Brutálisan megugrott a munkanélküliek száma ebben a régióban: mégis mi történt?

2020 első hónapjaiban megjelent és gyors ütemben kezdett terjedni a koronavírus okozta betegség, amit a járványügyi hatóságok Magyarországon márciusban mutattak ki. A koronavírus-fertőzés terjedése elleni védekezés érdekében több olyan intézkedés is született, amelyek heti szinten is jelentősen befolyásolták a munkaerőpiaci folyamatokat. A magyar kormány – a korlátozó intézkedések mellett – a gazdasági válság megelőzésére, illetve mérséklésére áprilisban gazdaságvédelmi akciótervet hirdetett, azzal a céllal, hogy a munkaadókat és munkavállalókat, valamint a lakosság egyéb csoportjait megvédje a járványhelyzet okozta gazdasági visszaeséstől és a negatív pénzügyi következményektől.

A gazdaságvédelmi csomag tartalmazza többek között a munkaadók beruházási támogatásait:

• a munkavállalóikat megtartó cégek számára technológiafejlesztésre, környezetvédelmi és energiahatékonysági beruházásra írtak ki pályázatokat.
• Továbbá a munkák leállásának idejére a kieső munkaidőre járó munkabért az állam 3 hónapig 70%-ban átvállalta, a kutatási és fejlesztési munkakörben dolgozók után pedig legfeljebb 3 hónapra a munkabérrel arányos (maximum 318 920 forint) bértámogatást nyújtott,
• emellett vállalati likviditást segítő hitelgarancia- és tőkeprogramokat hirdetett, amelyeknek keretében kedvező kamatozású vállalati hitelek igénylésére nyílt lehetőség.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint, 2020 első félévében a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15–74 éves népességben 4 millió 437 ezer fő volt, 67 ezerrel kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A foglalkoztatás szintje áprilisban volt a legalacsonyabb, majd a korlátozó intézkedések feloldásával párhuzamosan fokozatosan emelkedett a létszám, júniusban a számuk már elérte a – járványt és a korlátozó intézkedéseket megelőző – januári értéket.

A kormányzati korlátozó intézkedések, a keresletcsökkenés, a beszállítási, ellátási fennakadások miatt kialakult hiány, a termelési láncok sérülése okozta problémák gyors reakcióra kényszerítették a munkáltatókat, akik eltérő válaszokat adtak a megváltozott helyzetre. A munkáltatók egy része átmenetileg szüneteltette a tevékenységét dolgozóik munkaviszonyának fenntartása mellett, ami több mint 73 ezer munkavállalót érintett a második negyedévben. A digitális oktatásra való átállás, valamint az óvodák, bölcsődék bezárása miatt sok szülő kénytelen volt szüneteltetni a munkavégzést. Sokan fizetett vagy fizetés nélküli szabadságra mentek, a szabadságon és a betegszabadságon lévők száma duplája volt az előző év azonos időszakinak. A távolmaradás legjellemzőbb okaként 101 ezren a koronavírus-járvánnyal összefüggő egyéb okot jelölték meg.

Megugrott a munkanélküliek száma a Dél-Dunántúlon

A KSH adatsora szerint 2020 első félévében a foglalkoztatottságban bekövetkezett változások eltérően érintették az egyes régiókat. Míg Budapest és Pest régiókban minimálisan nőtt az előző évihez képest (0,4, illetve 0,3 százalékponttal), addig a többiben csökkent a foglalkoztatottság.

A legnagyobb mértékben, 2,2 százalékponttal Dél-Dunántúlon volt alacsonyabb a ráta értéke, de jelentősen csökkent Észak- és Dél-Alföldön is, és a korábban stabilan növekvő dunántúli régiók sem tudták elkerülni a visszaesést.

A területi megosztottság fokozódott, a legjobb (Budapest) és a legrosszabb (Dél-Dunántúl) helyzetű régiók foglalkoztatási rátáinak a különbsége 8,0-ról 10,5 százalékpontra nőtt egy év alatt. A foglalkoztatottak aránya Dél-Dunántúlon, Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon volt a legalacsonyabb.

Mi történt megyei szinten?

A KSH Fókuszban a megyék című térségi összehasonlítása szerint december végén 291 ezer álláskeresőt tartottak nyilván az országban, 24%-kal többet, mint egy évvel korábban. Minden megyében és a fővárosban is nőtt az álláskeresők száma, a legjelentősebben Budapesten, 95%-kal, a legkevésbé Nógrád megyében, 10%-kal. A koronavírus okozta járvány első hullámát követően az aktív munkakeresés megindulása a regisztrált álláskeresők számának jelentős emelkedését okozta, ami december végére veszített intenzitásából.

Ha azt nézzük meg, hol ugrott nagyot a munkanélküliek száma a járványhelyzet alatt, akkor a top5-ben a következők állnak: az első helyen Győr-Moson-Sopron megye áll, őt követi Budapest, harmadik helyen Csongrád-Csanád megye, negyedik helyen Pest megye, ötödik helyen pedig Komárom-Esztergom megye áll.

Vidék szempontjából érdekes megyéket nézve Győr-Moson-Sopron megyében 2020. december végén 5 ezer álláskeresőt tartottak nyilván. Számuk az ország megyéi közül a legnagyobb mértékben, 42%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A megye országos szinten kiemelkedő értékét az állásukat elvesztett külföldre ingázók regisztrációi okozták.

Csongrád-Csanád megyében 2020. december végén 7 ezer álláskeresőt tartottak nyilván. Számuk az országos átlagnál kevésbé, 13%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Komárom-Esztergom megyében 2020. december végén 6 ezer álláskeresőt tartottak nyilván. Számuk az országos átlagnál valamivel nagyobb mértékben, 25%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

Mérséklődött az üres álláshelyek száma

A KSH adatai szerint országosan december végén 49 ezer üres álláshelyet tartottak nyilván, 12%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Tíz üres álláshelyre átlagosan 59 álláskereső jutott, 17-tel több, mint 2019 decemberében. A főváros és a megyék tekintetében a két szélsőértéket Budapest és Somogy megye képviselte a tíz üres álláshelyre eső 23, illetve 257 álláskeresővel.

Nemzetgazdasági szinten 2019. és 2020. második negyedévi zárónapja között 2,5-ről 2,0%-ra csökkent a betöltetlen álláshelyek összes álláshelyhez. Ezen belül a vállalkozásoknál 2,4-ről 1,6%-ra mérséklődött a mutató értéke. Ezzel szemben a munkaerőhiány a költségvetésben egy év alatt 3,1%-ra nőtt. A nemzetgazdasági ágak közül a humán egészségügyi, szociális ellátás területén volt a legmagasabb (4,2%) az üres álláshelyek aránya, miközben az energiaiparban (0,8%), valamint az ingatlanügyletek területén (0,8%) a legalacsonyabb.

2020 második negyedévének végén megyénként 1,2 és 2,6% között szóródott a munkaerőhiány mértéke. A legnagyobb arányú pótlólagos kereslet a Jász-Nagykun-Szolnok és a Komárom-Esztergom megyei szervezeteknél jelentkezett. A másik póluson Bács-Kiskun, Baranya és Csongrád-Csanád megye álltak.

Mire számíthatunk idén?

2021 áprilisában a munkanélküliek száma 211 ezer fő volt, ami az előző év azonos időszakinál 24 ezer fővel, a márciusinál pedig 17 ezerrel több. A munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal, 4,4%-ra emelkedett egy év alatt. A 2021. február–áprilisi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 206 ezer fő volt, 32 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A munkanélküliségi ráta 4,3%-os értéke 0,6 százalékponttal meghaladta az előző évit.

Varga Mihály pénzügyminiszter a Magyarország újraindul! címmel megrendezett gazdasági csúcskonferencián kiemelte:

A magyar gazdaság teljesítménye már a nyári hónapokban meghaladhatja a koronavírus-válság előtti szintet

A pénzügyminiszter a kedvező jelek közé sorolta, hogy a munkaerőpiac elindult felfelé, a munkanélküliség mélyen 4 százalék alatt lehet hamarosan. A foglalkoztatottak száma továbbra is meghaladja a 4,5 milliót. Emellett az ipar teljesítményét is kedvezőnek nevezte, az első negyedévben a feldolgozóipari alágak többsége pozitívan járult hozzá az ágazat teljesítményének növekedéséhez. A beruházásokban Magyarország magasan elhagyta az uniós átlagot.

Orbán Viktor a Kormányinfón beszélt a kialakult helyzetről, mint mondta Magyarország jobban áll a munkahelyek újraindításában, mint az eurózóna tagjai, a munkanélküliségi ráta az eurózóna országaiban 8 százalék, Magyarországon pedig 4,3 százalék. Kiemelte továbbá azt is, hogy hazánkban a dolgozó emberek száma 4,5 millió felett van, ez 50 ezerrel kevesebb, mint 2019 azonos időszakában volt.

A kormány azt vállalta, hogy amennyi munkahelyet a koronavírus tönkretesz, annyit hoz létre. Az év végéig azonban lehetőség lesz arra, hogy kétszer annyi munkahelyet hozzanak létre, mint amennyit a vírus tönkretett

- emelte ki Orbán Viktor, majd kérdésre válaszolva elmondta:

A gazdaság újraindításának sikeressége vagy sikertelensége az év végén derül ki, akkor lehet látni, hogy sikerült-e jól megindítani az országot, sikerült-e az ötszázalékos szint fölé emelni a gazdasági növekedést. Ha 5,5 százalék felett lesz a növekedés, akkor megvan az a gazdasági teljesítmény és az abból eredő költségvetési bevétel, amely az alapját adja a bejelentett intézkedéseknek.

Címlapkép: Getty Images