Egyre többen keresik a hazai termékeket: mutatjuk, hogy változott a magyarok vásárlási szokása

Pénzcentrum   
  Megosztom
Egyre többen keresik a hazai termékeket: mutatjuk, hogy változott a magyarok vásárlási szokása

A magyar embereket vásárlási szokásai a járvány alatt gyökeresen megváltoztak, azonban a szokásokkal együtt a gondolkodásmód is átalakul. Az élelmiszervásárlás sokkal gyakoribb téma lett, mint valaha, és az utóbbi időben egyre többször esik szó arról, miért érdemes magyar termékeket vásárolni. Azonban még mindig rengeteg a kérdés ezzel kapcsolatban. Mi számít valójában magyar terméknek? Azzal mindenképpen a magyar termelőket támogatja a vásárló, ha a boltban magyar terméket vesz? Van különbség magyar és magyar között? Válságba kerülhetnek a kistermelők a multik sajátmárkás termékei miatt? A helyi kistermelő lehet kevésbé fenntartható környezetvédelmi szempontból, mint egy nagy gyártó? Most a Pénzcentrum igyekezett annyi nézőpontból megvizsgálni egy szakértő segítségével, miért érdemes magyar terméket vásárolni, amennyiből csak lehetséges.

A Péncentrum kérdéseire Dr. Kozák Tamás, a Magyar közgazdasági Társaság Kereskedelmi Szakosztályának elnöke, a Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelem Tanszékének vezetője válaszolt.

Pénzcentrum: Egyre inkább foglalkoztatja a vásárlókat, honnan származik az élelmiszer, és a hazai boltláncok visszajelzéseiből tudjuk, hogy előnyben is részesítik a magyar termékeket. Ennek háttérében viszont különféle okok állnak, amelyek között gyakori a magyar vállalkozók, és általánosságban a gazdaság támogatásának igénye. Valóban ilyen közvetlen összefüggés van a magyar termék vásárlása és a magyar gazdaság támogatása között?

Dr. Kozák Tamás: Lényegében igen. Ha például egy regionális termelőtől veszünk almát, ez regionális hatást fejt ki, vagyis a bevétel is lokális vagy regionális szereplőnél csapódik le, aki ezt szintén helyi szinten költi tovább. Amennyiben van versenyképes kínálat, a helyi termelő is az ottani beszállítóktól fog vásárolni nyersanyagot, berendezéseket, felszereléseket. Tehát regionális szinten ez a gazdaságra stimulálóan hat. Másrészt, ha a haszon is a helyi termelőnél csapódik le, akkor ez megjelenik abban a régióban – ez lehet egy ország, egy megye vagy egy kistérség is – jövedelemként. A helyi termelőnél ez vagy bérként, vagy osztalékként megjelenik, amit ő vagy a dolgozói például helyben fognak elkölteni. Tehát – emiatt a multiplikátor hatás miatt - ha a gazdaság támogatása a cél, alapvetően ez makrogazdasági vagy regionális gazdaság szempontjából mindenképpen működik, kedvező hatást fejt ki.

PC: Tehát, amikor a polcról egy magyar terméket vesz le a vásárló egy külföldi helyett, mindenképp különbséget jelent a gazdaság szempontjából?

Abszolút, persze ehhez a helyi termelőnek legalább olyan hatékonynak kell lennie, mint a külföldinek - tehát vagy ugyanolyan áron vagy olcsóbban kell adnia a terméket. Ehhez az is hozzátartozik, hogy a helyi termelésnek ne legyen olyan externális költsége, amit nem veszünk számításba. Hiszen lehetséges, hogy megveszem a helyi almát, és vannak olyan externális költségek, amelyek nincsenek belekalkulálva például a kereskedő beszerzési árába. Mert a termelő olyan technológiát használ például, ami a környezetre plusz terhet ró. Ilyen szempontból egy kicsit becsapós a dolog.

PC: Magyar termelő és termelő között is lehet különbség?

Ez egy nagyon nehéz kérdés, hogy mitől magyar a magyar termék. Erre elvileg vannak jogszabályok, különböző szintjei vannak a hungarikumnak. Alapvetően azt tekintjük magyar terméknek, ami magyar alapanyagból készül, és Magyarországon történik a feldolgozása is. A multiplikátorhatás akkor érvényesül, ha a nyersanyagok többsége is magyar, és a feldolgozás is itt történik. Arra is van példa, hogy a nyers húst kiviszik, a feldolgozott sonkát meg behozzák. Viszont minél nagyobb része van itt az ellátási láncnak, annál nagyobb hozzáadott érték csapódik le Magyarországon. Ezért szokták kritikával illetni azt a fajta bérmunkát, amikor például csak az összeszerelés történik itt, viszont a kutatás-fejlesztés, a marketing, az eladás, stb. mind a vállalatközpont vagy tulajdonos országában marad, akkor ott érvényesül az igazi hozzáadott érték. Természetesen ezekre a feldolgozóüzemekre is szükség, viszont fontos látni, mikor érvényesül legjobban a hozzáadott érték. A legjobb a gazdaság szempontjából, ha az ellátási láncban az alapanyag-beszerzéstől a feldolgozásig minden Magyarországon történik. Nem elég például a léalmát előállítani Magyarországon, az üdítő előállítása is itt történjen. Ha választani kell magyar és magyar termék közül, ez lehet a szempont: készüljön magyar alapanyagból, és Magyarországon állítsák elő azt a terméket. Az sem mindegy persze, hogy az előállító cégnek milyen a tulajdonosi viszonya. A tiszta képlet az, ha a feldolgozó is magyar tulajdonú cég. Viszont egy külföldi tulajdonú cég, ami itt foglalkoztak, amelynél magyar munkavállalók dolgoznak, és az itt képződött nyereséget Magyarországon fogják leadózni már más a helyzet.

A cikk itt folytatódik tovább.

Címlapkép: Getty Images

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 15 millió forintot, 20 éves futamidőre, már 7,78 százalékos THM-el, és havi 121 083 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a Raiffeisen Banknál 8,4% a THM; az MKB Banknál 8,59%; a CIB Banknál 8,63%,  a Takarékbanknál Banknál pedig 8,77%; míg az Erste Banknál 9,41%-os THM-mel kalkulálhatunk. Érdemes még megnézni a Sopron Bank, a Takarékbank, és természetesen a többi magyar hitelintézet konstrukcióját is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidék

pénzcentrum

magyar termék

magyar áru

magyar termelők

gazdaság