Súlyos a helyzet: tömegével mennek csődbe kiváló éttermek Magyarországon

Volt honnan visszalépni! A turizmus és a vendéglátás, ha nincs világjárvány, a hazai nemzetgazdaság egyik legnagyobb szektora, amelynek a GDP-ben való részesedése 10% körül mozog. A világjárvány előtti évben, 2019-ben a turizmushoz kapcsolódó ágazatok közül a legtöbben a vendéglátásban dolgoztak, a foglalkoztatottak több mint egyharmada. Azonban évek óta jelentős bérfeszültség volt jellemző a szektorra, ugyanis a vendéglátásban dolgozók keresete az egyik legalacsonyabbnak számított, a nemzetgazdasági átlag 60%-át tette ki (2019-ben ez bruttó 219 ezer Ft/fő/hónap volt).

A 2020-as év azonban keresztbehúzta mindenki számítását

A COVID-járvány leginkább a vendéglátóipart és a turizmust sújtotta, hiszen az elmúlt egy évben mindössze néhány hónapig működhettek a megszokott keretek között az éttermek, kávézók vagy a szállodák.

A turizmusban és a vendéglátásban dolgozó nagyjából 400 ezer ember jó része, körülbelül 150 ezer fő hagyhatta el a pályát a koronavírus-járvány miatt, és megpróbált más területen elhelyezkedni

– nyilatkozta még 2020. őszén Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke. Akkor még senki sem sejtette, hogy a helyzet további fél éven át romlani fog. Hiszen tavaly novembertől hónapokon át csak házhozszállítás és elviteles árusítás volt a magyar éttermi vendéglátásban engedélyezett.

A vendéglátóhelyek teraszai végül idén április 24-én nyithattak ki. Májusban aztán már védettségi igazolvánnyal az éttermek és kávézók belső tereiben is lehetett fogyasztani, de a költségekkel nem növekedett párhuzamosan a forgalom. „Így sok vendéglátós húzhatja majd le a rolót” – panaszolta akkoriban Nyíri Szilárd, a belvárosi One Beer Pub üzletvezetője. Aki elmondta, hiába nyithattak meg tavasszal a vendéglátóhelyek, az igazi nehézségek csak most kezdődnek az ágazatban, ugyanis közben az élelmiszerárak és a munkabérterhek is jelentősen nőttek.

Mostanra már látszik, mi lett a újranyitásból

Július elejétől már a védettségi igazolvány nélkül is lehetővé vált a vendéglátóhelyek belső helyiségek használata, míg az iskolák további osztályainak megnyitása és az otthoni munkavégzés visszaszorulása miatt fellendült a munkahelyi és iskolai menzák forgalma is.

Az egy évvel ezelőtti extrém alacsony bázishoz képest, valamint az április végi terasznyitás és az iskolák fokozatos újranyitásának hatására májusban 69,8 százalékkal nőtt a vendéglátás forgalmának volumene, 78,8 százalékkal pedig az árbevétele, ugyanakkor a két évvel korábbihoz képest továbbra elmarad, az árbevétel még 16,3 százalékkal alacsonyabb, ami ugyanakkor lényeges javulás a korábbi hónapokhoz képest. Kifejezetten kedvező, hogy az előzetes pénztárforgalmi adatok alapján május 20. és június 18. között a vendéglátás árbevétele már 1,2 százalékkal meghaladta a két évvel ezelőtti szintet, amiben ugyanakkor a vendéglátói árak jelentős emelkedése is szerepet játszik

- közölte a tényeket a Hellovidéknek a Takarékbank vezető elemzője.

Mi a helyzet a különböző régiókban?

Azok a régiók, amelyek a járvány előtt erősen a belföldi turizmusra építettek, most könnyebben is tudnak nyitni, egyszerűbb számukra az újrakezdés. A Takarékbank elemzője szerint ez elsősorban a nagy tavaink melletti idegenforgalmi helyek, a fürdővárosok, illetve nagyobb vonzerejű kirándulóhelyeink. Ezzel szemben azok a régiók, amelyek kifejezetten a külföldi turistákra építettek, most még komoly bajban vannak:

Budapesten még mindig nem tudott igazán elindulni a vendéglátás, miközben az éttermeknek, kávézóknak ki kellett nyitniuk már, azaz a nyitással járó jelentős költségek megtérülése erősen kérdéses lehet. A külföldi turistákra építő régiók között kivételt képez Hévíz, ahol a nyitást követően már érezhetően visszatérnek a belföldi mellett a külföldi vendégek is

- mondta a Takarékbank vezető elemzője. Az ágazat helyzetéről szóló információkat pedig megerősítette Revuczky Karion, a balatonakarattyai Szépkilátás Bisztró vezetője, a bank egyik partnere is.

A hosszú pandémiás szünet már előrevetítette azt, hogy a nyitás valóban épp annyira megterhelő lesz, mint a bezárás volt.

A készleteket fel kellett tölteni, a munkavállalókat vissza kellett csábítani, azaz jelentős befektetések voltak szükségesek a nyitáshoz. Mindezek mellett viszont a nyitás valóban csak a jelentős belföldi forgalomra építő régiókban volt a Takarékbank vezető elemzője szerint sikeres:

Azok, akiknél a forgalom nem tudott még megfelelő szintre elérni, szembe kell nézzenek még a következő nehéz időszakkal, ami további leépítéseket eredményezhet a szektorban. Egyébként a többnyire magyar vendégekre építő helyek – ha nem lesznek újra belföldön is korlátozások – szeptembert követően is megfelelő forgalommal rendelkezhetnek majd, miközben a külföldiekre építő ágazati szereplőknek az újabb lezárások okozhatnak újabb problémát a már meglévők mellett

- nyilatkozta.

Közben sokszorosára nőtt a feladott álláshirdetések száma

Ugyanakkor nyárra, amikor igazán beindul a szezon, már ötszörösére emelkedett a magyarországi vendéglátó és turisztikai szektorban feladott álláshirdetések száma – írta a Profession.hu. A legtöbb álláshirdetéssel szakács, felszolgáló, pincér, pultos, konyhai munkás, cukrász és pék pozíciókra kerestek jelentkezőket. Mostanra már annyi a belföldi turista, mint a pandémia előtt volt Magyarországon, a Balatonnál és a Tisza-tó partján pedig rekordforgalmat remélnek. A vendéglátóipari béreket a munkerőhiány hajtja fel, a szektorban jelenleg is még 20 ezer állás betöltetlen, azaz minden ötödik – írta a Portfolio is.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint idén márciusban nettó 168 500 forintot keresett egy átlagos vendéglátós az országban, azonban a felszolgálók ennek a többszörösét is hazavihetik nyáron a forgalmas üdülőhelyeken. A Vendéglátók Ipartestületének információi szerint néhányan, akik nem kaphatnak borravalót, például a séfek havi nettó egymillió forintos fizetést kértek a Balatonnál. Ugyanakkor ezt a bérigényt legfeljebb pár étterem képes kigazdálkodni az ipartestület szerint. A Portfolio információ szerint a munkáltatók egy része most kárpátaljai magyarokat, mongolokat és vietnámi idénymunkásokat keres. Ugyanakkor az ipartestület egyelőre nem tudja, hogy ez mennyire jelent majd megoldást a kulturális különbségek miatt.

Ez ma talán a legnehezebb kérdés az iparágban – fogalmazott a Takarékbank vezető elemzője is, ami szerinte már évek óta problémát jelentett:

A járvány előtti időszakban már tapasztalható volt tisztulás, rendezett munkakörülmények és bérek alakultak ki, de ezt az időszakot zárta le a járvány. Nem sikerült mindenkit visszacsábítani a járvány után, és ebben az is jelentősen közrejátszik, hogy az iparági dolgozók – szakácsok, pincérek, konyhai kisegítők – más munkát kerestek, és sokszor tapasztalták azt, hogy kevésbé stresszes, időben kevésbé leterhelő munka mellett is lehet megfelelő javadalmazást kapni. Ez egy intő jel az iparágnak arra, hogy nem lehet a végletekig terhelni a vendéglátásban dolgozókat sem, a munkakörülmények épp annyira preferáltak lettek, mint a megfelelő javadalmazás

- mondta el a HelloVidéknek az elemző.

Milyen támogatásokkal lehet túlélni ezt a válságot?

A SZÉP-kártya keretösszegét átmenetileg növelték, a befizetéseket terhelő adót pedig csökkentették a belföldi turizmus élénkítésének érdekében. A kormány a védelmi intézkedés hatályának időtartama végéig az áfa mértékét az adó alapjának 5 százalékára csökkentette az elvitelre vagy házhoz szállítással értékesített étel- és italforgalom vonatkozásában, ezzel segítve az éttermeket amiatt, hogy nem fogadhatnak vendégeket – hívta fel a figyelmet a Takarékbank elemzője.

Szükség volt ezekre a hitelekre és szerencsére nagyon kedvező lehetőségek álltak rendelkezésre a kínálatban. Úgy az MFB gyorskölcsöne, ahogy a bankok által kínált Széchenyi programos termékek jó alternatívát és könnyen hozzáférhető forrást jelentettek ebben az időszakban, amivel nagyon sok szereplő tudott élni, mindenki megtalálhatta a számára megfelelő forrást. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy ezekre a hitelekre azért volt szükség, hogy az ágazati szereplők a veszteségeiket enyhíteni tudják, a likviditásukat fenn tudják tartani, illetve, hogy megfelelő forrás álljon rendelkezésre a nyitáshoz. Ezeket a forrásokat vissza kell majd fizetni, ehhez szükség van arra, hogy a forgalom mindenkinél el tudjon indulni, különben egy későbbi időpontban ez is problémát okozhat a szektorban

- közölte, azonban azt is hozzátette, hogy a támogatásokat kevesen tudták teljeskörűen igénybe venni, de valamilyen módon mégis segítséget nyújtottak az állami támogatások a nehéz időszakban. Ettől függetlenül a vendéglátók többsége élt a létszámleépítéssel annak érdekében, hogy a költségeiket minimalizálják.

Sok szereplő ebben az időszakban átállt a kiszállításra, illetve elvitelre történő vendéglátásra, ami szintén csökkenteni tudta az időszak veszteségeit. Az elmondható ugyanakkor, hogy a bezárás mellett szinte azonos terhet jelent a vállalkozásoknak az újranyitás, az ahhoz szükséges készletek beszerzése és ezek a beruházások nem biztos, hogy ugyanolyan ütemben térülnek meg, mint a járvány előtti időszakban

-tette még hozzá a Takarékbank elemzője.

Mi várható a nyári szezon után?

Semsei Rudolf, az MVI alelnöke június végén az MTI-nek azt nyilatkozta, hogy a vendéglátó szakma újraindulása több lépcsőben várható. A nyári teraszos és balatoni vendéglátóhelyek éledése után őszre várható a konferenciák és az üzleti rendezvények újraszervezése, illetve a külföldi turisták megjelenésével ismét kinyithatnak a belvárosi vendéglátóhelyek is

A teljes helyreálláshoz a nemzetközi turizmus helyreállása is szükséges, ami csak fokozatos lehet.

A Takarékbank vezető elemzője szerint az egyes országokkal megkötött kölcsönös megállapodások az oltási igazolványokról lassan elindíthatja a külföldi utazásokat is, további javulás az európai vakcinaigazolvány bevezetésével várható, azonban az Európán kívüli vendégek fogadása még kérdéses.

Nagyobb hazai sportrendezvények már jelentősebb számú külföldi nézőt vonzhatnak, csakúgy, mint egyes őszre tervezett nagyrendezvények, amelyek szintén növelhetik a külföldiek itthoni fogyasztását. Ugyanakkor számos tömegfesztivál idén még elmarad, így az ebből származó vendéglátóhelyi forgalom továbbra is kiesik, így a vendéglátás teljes helyreállása csak a következő években várható

– fogalmazott a HelloVidéknek a Takarékbank vezető elemzője, majd hozzátette, a következő hónapokban azért érdemben folytatódhat a vendéglátói szektor helyreállása.

Sokan csődbe fognak menni

Becslések szerint – jelentette ki még a vezető elemző – a vendéglátóhelyeknek 30 százaléka csődbe megy a koronavírus-járvány miatt. Budapest ugyanakkor még rosszabb a helyzet, az ipartestület becslése szerint a főváros belső kerületeiben lévő vendéglátó egységek több mint 50 százaléka nagy valószínűséggel tönkre fog menni – hiszen ezek alapvetően külföldi turistákból szerezték jövedelmüket, akik várhatóan 2021-ben nem fognak érdemi arányban visszatérni.

Címlapkép: Getty Images