Nem tudod mit kezdj a megtakarításoddal? Mutatjuk, mibe fektess 2021-ben

Ahogy a portál írja, a hiperinfláció már a válságba került Római Birodalomban is felütötte a fejét, ahogy később sok más államban is a történelem során. Az első világháborút követően számos ország szenvedte el a pénz elértéktelenedését, köztük a leginkább Németország, ahol 3,25 millió (!) százalékos volt a havi pénzromlás mértéke. Magyarország még ezt a hihetetlen mértékű inflációt is képest volt túlszárnyalni 1945-ben a második világháborút követően - még most is vannak, akik emlékeznek rá, hogy az utcán söpörték a bilpengőt, annyira értéktelen volt. A havi drágulás 41,9 billiárd százalékos volt, vagyis 15 óránként megduplázódtak az árak. A délszláv háború alatt pedig Jugoszláviában is 5 billiárdos hiperinfláció következett be 1994 végén.

A 20. és 21. században is akadnak további példák a pénz értékének nagyfokú csökkenésére, melyeket valamilyen válság váltott ki. Az egész világot megrázó koronavírus-járvány is - akárcsak egy háború - válságot okozott a gazdaságban, és már most tapasztalható a szokásosnál nagyobb mértékű infláció, nagyfokú a munkanélküliek aránya, az országok készpénzt bocsátanak ki a segélyek, támogatások fedezésére. Joggal merülhet fel így a kérdés, hogy amikor a járványt a világ legyőzi - vagy legalábbis megfékezi -, hogyan fogunk kilábalni a gazdasági válságból, meddig emelkedhetnek az árak.

Egyesek már hiperinflációt rebesgetnek, azonban senki se essen pánikba! Nincs rosszabb gazdasági válságok idején, mint a tömegek hisztérikus, kiszámíthatatlan pénzügyi döntései. A Pénzcentrum által megkérdezett szakértők egyetértenek abban, hogy bármiféle hiperinflációnak igen-igen csekély az esélye a járványt követően. Viszont ha valaki teljesen biztosra akar menni, hogy a pénze nem értéktelenedik el, van néhány tippjük rá, mibe érdemes fektetni.

Nem lesz hiperinfláció, de ha mégis, akkor

Kardos Zsolt, az Aegon Alapkezelő portfolió menedzsere elmondta lapunk kérdésére, hogy inflációt várnak, hiperinflációval viszont nem számolnak. A szakértő véleménye szerint hiperinfláció a történelmi tapasztalatok alapján jellemzően háborúk után alakult ki, ezért most erre nem kell számítani. Az inflációra viszont lehet, és kell is számítani.

Kardos Zsolt szerint már a mostani inflációs adatokból is az látszik, hogy további emelkedés várható: Magyarországon is az MNB eddig mindig 3-assal kezdte az évi inflációs előrejelzését, viszont a legutolsó, márciusi gyűlésükön már 4, vagy annál magasabb százalékos inflációt jósoltak.

Bármi, csak készpénz ne legyen

- válaszolta az Aegon szakértője arra a kérdésre, hogy miben érdemes tartani a megtakarítást, vagyont hiperinfláció esetén.

Lehet ingatlan, egy aranytömb, egy zsák búza, bármilyen reál eszköz, csak készpénz nem

- tette hozzá, majd elmondta, hogy hiperinfláció esetén a részvény sem a legjobb befektetés, mivel a részvény ára a cég árától, teljesítményétől egy idő után irrelevánssá válik.

Amit az ember ráejt a lábára és fáj, azt vegyük meg, mert ha más nem, az értékálló

- magyarázta a szakártő szemléltetésként, mivelhogy egy olyan rendkívüli helyzetben, amit a hiperinfláció teremthetne, nemcsak egy aranytömb, vagy egy zsák búza, hanem egy ásó vagy egy kapa is jobb befektetés, mint a készpénz.

Jobbágy Sándor a Concorde Értékpapír Zrt. szenior makrogazdasági elemzője elmondta lapunk kérdésére, hogy a járvány utáni gazdasági nyitás okozta pozitív gazdasági sokk, a megtakarítások egy részének „felszabadulása” mindenképpen meglátszik majd az árak emelkedésében. A szakértő szerint ráadásul már most látható, hogy a kínálati oldal is több ponton erősíti az inflációs hullámot (számítógép chipek, ipari fémek, építési faáruk, illetve egyes szállítási szolgáltatások árai meredeken emelkednek) és a kínálati oldal alkalmazkodása várhatóan hosszabb időbe telik majd. Megugró infláció tehát rövidtávon szinte biztosan lesz - ennek mértéke és tartóssága vita tárgya a szakértő szerint.

A legelterjedtebb vélemény, hogy egy a korábbinál magasabb, de nem extrém infláció lesz, ami rövid ideig marad velünk. A tartóssá váló magas infláció kockázata nem nulla, de fő forgatókönyvként azzal számolunk, hogy jövőre alacsonyabb lesz a pénzromlás átlagos üteme, mint idén, és az idei átlag is 4 százalék alatt maradhat, a kiugró hónapok (a nyitás ütemétől függően már a második negyedév, 4-5 százalék közötti headline CPI értékekkel) után alacsonyabb számok is jönnek majd. A magasabb infláció tartóssá válása (több éven át) a bérnövekedés felpörgésével válhatna jelentősebb kockázattá

- magyarázta Jobbágy Sándor, és hozzátette: megítélésük szerint ugyanakkor Magyarországon az egyszerre jelen lévő munkanélküliség és munkaerőhiány közül inkább az előbbi a domináns (inflációs szempontból) és egyelőre nem várható egy ár-bér spirál kialakulása.

Kockázat természetesen van olyan szempontból is, hogy könnyen önbeteljesítővé tudnak válni a várakozások, de a jegybank is szorosan követi ezeket a folyamatokat és a márciusi részletes közleményében (a célsáv fölé emelkedő inflációt előre jelezve és annak átmenetiségét hangsúlyozva) már a várakozások alakításában is kiemelt részt vállalt

- véli a szakértő.

Móró Tamás a Concorde Értékpapír Zrt. vezető stratégája szerint aki a magas inflációtól fél, illetve attól, hogy erre nem lesz jegybanki szigor a válasz, az mindenekelőtt reáleszközöket vegyen, így az inflációindexált bérleti díjú ingatlan, ipari fémek, illetve általában a nyersanyagok és az alacsony szorzón forgó, úgynevezett értékalapú részvények egyaránt jó befektetést jelentenek.

Tunkli Dániel az Accorde Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója úgy véli, bombabiztos termék nincs, és alapvetően egy átmeneti inflációs hatást nem is feltétlen kellene negatív hatásként értelmezni.

Hiperinflációtól pedig nem hinném hogy tartani kell. De a történelem eddig azt mutatta, hogy ilyen esetekben a reáleszközöket keresik a befektetők, mint például az ingatlan, értékalapú részvények, és végül de nem utolsó sorban az aranyat és más árupiaci terméket, mint akár a réz is

- mondta el a szakértő.

A teljes cikk itt olvasható.

Címlapkép: Getty Images