Őrület, mi folyik a magyar vendéglátóiparban: aranyárban a munkaerő és az alapanyag

A városi magyarok inkább vidéken, a Balatonnál vagy más, hazai vízparton, esetleg idegen országokban nyaralnak, sokat költő, külföldi turisták pedig nincsenek, és őszig nem is nagyon lesznek, ezért Budapesten jóval kevesebb vendéglátós mert kinyitni, mint máshol – mondta az InfoRádióban Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke.
.

Nem volt értelme sok üzletnek kinyitnia azért, hogy aztán teljes költséggel finanszírozza a nyitvatartását, merthogy megfelelő kereslet híján nem lett volna rentábilis az üzemelés. Szálloda például rengeteg nem nyitott meg, 40-50 százalék, és nyilván a szállodákhoz kötődik a vendéglátás. Sokan várták, hogy a labdarúgó-Eb komolyabb turizmust hoz, sajnos ez nem nyilvánult meg, magyarok voltak az első két meccsen a Puskás Arénában.

- nyilatkozta az InfoRádióban Kovács László.

Órási a szakemberhiány, de nem csak ez okoz problémát

Nagyon sokan hagyták el végleg a vendéglátást a Covid alatt. Tudunk olyan helyről, ahol a kényszerűségből elküldött munkavállalók egyike sem akar visszatérni, nem az üzlet miatt, hanem a vendéglátás miatt; 8-10 hónapot meg kellett oldaniuk máshogy, kereskedelemben, az építőiparban vagy az IT-szektorban helyezkedtek el, a jelenlegi munkahelyük nyújtotta biztonságérzetet még alacsonyabb jövedelem mellett sem akarják feladni

– ecsetelte Kovács László, aki szerint a vendéglátóipar munkáltatóinak a hatalmasra növekedett bérigények és a magas alapanyagárak is komoly gondot jelentenek most, és emiatt kénytelenek megemelni az árakat. A piacon is 20-25 százalékkal drágábban kínálják a húst, mint egy éve, és a munkaerőpiacon is körülbelül hasonló árú munkabér-emelkedés volt.

Az elnök úgy véli, hogy nagy segítséget jelentene az ágazatnak, ha az elviteles ételek áfája nem ugrana vissza 27 százalékra a válság elmúltával, hanem 5 százalékon maradna, mint a lezárások idején.

Címlapkép: Getty Images