Nagy bajban a magyarok kedvenc zöldsége: mi lesz így a hazai burgonyával?

Évek óta egyre fogy az étkezési burgonya termőterülete Magyarországon. Míg 2019-ben még 13287 ezer hektáron ültettek étkezési és 150 hektáron vetőburgonyát, ez 2021-re 8711 és 103,63 hektárra zsugorodott. A szakemberek szerint a klímaváltozás miatt egyre kevesebb területen lehet öntözés nélkül burgonyát termeszteni. Az Agrárszektor megkérdezte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt és az ágazat szereplőit, hogy hol tart most a burgonyatermesztés és -nemesítés Magyarországon, melyik fajták a legnépszerűbbek itthon, és hogy milyen termés várható 2021-ben - írja az Agrárszektor.

Magyarországon étkezési és vetőburgonyát is termesztenek, az étkezési burgonya termőterülete az AKI adatai alapján 8711 hektár, a vetőburgonyáé pedig 103,63 hektár – tudta meg az Agrárszektor a Nébihtől. A hatóság arról is beszámolt, hogy az európai uniós közös listán 1701 fajta szerepel, amelyek mindegyike termeszthető Magyarországon. Élnek is a lehetőséggel a termelők, mert nemcsak Magyarországról szerzik be a vetőburgonyát, hanem a kereskedőkön keresztül külföldről is, Hollandia, Franciaország, Németország a legnagyobb vetőburgonya-előállító országok. A többség magyarországi fajtaképviselőkön keresztül szerzi be a külföldről érkező vetőburgonyákat, de jelentős azok száma is, akik közvetlenül vásárolnak az EU-ban. A magas vetőburgonyaárak miatt azon területek száma is számottevő lehet, ahol az előző évről visszamaradt burgonyát vetik el. Általánosságban elmondhatjuk, hogy nagy az utántermesztett burgonyák aránya. A Nébih tájékoztatásában kitért arra is, hogy 2021-ben 22 fajta vetőburgonyát termesztenek Magyarországon.

Arra a kérdésre, hogy melyek a legnépszerűbb fajták Magyarországon, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal közölte, hogy pontosan nem ismerik az étkezési célra vetett fajták arányát, így csak megközelítő válasz adható erre a kérdésre. Magyarországon népszerű fajta az Agria, a Balatoni rózsa, a Desiree, a Hópehely és a Red Scarlett, de ezek mellett további fajták is népszerűek lehetnek. A hivatal szerint vetőburgonya tekintetében nem releváns ez a kérdés, mert az ágazat szereplői nagyrészt a megszokott/megtanult fajtákat szaporítják, emellett csak kis mennyiségben „tanulják” az új fajták stressztűrő-képességét. Van olyan külföldi nemesítőház, amely nem termeltet vetőburgonyát Magyarországon, minden igényt külföldről elégít ki, s ha valamely vetőburgonyafajta nem kapható Magyarországon, azt a fajtaképviselők szerzik be külföldről.

A cikk foltytatás az Agrárszektoron olvasható.

Címlapkép: Getty Images