Óriási a baj: a magyar egészségügyet nagyon legyengült állapotban érte a koronavírus járvány

A magyar egészségügyet nagyon legyengült állapotban érte a koronavírus járvány. A pár éve levezényelt államosítás akár jól is elsülhetett volna, de nem ez történt. Sem az intézmények vezetése, sem a betegek irányítása nem lett szervezetteb, egységesebb. Mindkettőhöz fájóan hiányoznak a szellemi erőfeszítések. Meggyengítették, és a minisztériumokba olvasztották, vagy egyenesen megszüntették a szakmai háttérintézményeket, ezáltal kiszámíthatatlanná vált a feladatmegosztás. Eltűnt például az a szakmai műhelymunka, amit az Országos Betegjogi és Dokumentációs Központ szakmai irányelvek kidolgozását segítő módszertani részlege végzett

– sorolja a hazai egészségügy – járványtól független - alapbetegségeit a Pénzcentrumnak dr. Sinkó Eszter, egészségügyi közgazdász.

Az államosítással nem sikerült eliminálni a kórházi adósságokat, mivel nem szüntették meg a kiváltó okokat - teszi hozzá a szakember. Mint mondja, évről évre nagyobb az adósság, ami jelzi, stabilan alulfinanszírozott jó néhány tevékenység. E téren is hiányzik az a szervezet, amely ezt folyamatosan kontrollálná. Az egészségügyi tárcának nincs önálló, miniszteri rangú vezetője, így az ágazat nem vesz részt a kormányszintű stratégiai gondolkodásban, ami azt jelzi, nincs fókuszban a terület.

Kicsit már unalmas állandóan felemlegetni, de sok területről fájóan hiányzik a működtetéshez szükséges humán erőforrás, orvosok és szakdolgozók egyaránt. Ez egy állandó krízisállapot a rendszerben, aminek csak egy kifutása lehet: a beteg jelen körülmények közepette nem kapja meg a megfelelő ellátást. Emellett az intézmények higiénés viszonyai elkeserítőek, nagy a fertőzésveszély, itt sem működik a szakmai kontroll, nincs egységes program

- fogalmaz a szakember.

Az egységes betegutak hiánya az indokoltnál lassabb ellátáshoz vezet, például a daganatos betegeknél. Sajnos az is komoly gondot okoz, hogy az állampolgárok egészségértése több esetben elégtelen. Így egy ördögi kör alakul ki: az emberek nem mennek időben orvoshoz, utána a diagnosztika, a leleletezés, citológia mind-mind hosszabb ideig tart az elvárhatónál. Az utógondozás pedig szintén hagy maga után kívánni valót.

De, hogy ne csak a – nagyon régóta tudott és nem orvosolt – problémákról beszéljünk: a pandémia miatt megerősödött a digitalizáció, a részben hazai, részben Európai Uniós forrásból létrehozott Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT), az e-recept, az e-beutaló biztosan megmaradnak. Új csatornák épültek ki az orvos-beteg kommunikációban, így az internet használata, a távkonzultáció, a „zoom tanácsadás" komoly, hosszabb távon is pozitív lehetőségeket nyit meg

- fogalmaz dr. Sinkó Eszter. Hozzáteszi:

A háziorvosi rendszerben is sok digitális eszköz van elterjedőben. Szerencsére ezt a folyamatot a kormányzat is támogatja. Az EESZT-ben rengeteg betegadat jelenik meg, itt a mesterséges intelligencia bekapcsolódása új távlatokat nyithat meg.

A közelmúltban megalapított Országos Kórházi Főigazgatóság széles hatáskört kapott, ami szintén pozitív változás jele lehet. Így az eddigieknél nagyobb hangsúlyt kaphat az ellátásszervezés. Egyelőre még kérdés, hogy ehhez mekkora felhatalmazást kap a kormányzattól. Komoly változást jelenthetnek a háziorvosok köré szerveződő praxisközösségek. Ennek két szintje van: a kollegiális, „light” verzió adatfigyelést- és elemzést, közös értékelést, szakmai felügyeletet, háziorvosok közötti együttműködési háló kiépítését jelenti. Motiváló erő, hogy a belépők megkapják a szakorvosi bérek 80%-át.

A következő szinten pályázatokkal „valódi” praxisközösség jönnek létre, kibővített hatáskörrel. A szakvizsgával rendelkező háziorvosok szakorvosként is tevékenykedhetnek. A közösségbe egyéb, kiegészítő szakemberek, gyógytornászok, gyógytestnevelők, dietetikusok, pszichológusok is megjelennek, a betegért együtt dolgozó team-ek jönnek létre. A belépésükkel megjelenhetnek a régóta vágyott preventív szolgáltatások. A csatlakozó háziorvosok a szakorvosok bérének 100%-át kapják. A tervek szerint a valódi praxisközösségek már az év végéig létrejöhetnek. Ezzel kialakulhatnak a hatékony betegutak, a kezelések egymásra épülése, az egységesítés.

A cikk folytatása a Pénzcentrumon olvasható.

Címlapkép: Getty Images