Ennyire ráfüggtek a magyarok erre: így tartjuk a kapcsolatot egymással

A koronavírus miatti korlátozások – vagy azok feloldása – és a sokakat lázban tartó élő sportesemények hatással vannak arra is, hogy hogyan használjuk mobiltelefonunkat. A Telenor idei nyári hálózati riportja alapján a mobilinternet-használat évről-évre tapasztalható növekedése töretlen, a hanghívások száma nagyságrendileg stagnál, miközben a beszélt percek száma nő. A 2-es és 3-as roaming zóna a 2020-as hatalmas esés után idén nyáron már a korábbi évek szintjének kétharmadára kapaszkodott vissza.

Már hagyomány, hogy a Telenor időszakos elemzést ad ki a hálózatán mért forgalmi adatokból. A riport aggregált adatok alapján a Hipernet-hálózaton mért mobilnet-forgalomat, a hanghívások számát és átlagos hosszát valamit a roaming-forgalom alakulását elemzi.

Hasít a mobilnet

A mobiltelefonokat egyre több online tevekénységre használjuk, legyen szó tartalomfogyasztásról vagy tartalomelőállításról. A Telenor mobilnet-hálózatán évről évre növekedési trend figyelhető meg, ami idén nyáron is folytatódott: 2021-ben a nyári hónapok összforgalma az előző évhez képest 16%-kal, 2019-hez viszonyítva 58%-kal több mint másfélszeresére nőtt. A hálózaton forgalmazott adatmennyiség meghaladta a 67 millió gigabájtot az idei nyár 3 hónapja alatt.

Hosszú csörgések nyara

A hangforgalom vizsgálatának fő megállapításai szerint az idei nyáron az indított hanghívások száma nem változott jelentősen az előző évekhez viszonyítva, a beszélt percek száma viszont növekedést mutat, azaz összességében hosszabb telefonhívásokat folytattak a Telenor ügyfelei. Ennek hátterében az állhat, hogy egyre többen választják a korlátlan hanghívást biztosító tarifákat, így nem fontos ügyelni az indított hívás hosszára annak lehetséges extra költségei miatt.

Idén nyáron ez a szabadság több mint 1,5 milliárd beszélt percet jelentett a Telenor hálózatán, ami közel 15%-os emelkedés a koronavírus előtti, 2019-es nyárhoz képest.

Ha nyár, akkor utazás – és roaming adatkapcsolat

Roaming adatforgalomnál érdemes megkülönböztetni az EU/1-es díjzónát, illetve a 2-es, 3-as díjzónákat. Míg az EU/1-es díjzónában többségében a hazai tarifának megfelelő feltételekkel használhatják előfizetésüket az ügyfelek, addig a jellemzően távolabbi, egzotikus országokat jelentő 2-es és 3-as díjzónában a mobilhasználatot plusz költség terheli.

Az EU/1-es díjzónában a 2020-as koronavírus korlátozások kisebb visszaesést okoztak, az amúgy évről-évre megfigyelhető növekedési trend elmaradt. Idén nyáron ebben a díjzónában az ügyfelek „pótolták a kimaradást”, a 2021 nyarán mért roaming adatforgalom ebben 45%-kal meghaladta a koronavírus előtti, 2019-es nyár forgalmát. Ez összeköthető a bátrabban vállalt külföldi utazásokon bonyolított adatforgalommal és vélhetően az EU-n belül dolgozó, hazai Telenor tarifát használó ügyfelek által generált mobilnet-forgalommal.

A 2-es és 3-as díjzónában mért adatforgalmi adatok alapján a koronavírussal kapcsolatos utazási korlátozások nagy vesztesei a távoli országok. 2019-ről 2020-ra nagyságrendileg 80%kal esett ebben a díjzónában a Telenor hálózatán mért roaming-forgalom. 2021-ben, a nyárra lazuló utazási korlátozások az előző évnél lényegesen több embert sarkalltak távoli országba szóló vagy egzotikus utazásra – a 2-es és 3-as díjzónában májustól jól látható emelkedésbe kezdett a mobilnet-forgalom, augusztusra elérte a koronavírus előtti nyár forgalmának kétharmadát.

A Telenor 2021-es nyárzáró hálózati riportjából látható tehát, hogy a koronavírussal kapcsolatos korlátozások mely szolgáltatási területekre milyen hatást gyakoroltak a vizsgált nyári időszakokban: a belföldi mobilnethasználat az éves trendet meghaladó ütemben növekedett, a hívások számának stagnálása mellett a beszédpercek azaz a hívások hossza nőtt; roaming terén pedig a 2020-nyáron a 2-es és 3-as roaming zóna adatforgalma szinte teljesen elapadt, ám ez 2021-ben ígéretes méretkében visszakapaszkodott, azaz számos Telenor ügyfél idén már távoli utazást is megengedett magának.

Címlapkép: Getty Images