Ebben az autóipari multiban van a legjobb japán étterem a vidéki Magyarországon

HelloVidék: Mióta van jelen a Denso Magyarországon és milyen pályaívet futott be, míg idáig eljutottak?

Szincsák Attila: A DENSO Gyártó Magyarország Kft-t 1997-ben alapították Székesfehérváron. A cég működését dízel befecskendező rendszerek gyártásával kezdte, de erőteljes fejlődésének köszönhetően ma már erőátviteli termékek egész sorát gyártja, alap termékeik révén piacvezetők az európai piacon. Az elmúlt 24 évünk alatt a japán hatás nagymértékben csökkent, az operatív működés lokalizációjával, de japán cég révén továbbra is több szálon kötődünk az anyavállalathoz, hiszen az alapvető kutatás és fejlesztés vállaltcsoportunknál továbbra is Japánban történik. Vállalatunk a DENSO Gyártó Magyarország Kft. az, aki Európában 37 cég közül a belső égésű motorokba alkatrészeket állít elő, amely egyben egy monopolhelyzetet is teremt a vállalat csoporton belül. Az elmúlt évtizedekben sikerült a portfoliónkat úgy beállítani, hogy termelésünk 60%-át Európán kívül teljesítjük. A jelenlegi termék portfoliónk felett lassan, de annál biztosabban eljár az idő, ezért napjainkat manapság az újabb termékek idehozatalával töltjük, az elektrifikáció jegyében.

Milyen trendek indultak el az elmúlt években az autóiparban és ez hogyan érintette a Densot?

A kétezres években az elektromos autózás egyre elfogadottabbá sőt, népszerűvé vált, és ez az irányvonal folytatódik a közeljövőben is. Az elektromos autózás mellett azonban továbbra is velünk maradnak a jelenlegi belső égésű motorok hybridifikált, továbbfejlesztett verziói. Az, hogy a következő évtizedben ezen technológiák milyen arányban tudnak terjeszkedni és/vagy fennmaradni, nagyon nehéz megjósolni, mert rengeteg tényező befolyásolja, úgy, mint a különböző régiók gazdaságpolitikája, zöldpolitikája, a fenntartható technológia fejlődése. Arról sem szabad elfelejtkeznünk, hogy a legfőbb döntéshozók mindig az emberek, a vevők. Valójában ez a legnehezebben kiszámítható tényező, hiszen minden ember a saját álmait és vágyait kívánja kielégíteni, a meglévő és a jövőbeni technológiákkal így a kreatív energiák ebben az irányban erősebbek.

Mit gondol, mikorra fog megtörténni az autóipar teljes átalakulása? Mikor érjük el a 100 %-ot?

Véleményem szerint soha nem fogjuk elérni a 100 %-ot, sőt, most azt látom, hogy a plafon a teljes piac maximum 20-30 %-a.

Tehát nem az a jövő, hogy 15-20 éven belül az összes autó elektromos hajtású lesz?

Sokan nem értik, hogy az autózás elektrifikációja nem csak azt jelenti, hogy a hajtás elektromosan történik meg. Nagyon sok olyan dolog van az autóban, ami régen üzemanyagot fogyasztott, vagy manuálisan történt, most pedig már az autó elektromos hálózatára van kötve. Elég csak az ablakemelőre, az ülések állítására, vagy a hűtés/ fűtésre gondolni. Ez a folyamat nem áll meg, hiszen az utazó kényelmét szolgálja. Azt azonban, hogy milyen üzemanyaggal fogjuk hajtani az autókat, egyelőre nem lehet pontosan megjósolni. Az akkumulátorokban felhasznált anyagok, a fosszilis energiahordozókhoz hasonlóan szintén végesek. Egyelőre nincs megoldva, hogy ha nagy tömegben jelennek meg az elektromos autók, akkor nagy tömegben tudjanak majd gyorsan utántölteni. Jelenleg legtöbb helyen ingyenes a töltés és ez óriási előnyt jelent, de ez nem maradhat mindig így és akkor ez az előny eltűnik. Kérdés, hogy milyen hatással lesz ez majd a vásárlói kedvre?!

Befolyásolta az autóipari trendeket és ezen keresztül a cég életét, megrendeléseit a pandémia? Kihatott ez valamilyen hosszabb folyamatra is?

A 2020-as év elején jelentősen megtépázta az autóipart a COVID. Azóta folyamatos visszarendeződés indult el, ennek ellenére várhatóan néhány évbe beletelik, míg a COVID előtti szintre érkezik az autóipar. Nálunk főként a napi operatív működést rendezte át és nehezítette meg. 2020 tavaszán a COVID megjelenésekor a kezdeti pánik és a teljes leállás után napról napra kialakítottuk a vírusvédelmi protokollunkat, közösen a kollégákkal megtanultunk együtt élni és dolgozni a kialakult helyzettel. Bízok benne, hogy nemsokára eljön az idő, mikor visszakaphatjuk az életünket és minden visszaáll a COVID előtti állapotba.

Székesfehérvár és tágabb környéke, az egyik legfejlettebb régió az országban, de érezhető ez „belülről” is? Az ember hajlamos arra, hogy belső vakságban szenvedjen, hogy ha a saját környezetét kell vizsgálni.

Igen, érezhető belülről is. Főként, mert sok előnnyel jár, pl. fejlett infrastruktúra, oktatás, szakképzés által elérhető jólképzett munkavállalók. Emellett sok magas színvonalú szolgáltatás is elérhető. Ugyanakkor a fejlettségnek van árnyoldala is, mégpedig az, hogy egy fejlett régióban a munkaerőért is ádáz harcot kell vívni és ez elég nagy kihívást jelent mára.

Önt hogyan sikerült ide csábítani?

Valójában nem kellett. Huszonkét évesen, 2001.augusztus 6-án kerültem a céghez, s ha minden jól megy, idén nyáron kezdem meg a harmadik évtizedemet ebben a közösségben. Karrierem első részében a beszerzési osztályon tevékenykedtem, majd az üzleti tervezésen folytattam, melynek keretén belül 2010-2011-ben Japánban az anyavállalatnál töltöttem szolgálatot. Onnan visszatérve a pénzügyi és egyéb adminisztratív területek átvétele után a vállalat adminisztratív alelnökeként funkcionálok.

A két évtizedes szakmai múltja azt is jelenti, hogy szemtanúja volt a másik dunántúli fellegvár, Győr felemelkedésének. Mekkora a versengés a két város között?

Közel vagyunk egymáshoz, de munkaerő szempontjából elég távol ahhoz, hogy e téren ne legyünk versenytársai egymásnak. Bár birtokoljuk azt az információt, hogy Fehérvár Audijaként emlegetnek bennünket, de ezt inkább a város és az alvállalkozói hálózat életében betöltött szerepünk, semmint a méret alapján kaptuk meg.

Hogy látja a régió fejlődését?

A felívelés az elmúlt évtizedekben töretlen volt, talán ez elmúlt pár évben kezdett ez némileg lassulni, melynek főként a közelben elérhető képzett munkaerő szabott gátat, ezért is fordulhat elő, hogy pár olyan ipari beruházás meghiúsult, ami itt kapott volna helyet, de végül az ország egyéb pontján valósult meg. A potenciál továbbra is megvan, de a jelenlegi helyzetben inkább egy oldalazás figyelhető meg, azonban a jelenlegi gazdasági fejlettség mértéke így is elég stabil helyzetet teremt a régióban.

Beszéltünk a közvetlen versenytársról, de Székesfehérvár kapcsán nem mehetünk el amellett, hogy Budapest viszonylatban is megvizsgáljuk. Két fajta állásponttal szoktam találkozni, kíváncsi vagyok, ön melyiket osztja, Budapest közel van vagy távol?

Úgy gondolom, hogy Budapest egészséges távolságban van, a különböző ösztönzők miatt szakképzett mérnök munkaerőt ide tudunk csábítani. Persze, hogy ha arról van szó, hogy van egy fél órás elintéznivaló a fővárosban, a forgalom mértéke miatt ez az oda-vissza úttal akár 3-4 óra is lehet, ami fél napot elvesz az életünkből, de az online előretörése miatt ez egyre kevesebbszer fordul elő. A világ, és benne Magyarország is összezsugorodott és néha jót is tesz az egészséges távolságtartás.

Címlapkép: Getty Images