Veszélyben az ősz slágergyümölcse: ezért kerüld a lengyel almát a piacokon

Magyarországon egy jó évjáratban (pl. 2014, 2018) 800-900 ezer tonna alma terem, míg a rosszabb években (2011, 2019, 2020) 300-400 ezer tonna között alakul a termés. Az elmúlt húsz év legrosszabb termését 2007-ben realizáltuk (214 ezer tonna), amikor a tavaszi fagyok okoztak drasztikus terméskiesést. A sokéves átlagtermés 600 ezer tonna körül alakul. A megtermelt almának jellemzően 2/3-át ipari almaként dolgozzák fel (ennek 80-90%-a a sűrítménygyártó léüzemekbe), 1/3-a pedig a frisspiaci alma.

A FruitVeB hazai almatermésre vonatkozó, 2021. augusztus 06-án kiadott előzetes termésbecslése 550 ezer tonna +/-10% volt. A WAPA által megjelenített – és a Prognosfruit konferencián közzétett – hivatalos magyar adatokban (melyet a FruitVeB szolgáltatott) 520 ezer tonna szerepelt. Jelenlegi rálátásuk szerint inkább az 520 ezer tonna +/- 10% intervallumban fog alakulni az idei hazai almatermés, ami értelemszerűen legerősebben a szüretig hátralévő időszak időjárásának függvénye a FruitVeb nemrég megjelent piaci prognózisa szerint.

A tavaszi fagy-, illetve hideghatás miatt jelenleg mintegy 10 nap csúszásban van a vegetáció, tehát az átlagosnál későbbi szezonkezdetre kell számítani (a Gala-szüret várható kezdete: szeptember eleje). Jellemző az is, hogy ugyanazon fajta esetében a különböző termőtájak közötti érésidőbeli – egyébként 7-10 napos – különbség 1-3 napra mérséklődött, vagyis nem lesz jelentős eltérés az egyébként korábban érő Dunántúl, Bács-Kiskun vagy Dél-Alföld és a későbben érő északi, északkeleti termőtájak szüretének kezdete között. A tavaszi fagyokkal tarkított, egyébként is hűvös tavasz, valamint a nyári hőség és aszály hatása lehet még az átlagosnál jelentősebb szüret előtti gyümölcshullás is, ami értelemszerűen tovább módosítja a szüretelhető mennyiséget, illetve ipari/étkezési arányt.

A Nagykálló-Tész Kft. (termelők értékesítő szövetkezete) nevében Horváth Tibor tulajdonos adott betekintést a tevékenységükbe. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, szűkebben nézve Szabolcsban ideálisak a klimatikus viszonyok az almatermesztésre, a talajminőség is kedvez neki, a hazai alma 60 százaléka ezen a vidéken terem. Minden év kihívás a mezőgazdaságban, és az időjárás nem okolható a terméskiesés miatt, hisz fel lehet ezekre az extrémitásokra is készülni megfelelő technikai háttérrel. Bár ő még nem hallott agronómust, aki ne panaszkodott volna éppen valami miatt az aktuális időjárásról, kezdte viccesen Horváth Tibor, aki tíz éve gazdálkodik.

A szárazság ellen ott az öntözés, a jégeső ellen a jégháló vagy a jégvédelmi ágyú, a fagyok ellen olyan fagyvédelmi öntözés, ami megakadályozza a termés vagy épp a virágok elfagyását, a szélviharok ellen pedig olyan támrendszerrel védekezhetünk, amelyik mozdíthatatlan. Ahol baj történik, anélkül, hogy a gazdákat bántanám, ott a kellő szakmaiság és a technikai háttér hiányzik, mert például nem volt olyan megfeszítettsége a faültetvénynek, hogy ne boruljanak ki a viharos szélben a fák. De ha azt nézzük, hogy egy hektárom 3300 gyümölcsfa nő, akkor pár száz fa kidőlése nem tesz tönkre egy termelőt, bár tény, hogy a kár az kár, nem esik jól az embernek. A modern ültetvényeken mindennel számol az ember, és felkészül. Én azt vallom, hogy valamit vagy kitűnően csináljon valaki, vagy nézzen másik szakma után

- mondja Horváth Tibor, és bár a kijelentése keménynek tűnhet, de a számok őt igazolják. Idén a tavalyi mennyiségnek a duplája termett a fáikon, mintegy 16-18 ezer tonna almát értékesítenek, ennek a fele ipari alma lesz.

A hazai almapiacot a legnagyobb nyomás alatt a lengyel alma tartja, mivel kevesebbet tudtak idén Ázsia felé értékesíteni, rajtuk maradt egy magas készlet, ami lenyomta a magyar alma árát a 2020/2021-es szezonban, és még most is az van a piacokon jórészt. A lengyel alma térhódításának az az oka, hogy a lengyel kormány előre fizet a gazdáknak a terményért, így nem kell attól tartaniuk, hogy mennyit és mennyiért tudnak eladni, ami viszont oda vezet, hogy alámennek az almapiacon árban a többi versenytársnak, emiatt pedig a legtöbb magyar kis- és nagytermelő hátrányból indul velük szemben. Ez persze a vevőt nem feltétlenül érdekli, csak az számít, hogy jó minőségű terméket kapjon a pénzéért.

Viszont a magyar mezőgazdaságban, így az almánkban is meglévő értéket nem szabad veszni hagyni Horváth Tibor szerint. Jó ötletnek tartaná, ha egy politikus eljönne egy almaszüretre, ha az ügy mellé állna, mint ahogy sok minden mással ezt már meg is tették, és növelnék a magyar alma ázsióját.

Akik a kertjükben tudják értékesíteni az étkezési almát akár egy szedd magad és/vagy vedd magad akcióban, azok szerencsésebbek a szakember meglátása szerint, mivel konszolidált áron értékesíthették-értékesíthetik a termést, ugyanakkor az ipari almát szinte nevetségesen olcsón vásárolják fel a termelőktől, amiből még nullára sem lehet kihozni a termelést.

A jó minőségű alma nem inflálódik úgy, mint az árupiacon minden más, vagy az energia, a gépalkatrészek, a munkaerő, még akkor sem, ha kevés van belőle az adott évben, hiszen a vevők nem viselik el az 500-600-700 forintos almaárat, márpedig még mindig jobban járnak a termelők, ha eladják nekik, mintha megy léalmának kilónkénti 25-35 forintért a termés. Ami viszont nagyon üti a hazai zöldség- és gyümölcstermesztést, az az iszonyúan magas ÁFA. A 27 % üzenet a termelő számára, hogy "Te hülye, minek gazdálkodsz?!" Mindennek megy fel az ára, de ezt mi az almánál nem tudjuk realizálni, annak ellenére sem, hogy a mi költségeink is emelkednek. Ha 10 % a termelőnél maradhatna, rögtön nyereségessé válhatna a mezőgazdasági munka, de legalábbis nem lenne mínuszos egyes években.

A mostani hidegbetörés viszont sokat segít az alma érésében, mert kifejezetten jót tesz neki a reggeli hűvös, szebb színt kap tőle a piros alma, ami itthon még mindig a legkedveltebb típus, a starking, a jonagold és az idared megy a legjobban. A Nagykálló-tész Kft. 800-900 hektáron termel almát, úgy 80 megyei termelő fogott össze, hogy együtt jobban tudják értékesíteni az almát, bármilyen is a termés, ami most egyébként a legtöbb helyen jó minőségű. Amikor ugyanis sok alma nő egy fán, akkor nagyon apró lesz, és ritkítani, darabosítani kell.

Mi multifelvásárlóknak is értékesítünk, és azt tapasztalom, hogy ahelyett, hogy összefognának, egymást szegényítik a gazdák. Ha szövetkeznének, mint ahogy mi, el tudnának érni egy viszonylag elfogadható árat közösen, de így egymás alá ígérnek, hogy elmenjen a gyümölcs. Most augusztus végétől értékesítjük az almát, van egy kis csúszás, úgy egy-két hét. Az a célunk, hogy az étkezési almát minimum 200 Ft-ért adjuk el - a Tescónak is szállítunk -, hisz az alma kilója 160-180 forinton jön ki nullára nekünk, mivel rengeteg a járulékos költség, a termelésen felül a szállítás, a csomagolás - egyébként a közmunkaprogram is leamortizálta a munkaerőpiacot, ezért is küzd a mezőgazdaság munkaerőhiánnnyal, nincs, aki leszedje a termést pl. bogyós gyümölcsök esetében. De én azt vallom, hogy a mezőgazdaságban minden nap tiszta lappal indul, "jót, s jól, ebben áll a titok", félmunkát nem szabad végezni. Hisz Isten is nehezen segít meg, ha mi nem segítünk magunkon. Viszont ebben a túlnépesedett világban nem szabad a kertészetet, ezt a különleges tudományt kiengednünk a kezünkből, az országnak sem, mert a mezőgazdasági érdekünk közös, hősökké kellene tenni az agráriumban dolgozókat

- összegez a nagykállói gazda.

Kevesebb, de jobb minőségű lett az alma

A Debrecenhez közeli Bocskaikertben található a Dancsi Kertészet, amelyet Dancsi József és felesége, Turai Hajnalka vezet. Több mint 10 hektáron van almájuk, tavaly 90 százalékos fagykáruk lett a gyümölcsösben, most megúszták, hisz "csak" az alma 30 százaléka fagyott le náluk. Az aszály is befolyásolta a termést, sok lepotyogott a fákról, de ez kifejezetten jót tett a megérett almák minőségének. Idén közepes termésre számítanak, még nem indult be náluk a szezon igazán, szeptember 18-ától lehet menni hozzájuk szedd és vedd magad akció keretében, vélhetően 200 Ft körüli áron mérik majd az alma kilóját.

A jonagold és az idared a legkeresettebb fajtáink, és nálunk még igazi jonatánt is lehet kapni. Különlegesség, hogy van egy 40 éves jonathán ültetvényünk, amelyről idén lehet utoljára gyümölcsöt szedni, mert kiöregedett. Sajnos a korszerűtlen fajtákat egyre nehezebb itthon termeszteni, nagyon érzékeny a betegségekkel, kártevőkkel szemben a jonathán, pedig az igazi szabolcsi alma ez volt valaha, vagyis ez a fajtacsoport, mert több fajta is tartozik ide. De a jonathán már nem olyan nagy, mosolygós, mint amilyeneket mostanában nagyon szeretnek az emberek, apróbb, savanykásabb ízvilágú, ezért sem termelnek már Szabolcsban klasszikus jonathánt, megszűntek azok a földek, főleg kukoricával ültették be sok helyen

- kezdi Turai Hajnalka.

Itt, a Dancsi Kertészetben a klíma és a talaj nagyon hasonlít a szabolcsihoz, keresik is az almájukat a környékbeliek, de az egész országból jönnek, Miskolcról, Pestről is, szedni abban a három-négy hétben, amíg a szezon tart.

A piacokon nincs még télálló alma, most kezdenek érni az almáskertekben, ráadásul a lengyel alma elárasztja az egész országot, és a kevésbé tisztességes kereskedők magyar almaként árulják. A laikus vevő nem tudja őket megkülönböztetni, és a minőségében nincs is különbség, ugyanazokat a növényvédőszereket használhatják ott is az EU-ban szokásos szabványnak megfelelően, osztja meg velünk a gazdálkodó.

Ott viszont terményalapú támogatást kapnak a gazdák, így el tudják adni a termést önköltségi áron alul is, ami nagyon lenyomja a piaci árakat. Remélem, minél többet leszednek a vevők az almánkból, mert ami megmarad, azt léalmának kell eladnunk. 25 Ft-ért veszik meg tőlünk, a munkások 10 Ft/kg áron szedik le nekünk, az önköltségi ára nekünk pedig 35 Ft-ra jön ki. Ki lehet számolni, hogy ez bizony jókora deficit

- mondja el Hajnalka.

Ennek ellenére nagyon bíznak abban, hogy sokan eljönnek hozzájuk az idén is, és leszedik a fákról a jó minőségű, étkezési almát.

Címlapkép: Getty Images