Őrült nagy bajban vagyunk: hiba volt most lélegeztetőgépre kapcsolni az ipart

Pénzcentrum   
  Megosztom
Őrült nagy bajban vagyunk: hiba volt most lélegeztetőgépre kapcsolni az ipart

A pandémia témája – sokkja – háttérbe szorította bolygónk legégetőbb kérdését, az éghajlatváltozást. Hogy állunk e téren, melyek a rövid- és hosszabb távú kilátások, tennivalók – kérdezte a Pénzcentrum Ürge-Vorsatz Diánát, fizikus, klímakutatót, a Közép-európai Egyetem környezetvédelmi tanszékének professzorát, az Egyetem korábbi éghajlati és fenntartható energiapolitikai kutatóközpontjának vezetőjét, aki 2002 óta részt vesz a Nobel-békedíjjal kitüntetett ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) munkájában.

Pénzcentrum: Sokat cikkeztek a pandémia egyetlen pozitív hatásáról, vagyis, hogy csökkentette a környezetszennyezést. Ön szerint ez hosszabb távon is érezhető lesz?

Ürge-Vorsatz Diána: Sajnos a pandémia időszaka a hosszú távú éjhajlatváltozás szempontjából csak rövid idejű nyereséget jelentett, minimális – szinte észrevehetetlen - kibocsátáscsökkenéssel járt. Tudni kell, hogy a klímaváltozás évszázados távlatokban működik, egy-egy év szinte semmilyen hatással nincs rá. Ahogy elkezdünk visszatérni a „normális” működésbe, nagy valószínűséggel újra ugyanott fogunk tartani, sőt – attól félek - lehet, hogy a visszapattanó rugó effektus időszaka jön.

Pedig az elmúlt másfél év esélyt adott az emberiségnek, hogy jól jöjjön ki ebből a történetből, néhány területen felcsillant a pozitív előrelépés lehetősége.

A fosszilis iparágak szinte az egész világon padlóra kerültek, lecsökkent a globális kereslet, estek a tüzelőanyagárak. Ki lehetett volna vezetni az állami szubvenciókat, esetleg államosítani azokat a cégeket, amiknek a tevékenységét tudjuk, hogy hamarosan nagyon le kell csökkenteni, de sajnos ez a hajó nagyrészt elment, nem éltünk a lehetőséggel. Hatalmasat zuhant az idegenforgalom, ezzel együtt a repülés, reális esély nyílt az iparág rendbetételére. Őrült összegek mentek el gazdaságélénkítő programokra. Ha ennek csak egy kis részét okosan költöttük volna el, gondoltunk volna az éghajlatváltozásra, komoly előrelépésről számolhatnánk be. A leáldozóban lévő kibocsátásintenzív szektorokat át kellett volna terelni a digitális és szolgáltatás alapú gazdaság irányába.

Lehet, hogy naív vagyok, de egy újradefiniált világba kellett volna visszatérnünk. Ehelyett a régi, környezetszennyező iparágakat hozzuk vissza, lélegeztető gépre kapcsolva. A gazdaságélénkítő energetikai támogatások 37-40%-a a foszilis iparágakba áramlott, jóval több, mint a megújulókra. Érdekes módon a két nagy kivétel India és Kína volt, akik sok pénzt a zöld energiába fektették.

Semmilyen előrelépés nem történt?

Természetesen sok előremutató dologról is beszámolhatok: az üzleti élet, az oktatás digitalizációja, az e-receptek térhódítása az egészségügyben, mind-mind helyes irány. Jó lenne ezekből minél többet megtartani. Ha minden ország felfedezi a belföldi turizmust, ha a cégek kihasználják a home office lehetőségét, az iskolák a hibrid személyes-digitális oktatás pozitív hatásait, elmondhatjuk, hogy – a sok szenvedés mellett – előremutató lépésekre is rákényszerített minket a vírushelyzet.

Meglátása szerint melyek a fő tennivalók az éghajlatváltozás elleni küzdelemben?

Ez egy rendkívül komplex probléma, nem lehet egy-két tényezőt kiemelni. Az egész globális gazdaságot teljesen más alapra kell helyezni: a minél több materiális termék eladására alapuló világot át kell alakítani. Ma már mindenkinek egyértelmű, hogy komoly veszélyeket rejt az állandó növekedésen alapuló gondolkodás. Ki kell építeni a jól-létre alapuló gazdaságot, amiben a minőségi szolgáltatások, digitalizáció, tartós termékek, a több és tartalmas szabadidő, a működő egészségügy, a mozgás, sport, az egészséges táplálkozás, a közösségi és családi élet, az önkénteskedés, a színvonalas oktatás, a természettel való harmonikus együttélés és ezekben való előrelépés jelenti a növekedést. Ne a „még több”, a materiális fogyasztás uralja a világlátásunkat.

A cikk folytatása a Pénzcentrumon olvasható!

Címlapkép: Getty Images

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

iparfejlesztés

hógazdaság

klíma

globális felmelegedés

katasztrófa