Talpra állhatnak a vállalkozók: tetten érhető a gazdasági növekedés

Hogyan vészelték át a kkv-k az elmúlt másfél évet, van-e olyan ágazat, amelyik megroggyant, esetleg olyan, amelyiknek néhány szereplője nem élte túl a válságot?

Nem lehet erre általánosan válaszolni, hiszen teljesen eltérő folyamatok játszódtak le a különböző szektorokban. A legnagyobb mértékű visszaesés az utazáshoz, a szórakozáshoz, kultúrához és sporthoz kapcsolódó tevékenységek, valamint a személyes kapcsolatra épülő szolgáltatások körében, továbbá a gépjármű-kereskedelemben, illetve az elektronikai fókuszú gyártásban következett be. A válság nyerteseinek az informatikához, a házhozszállításhoz, vagy az egészségügy kiszolgálásához kapcsolódó tevékenységek tartoznak, de a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a bútorgyártás, a pénzügyi közvetítés, illetve a papír- és vegyipar is erősödni tudott az elmúlt időszakban. Azt is látni kell, hogy a regionális különbségek is jelentősek. Például azok a térségek, amelyek a járvány előtt erősen a belföldi turizmusra építettek, most könnyebben ki tudtak nyitni, mint a külföldi turizmusra építő régiókban. Szintén sokat számít, hogy egy-egy vállalkozás mennyire tudott alkalmazkodni a hirtelen és drámaian megváltozó körülményekhez. Például az az étterem, amelyik át tudott állni a házhozszállításra, a home office-ban dolgozók kiszolgálására, eséllyel túl tudta élni a lezárásokat, aki viszont ezt nem tudta vagy nem akarta meglépni, és nem volt jelentős tartaléka, az jó eséllyel csődbe ment. Mindkettőre láttunk példát az elmúlt másfél évben.

Milyen konkrét támogatásokat nyújtottak, nyújtanak a bankok, milyen állami segítségre adtak választ és hogyan a hitelkonstrukcióikkal?

Elsőként a hitelmoratóriumot kell megemlíteni, amely hathatós segítséget jelentett kezdettől fogva, és jelent még most is a vállalkozásoknak. Ezt mutatják a számok is. A Takarékbank vállalkozó ügyfeleinél a hitelportfólió-állomány 45 százaléka jogosult a moratóriumra, 31 százaléknál éltek is vele. Emellett pedig a támogatott hitelkonstrukciók is sokat segítettek a túlélésben, illetve akár a fejlesztések indításában. Ezek a jegybanki és állami programok jó alternatívát és könnyen hozzáférhető forrást jelentettek a pandémiás időszakban, amivel nagyon sok szereplő tudott élni. Tulajdonképpen minden vállalkozás megtalálhatta a számára megfelelő forrást, legyen az az NHP Hajrá, az MFB gyorskölcsöne vagy éppen a Széchenyi Kártya Programok.

Mit kell feltétlenül tudni a támogatásokról, hogyan vehetőek ezek igénybe?

A még igénybe vehető támogatott hiteltermékek közül jelenleg a júliusban indult Széchenyi GO! konstrukciók a legkeresettebbek. Az új GO! hitelek, típustól függően, 1 milliótól akár 1 milliárd forint összegig igényelhetők, a teljes futamidő alatt fix kamattal, gyors elbírálási idővel, a vállalkozók igényeit és helyzetét alapul véve kialakított igénylési feltételek szerint. A forgóeszközhitel tőketörlesztését akár 9 havi, míg a beruházási hitelekét akár 24 havi türelmi idő után kell csak elkezdeni. A legtöbb konstrukcióban még ingatlanfedezetre sincs szükség. Szintén sok vállalkozás veszi igénybe a Kamatmentes Újraindítási Gyorskölcsönt. Ezt a hiteltípust készletbeszerzésre és működési költségek finanszírozására igényelhetik a válsággal leginkább sújtott ágazatokban működő kkv-k. A legfeljebb 10 millió forint összegű kölcsön szintén rendkívül kedvező, a teljes futamidő alatt fix nulla százalékos kamatozású, nem kapcsolódnak hozzá banki költségek.

Mit kell tudni a Széchenyi Kártya Go! programról? Segítette-e ténylegesen, és ha igen, hogyan a vállalkozások újraindítását?

A Széchenyi GO! konstrukció a rendkívül alacsony nettó kamatszintnek és a kedvező feltételeknek köszönheti népszerűségét. Tapasztalataink szerint a korábbi Széchenyi Programokhoz hasonlóan mind darabszámban, mind volumenben a likviditást biztosító folyószámlahitelre és forgóeszközhitelre a legnagyobb az érdeklődés. Ugyanakkor folyamatosan nő a kereslet a beruházási hitelekkel kapcsolatban is, és a beruházások összege is egyre magasabb. Az igénylések nagy része a kereskedelemben, a feldolgozóiparban és az építőiparban tevékenykedő cégekhez köthető.

Hányan kötöttek kölcsönszerződéseket ennek hatására? Milyen módon, mértékben?

Az átlagos igényelt hitelösszeg majdnem 32 millió forint, és az ügyfelek jellemzően a konstrukciókban elérhető maximális futamidőt igénylik.

Miben nyújt többet, mást az Agrár Széchenyi Kártya? Hogyan segítette a szektort?

Lehetővé teszi a mezőgazdasági termelők napi működésének finanszírozását az ügyfél számára igen kedvező feltételekkel. 50 millió forintig nem szükséges ingatlanfedezet bevonása, a kis-közepes termelő ügyfeleink jelentős hányada ebbe a kategóriába tartozik. Szintén hasznos, hogy egyszerű és gyors az elbírálási folyamat, hamar pénzhez jut az igénylő. Az Agrár Széchenyi Kártya a koronavírus-járvány alatt is lehetővé tette a mezőgazdasági termelők likviditásának biztosítását, így nem volt fennakadás a termelésben, a júliustól igényelhető Agrár Széchenyi Beruházási Hitel GO! pedig a beruházásaik megvalósításához nyújt támogatást.

Hogyan látják a KKV-k jövőjét, van-e szükségük további segítségekre, vagy túl vannak a nehezén? Mire számítanak az egyes ágazatoknál?

A magyar gazdaság erősödésének és növekedésének legfontosabb bázisát továbbra is a mikro-, kis- és középvállalkozások adják. A szektor vállalkozói a hozzáadott érték több mint felét termelik meg, és a magyar munkavállalók több mint kétharmadát foglalkoztatják. A kkv-szektor termelékenysége sokat fejlődött, de további növekedésre van szükség. Az üzleti digitalizáció és az e-kereskedelem területén például nagyok még a hiányosságok. Talán furcsán hangzik, de sok vállalkozásnál ezen éppen a világjárvány segített. Az elmúlt egy éveben a koronavírus miatt sok kkv néhány hónap alatt több év fejlesztési elmaradásait pótolta. A pandémia első nagy hullámainak lecsendesülésével kezdődött kilábalás viszont korántsem egyenletes, egyes ágazatok már bőven meghaladják a járvány előtti szintet, élen az infokommunikációs szektorral. Ugyanakkor például az idegenforgalomhoz, rendezvényszervezéshez kapcsolódó szolgáltatások még messze elmaradnak a járvány előtti szinttől. Összességében kedvezőek a jelek. A második negyedévben nagyot ugrott a GDP, és az elemzők a vártnál kedvezőbb adatok miatt szinte hónapról hónapra emelik várakozásaikat. Ha pedig fennmarad az erőteljes növekedés a következő években, akkor nincs okunk féltetni a kkv-szektort sem.

Címlapkép: Getty Images