CSOK-lázban ég az ország: de mi vár azokra, akik semmilyen támogatásra nem jogosultak?

Nincs megállás: tovább robog a magyar ingatlanpiac, amelyet jócskán pumpálnak a családtámogatások is. De mit tehet az, aki semmiféle otthonteremtési kedvezményre nem jogosult. Érdemes lehet kivárni, hogy lecsengjenek a CSOK, babaváró és a többi kedvezmény hatásai? A Pénzcentrum most szakértők segítségével vette végig, hogy milyen kilátásai vannak a magyar lakáspiacon azoknak, akiknek semmilyen támogatás nem jár - írja a Pénzcentrum.

A nagyon aktív év eleji ingatlanpiaci kereslet már januárban megmutatta magát, amelyek nagyon hamar valós tranzakciókká formálódtak, így februárban- márciusban már új ingatlanpiaci csúcsok dőltek meg az adásvételeket tekintve is.

Várható volt, hogy ekkora fellendülés az árakra is hatással lesz - vázolta Benedikt Károly, a Duna House marketing és PR vezetője.

A Duna House Barométer első negyedéves adatai alapján az árindexek szinte mindegyike emelkedő tendenciát mutat, egyedül a budapesti téglalakások esetében volt minimális csökkenés. Egyértelmű emelkedés elsősorban azoknál az ingatlantípusoknál, lokációknál érzékelhető, amelyekre jelentősebben hatott a COVID okozta társadalmi változás.

- tette hozzá. Ilyenek a nagyobb családi házak, ikerházak, sorházak amelyek elsősorban a nagyvárosok külsőbb területein és agglomerációjában helyezkednek el, de jelentős keresletnövekedés volt a kedvezőbb árú, kisebb lakásokra, amelyet az otthonról elköltöző fiatalok keresnek a jelenlegi piacon. Továbbra is népszerűek a belföldi nyaralólokációk, így a Balaton és Velencei-tó környéke, itt is jelentős volt az áremelkedés.

Amíg országosan ilyen aktív marad a piac az árakban is emelkedés várható

- összegezte.

Hasonlóan látja Balogh László is. Az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője arról beszélt, az gazdasági törvényszerűség, hogyha a vevők több pénzből gazdálkodhatnak, akkor az eladók is emelnek az árakon.

A lakáspiacon ráadásul egy ingatlant csak egyszer lehet eladni, ezért az eladók "étvágya" hamar megugrott. Ez először 2016 elején az új építésű lakások piacán érződött a legjobban: mivel akkor nagyon kevés új építésű ingatlan volt eladósorban - hiszen harmadannyi épült akkor mint most -, ezért nem egy lakás esetében a 3 gyermekes családoknak járó 10 milliós vissza nem térítendő támogatás egyik napról a másikra megjelent a kínálati árban is

- vázolta a szakértő. Hozzátette, fontos viszont azt is elmondani, hogy 2015 óta bekövetkezett lakásdrágulást nem lehet kizárólag a nagyobb családtámogatások számlájára írni. Budapesten 2015 tavasza és 2021 tavasza között 2,5-szeresére nőttek az átlagos négyzetméterárak a kínálati piacon, a megyeszékhelyeken pedig 2,3-szorosára. Ehhez egyaránt hozzájárult a kamatlábak csökkenése, ami miatt a hitelfelvevők is több pénzből gazdálkodhattak és a befektetők is egyre inkább a lakáspiacon fialtatták a pénzüket. A gazdasági is kimondottan erős ütemben bővült, nőttek a fizetések és csökkent a munkanélküliség, ami miatt amúgy is többen tudtak ingatlanvásárlásban gondolkodni, mint a 2014-ig tartó válság éveiben. Ezek mind növelték a lakáspiaci keresletet, ami szintén dráguláshoz vezetett.

A legnagyobb árnövekedés tehát a nagyvárosokban és a fővárosban jelentkezett, hiszen az elmúlt 6 évben ott 2,3-2,5-szeresükre nőttek az árak, míg a vidéki kisebb településeken csupán 1,85-szoros volt a drágulás. Az ingatlantípusok tekintetében az újépítésűek, a használt belvárosi garzonlakások és a panellakások áraiban volt érezhető leginkább a drágulás. Az első kettő típus a befektetők kedvence volt egészen 2020-ig, a panellakások kereslete pedig a legolcsóbb ingatlantípus jogán futott fel: akik más ingatlantípusokból kiárazódtak inkább panellakást vásároltak - vélte Balogh László.

A lakáspiacon azonban minden mindennel összefügg: Budapest belvárosában a befektetők kedvenceinek számító társasházi lakások esetében árrobbanás történt, ami alapján egy csepeli paneltulajdonos is úgy érezhette, "hogyha a belvárosban milliós négyzetméterárak vannak, akkor én sem fogom 2-300 ezres négyzetméteráron kínálni a lakásomat, hanem inkább 4-500 ezerért". És ez a stratégia a koronavírus-járvány megjelenéséig működőképesnek bizonyult

- tette hozzá.

Az Otthon Centrum szakértői úgy látták, az elmúlt negyedévben elsősorban az agglomerációs településéken és családiházak esetében volt tapasztalható jelentősebb áremelkedés. Így miközben a főváros legtöbb kerületében közel változatlan árak fogadták az utóbbi hónapokban az érdeklődőket, addig az elmúlt egy év során Pest megyében, elsősorban fővároshoz közeli településeken 20-30 százalékos áremelkedés volt megfigyelhető szinte mindenhol az önálló kertes házak esetében. Legdrágábbak továbbra is az Északi-Északnyugati agglomeráció települései, ahol 400-450 ezer forintot meghaladó átlagos négyzetméterárak figyelhetők meg.

A lakások esetében (bár ez ingatlantípus kevésbé általános az agglomerációban) a nagyobb városokban 5 százalékos árnövekedés szintén tapasztalható.

Az is látszik már, mikortól csenghet le a csok-láz - de erről már a Pénzcentrum cikkében olvashat.

Címlapkép: Getty Images