékletek jelentős emelkedését és a vízhiány fokozódását jelzik előre.

Az 1921-es mérések kezdete óta nem igazán volt olyan év, amikor negatív lett volna a vízmérleg a 2000-es évekig, ám azóta azonban hétszer is, ami nem túl szerencsés. Egyszerűen nincs módunk arra, hogy ez a rettentő vízmennyiséget valahonnan visszapótoljuk: a vízgyűjtő mérete és a lehullott csapadék mennyisége is adott. Ezért kell a vizet visszatartani valahogy, például a Balaton a vízszintjének emelése révén

– magyarázta az osztályvezető.

Hozzátette: hatvanmillió köbméterrel, tehát körülbelül egy Velencei-tónyi vízmennyiséggel több vizet tárolnak a Balatonban azzal, hogy 120 centiméterre emelték a nyári vízállási maximumot. A többlet vízmennyiség rugalmasabb szabályozást ad a szakemberek kezébe, ami egyfajta megoldást jelenthet a fokozódó időjárási és éghajlati szélsőségekre. A korábbi vízszintet még 2016-ban, kísérleti jelleggel emelték meg tíz centiméterrel a jelenlegi 120 centiméterre a nyári vízállási maximumot. Az ezt követő két éves hatásvizsgálatok azt mutatták, hogy a szabályozás megoldást jelenthet az elkövetkező 20-40 évre.

A konferencián kiemelték: a klímaváltozás alapvetően új kihívásokat jelent az emberiség számára, és miután az éghajlatváltozás hatásainak mintegy nyolcvan százaléka vízzel, vízen keresztül és víz által manifesztálódik, ezért a fenntartható vízgazdálkodás, vizeink védelme az emberiség és életfenntartó ökoszisztémái fenntarthatóságának kulcskérdése. A vízhiánnyal, a vizek szennyezésével, az ökoszisztémák integritásának csökkenésével, a termőföld leromlásával, a szükséges víziközmű-infrastruktúra elégtelenségével és a szélsőséges hidrológiai események (rekord méretű árvizek, villámárvizek és aszályok) előfordulásával kapcsolatos problémák hazánkban is egyre gyakrabban jelentkeznek.

Magyarország harmadik vízgyűjtő-gazdálkodási tervének (VGT3) célkitűzése, hogy összeegyeztesse a Víz Keretirányelv környezeti célkitűzéseinek elérését és fenntartását biztosító intézkedéseket a mezőgazdaság, vidék- és területfejlesztés, energiatermelés, hajózás, turizmus, klímaalkalmazkodás és a fenntartható vízgazdálkodás igényeivel, és a vizek jó állapotának elérése érdekében, a szociális és gazdasági célkitűzések figyelembevételével meghatározza a legköltséghatékonyabb intézkedési programot. A tanácskozáson felhívták a figyelmet: a VGT3 vitaanyag véleményezése 2020. december – 2021. június között esedékes.

Jelenleg ezek a legjelentősebb vízgazdálkodási kérdések a Balatonnál:

  • egyre súlyosabb problémát jelentenek a megjelent mikroműanyagok és a gyógyszermaradványok;
  • vízminőség (szervesanyag és tápanyaterhelés);
  • vízmennyiség (Balaton 120) és az ehhez kapcsolódó problémák (partvédelem, befolyó vízfolyások, csapadékvíz elvezetés, nádasok);
  • kikötők kérdésköre;
  • özönfajok megjelenése és terjedése;
  • erózió problémája;
  • Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer problémaköre (vízminőségi-, áramlási problémák, forráshiány);
  • felszín alatti vizek minőségi és mennyiségi problémái.

Az idei Víz Világnap középpontjában a „víz értékelése” állt, ahol szó volt még többek között a víz globális hidrológiai körforgásáról, a vízlábnyom fogalmáról, az általunk használt termékek, élelmiszerek előállításának vízigényéről, a közvetlen emberi vízhasználatról, valamint a vízkészlet gazdálkodást érintő fejlesztésekről, beruházásokról.

Címlapkép: Getty Images

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

balaton

vízminőség

bft