Tényleg a szakadék szélén táncol a Dél-Dunántúl? Itt a mesterterv, hogy mentenék meg a régiót

Jeki Gabriella   
  Megosztom
Tényleg a szakadék szélén táncol a Dél-Dunántúl? Itt a mesterterv, hogy mentenék meg a régiót

A Dél-Dunántúlra, Baranya megyére érkező, tervezett fejlesztési források volumenét háromszorosára szükséges növelni Rabb Szabolcs, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára szerint. A szakember úgy gondolja, hogy elsősorban a gazdasági fejlesztéseket szükséges támogatni. Hangsúlyozza azt is, hogy egy kis és középvállalat támogatása sokszorosan megtérül a munkavállalók megtartása és fejlesztése, hatékonyság, új termékek, fejlesztések és kapacitásbővítés kapcsán. A fejlesztéspolitikai elképzelésekről most a HelloVidék kérdezte.

Komoly kérdést boncolgat a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara: vajon a Dél-Dunántúl a fejlesztéspolitika vesztese lehet? A szervezet szerint a régió jelenleg a „szakadék szélén táncol”, de többféle megoldási alternatíva létezik.

Nem az újraelosztási rendszer támogatása a megoldás. Szakítani kell az intézményi és újraelosztási rendszerben érdekelt támogatások fókuszával. Ha nincs gazdaság, akkor újra és újra állami dotáció, hitel szükséges a működés fenntartásához. Ahogy a Baranyai Iparfejlesztési Programban már felhívtuk a figyelmet Baranya megye az egy főre jutó ipari termelés és export nagysága területén stabilan az utolsók között van Magyarországon, miközben az exportorientált újraiparosítás dinamizálja a többi magyar térség gazdaságát, és társadalmát. Amennyiben a mostani fejlesztési ciklusban radikálisan nem változik a helyzet, úgy a Dél-Dunántúl felzárkózása helyett a további leszakadás gyorsuló folyamatát éljük meg. A jelenleg is munkafázisban levő Pécs-Mohács fejlesztési tengely projektjeinek kormányzati támogatása kiemelt fontosságú, fókuszban a gazdasági szférával és kapcsolódó infrastrukturális programokkal. A programot készítő szakértőkkel folyamatosan egyeztetünk

- mutatott rá Rabb Szabolcs, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára.

Az iparkamara támogatásával készült elemzésből kiderült, hogy az elnyert uniós támogatások rangsorán Pécs és térsége (továbbá Tatabánya, Érd és Nagykanizsa) a lakosságszámukhoz képest relatív kevesebb forrástömeget nyert el a 2014-2020-as fejlesztési időszakban. Debrecen például 327 milliárd forintot, Miskolc 311 milliárd forintot, Szeged 235 milliárd forintot kapott, míg Eger, Nyíregyháza, Győr, Kaposvár és Kecskemét 94-101 milliárd forint közötti támogatást, miközben Egerben 53 ezren laktak 2017-ben, Győrben 132 ezren.

A Modern Városok Program forrásallokációja is világosan mutatja, hogy Pécs, mint a centrumtérség központi települése, mind az uniós, mind a kormányzati támogatások tekintetében súlyosan alulreprezentált, Kaposvár lakosságarányosan hozzávetőlegesen kétszer, más megyei jogú városok akár háromszor akkora arányban jutottak támogatásokhoz az elmúlt években. Közvetlen ipari infrastruktúra fejlesztési célra az előző uniós ciklusban a TOP forrásaiból 21,2 milliárd forint, az MVP forrásaiból 7,5 milliárd forint, becsléseink szerint tehát mindösszesen 28,7 milliárd forint került felhasználásra. Hét év alatt a három megye összes településén a három megyeszékhelyet beleértve. Az összeg jelentősnek tűnik, de ha összevetjük a Magyar Közlöny 2020. évi 25. számában közölt, a debreceni Észak-Nyugati Gazdasági Övezet 400 hektáros területének fejlesztésére szánt összesen 73,183 milliárd forinttal, ami csupán Debrecen már működő négy önkormányzati ipari parkja mellett ötödikként épül, akkor az már világosan tükrözi a dél-dunántúli régió településeinek relatív helyzetét

– magyarázta a számok tükrében a korábbi kérdésfelvetés relevanciáját Rabb Szabolcs.

Hozzátette, érdemes Baranya megyére vonatkozóan a GINOP források elosztását is elemezni. A források igen jelentős része (közel 29 százaléka) közvetlenül az egyetemre került. Egyetlen megyében sem ilyen magas az egyetemi arány és a megyék többségében valóban a reálszféra a legfontosabb kedvezményezett. A megyébe érkező források (Széchenyi Program 2020) elemzése alapján rendkívül magas az intézményi, egyetemi, civil szféra támogatási arány.

A GINOP 1-es prioritás a következő népszerű fejlesztésekre biztosított forrást a baranyai kis- és középvállalkozásoknak:

  • KKV technológiafejlesztés
  • Inkubáció
  • Magyar Multi program
  • Termelési kapacitás bővítése
  • Divat
  • Kapacitásbővítés
  • Piacrajutás

A GINOP 2-es prioritás már két célterület fejlesztését célozza. A GINOP 2.1 a vállalati innovációt, a 2.2-es prioritás a stratégiai kutatásfejlesztési együttműködéseket finanszírozza: Baranyában itt tíz pályázó nyert forrást; a projektösszefoglalókat áttekintve megállapítható, hogy a pályázók 50 százaléka Pécsi Egyetemmel, másik felük a szegedi, debreceni, óbudai egyetemmel konzorciumban végzi a fejlesztési projektet. A 3-as prioritás az egyetemi fejlesztéseket finanszírozza.

Baranya, az amúgy alacsony GDP-hez viszonyított kutatásfejlesztési ráfordításokban még országosan jó helyezett, de ha ezek felhasználási területét vizsgáljuk, sajnos a baranyai kutatóhelyek a legkevésbé gazdaságorientáltak hazánkban. A kutatóhelyek számában és kutatásfejlesztési ráfordítások arányában Dél-Dunántúl mára az utolsó régió lett. A ráfordítások 2,7 százalékos aránya egészen megdöbbentő, a következő rendkívül elmaradott észak-magyarországi régióban is majdnem duplája a ráfordítások aránya. Országos statisztikai adatok elemzése alapján Baranya megye a kutató-fejlesztő helyek számában hatodik, kutatásfejlesztési létszámban ugyancsak hatodik, kutatásfejlesztési ráfordítások tekintetében a tizenegyedik helyen áll. Megelőzi Budapest, Pest megye, Csongrád és Hajdú-Bihar megye és ráfordításokat tekintve Veszprém, Komárom-Esztergom, Fejér, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Bács-Kiskun és Csongrád megye is. Viszont kutatás-fejlesztési publikációkat tekintve Baranya megye a harmadik a képzeletbeli dobogón

– emelte ki a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára.

Rabb Szabolcs összefoglalva végül egy labdarúgáshoz hasonlatos szituációt vázolva kijelentette:

a mérkőzés még nem ért véget, azt az utolsó sípszóig játsszák; a pályán most a régióban és Baranyában tizenegy játékos sorakozott fel, negyven ereje teljében lévő profi játékossal szemben. Vége az első félidőnek, de kezdődik a második.

Címlapkép: Getty Images

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor 2021-től így kalkulálhatsz: a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 39 550 forintos törlesztővel a Sberbank nyújtja (THM 7,11%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank 39 604 forintos törlesztőt (THM 7,17%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidék

jeki gabriella