Pórul jár, aki rosszul dönt: mutatjuk, mikor melyik hitelt válaszd

Mikor, milyen hitelt éri meg felvenni? Mikor éri meg személyi kölcsönt felvenni, kinek lehet jó megoldás a CSOK, az áruhitel, a hitelkártya vagy a folyószámlahitel, járt utána a Pénzcentrum.

Az MNB friss adatai szerint a 2020-as pandémiás év nem kifejezetten kedvezett a hitelfelvételi kedvnek Magyarországon. A világjárvány okozta anyagi bizonytalanság és a szigorodó feltételek egyszerre tántorították el a lakosságot az igénylésektől. Ettől függetlenül a gazdasági elemzők egyetértenek abban, hogy a pandémia elülésével brutális hitel-berobbanásra lehet számítani. Sőt, a fellendülés jelei már most is mutatkoznak, 2021 márciusában például már több hitelt vettek fel az emberek, mint a tavalyi évben ilyenkor, írja a penzcentrum.hu.

Egy hitel mindig nagy vállalás egy háztartás életében, és legalább ugyanennyire fontos, hogy a megfelelő célok érdekében az ember megfelelő hitelt mozgósítson. Lássuk, milyen élethelyzetben melyik hitel felvétele a legmegfelelőbb?

Személyi kölcsön

A személyi kölcsön sikere klasszikusan abban rejlik, hogy ezek a hitelek szabad felhasználásúak, az ember arra költheti a pénzt, amire csak akarja. Gazdasági oldalról nézve a dolgokat viszont nem árt észnél lenni, és józan belátással dönteni arról, mire költi az ember a személyi kölcsönt. Ökölszabályként elmondható, hogy értékteremtő beruházásra, ha a családi költségvetés is megengedi, érdemesebb hitelt felvenni, mint egyszeri luxusköltekezésekre.

Személyi kölcsönt megtérülő beruházásokra éri meg felvenni.

Persze, ilyen hitelt felvehetünk luxuscikkekre is, ezek azonban a pillanatnyi kielégülésen túl nem igen kecsegtetnek hosszú távú anyagi előnnyel. Ellenben egy okosan felhasznált személyi kölcsön idővel már pénzt is termelhet egy háztartás számára. Ilyen okos felhasználása például a személyi kölcsönöknek lehet akár egy energetikai megtakarítást célzó korszerűsítés, amennyiben a kifejezetten erre a célra felvehető hitelek feltételeinek nem felel meg valaki.

Magyar családok millió élnek például energetikai szempontból rossz állapotú lakóingatlanokban. Ilyen helyzetben megoldás lehet a már fentebb is említett energetikai beruházás, aminek szentháromsága a hőszigetelés, a nyílászárók cseréje, illetve a fűtési rendszer korszerűsítése. Illetve manapság ezekhez szokott még csatlakozni a lakosság körében is egyre divatosabbá váló napelemes beruházások.

Több mint 800 000, energetikai szempontból kifejezetten rossz állapotban lévő "Kádár-kockában" élő magyar a rezsifogyasztásának akár az 50-60 százalékát is meg tudná spórolni egy teljes körű energetikai beruházással. Ez tehát egy olyan ráfordítás, ami megtérül beruházójára számára. Éppen ezért, hitelt ilyen célra felhasználni előnyös, arról nem is beszélve, hogy 2021 januárjától az állam is támogatja a gyermekes háztartások egy részét ilyen jellegű beruházások tető alá hozatalára.

Egy napelemes példa

Egy családi házban villanykazánnal történő fűtés esetén havi 26 440F forint általány számla kiváltása már egy 3,2 millió forintos beruházással is elérhető. Ha nincs önerőnk és teljes mértékben személyi kölcsönből fedezzük a beruházást, 150 000Ft átutalás vállalásával 84 hó futamidő mellett körülbelül 53 500 forint induló törlesztőrészlettel kell számolnunk, azonban ha a kivitelezést követően megkapjuk az 1,6 milliós forintos állami támogatást, amelyet betörlesztünk a hitelbe, egy év átfutási idővel számolva is, a hitel törlesztőrészlete kb. 24 500 forintra csökken, amely kevesebb, mint a villanyszámla amit kiváltottunk.

Ez azt jelenti, hogy a hiteltörlesztőket gyakorlatilag abból is lehet finanszírozni, amit eddig rezsire költöttünk. Ha pedig mindez fennáll, akkor akár teljesen hitelből is lehet finanszírozni a beruházást, de némi önrész megléte mindig nagy segítség. Főleg akkor, ha több milliós kiadásokról beszél az ember. Ugyanez igaz a napelemes otthoni beruházásra is, ott is, egy jól megtervezett rendszerrel egy háztartás hosszú távon akár nullázhatja is az áramból származó rezsiköltségét. Ez pedig kifejezetten jó befektetésnek számít.

A Családi Otthonteremtési Kedvezmény

A Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) elsődleges célja a családok ingatlanhoz jutásában való segítség. A támogatás igénybe vehető új és használt lakás vásárlásához, építéshez, valamint bővítéshez és korszerűsítéshez is. A vissza nem térítendő állami támogatás mellé kedvezményes kamatozású jelzáloghitel is igényelhető. A CSOK-on kívül számos egyéb támogatási forma érhető el, például a Babaváró hitel.

2021-ben több változás volt a CSOK-hoz kapcsolódóan

• nem kell illetéket fizetni a támogatás segítségével vásárolt ingatlanok után,
• az új lakásvásárlás után fizetett 5 százalékos áfát is visszaigényelhetjük,
• a tetőtér beépítés révén nem kell két új, önálló albetétként nyilvántartott lakást létrehozni,
• a kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjasok is lehetnek igénylők,
• bővült a preferált kistelepülések száma,
• a fiatal házaspár által megelőlegezett CSOK korábbi igénybevétele kapcsán újabb megelőlegezett CSOK igényelhető akkor is, ha a korábbi gyermekvállalás még nem teljesült,
• ha az igénylő a CSOK kérelmét 2021.01.01 előtt már benyújtotta, akkor az ÁFA-támogatás 2021.01.01 után pótlólag is igényelhető.

A támogatás összegét három fő tényező határozza meg. A meglévő, illetve vállalt gyermekek száma, az, hogy új, vagy használt ingatlanra igényeljük, illetve, hogy a támogatással érintett ingatlan mekkora hasznos alapterületű.

A cikk itt folytatódik az áruhitelről, hitelkártyáról és folyószámlahitelről tájékoztatva.

Címlapkép: Getty Images