Őrült pénzekért vásárolják fel őket: ennyire felhúzta a magyar cégek értékét a járvány

Elkészült a 2020-as évre vonatkozó Barométerük. Hogyan változott a helyzet az M&A piacon pandémia első évében?

Vaszari Péter: Bár tavaly a pandémia elején volt egy kis megtorpanás, de összességében növekedni tudott 2020-ban a vállalati felvásárlások piaca, az M&A piac. Ez az eddigi tapasztalataink alapján vélhetően igaz lesz 2021-re is. Tavaly 105 tranzakciót zártak le hazánkban, összességében pedig növekedett az ügyletek értéke. Ha megnézzük, hogy melyik ágazatok a legaktívabbak, akkor azt látjuk, hogy az IT és az ingatlan viszi a prímet, az előbbi azért, mert a technológiát vagy házon belül fejlesztik ki a vállalatok, vagy megvásárolják, az utóbbi pedig évek óta robog a COVID-hatástól. Mindig van egy meghatározó megatrend, ami hajtja a piacokat: most Magyarországon ez a bőven rendelkezésre álló likviditás, mondhatjuk azt is, hogy az „olcsó” pénz. Emiatt nem hűtötte le a felvásárlási kedvet a COVID hatása. Ugye, a 2008-as válság alapvetően azért hatott negatívan, mert likviditáshiány volt, most ez alapvetően nem volt igaz: a jegybankok öntötték a pénzt a piacra, kormányzati gazdaságélénkítési programok, támogatások széles körben elérhetőek. Onnantól kezdve pedig, hogy van pénz, tudnak növekedni, tervezni, beruházni a vállalatok.

A másik fontos megatrend a növekedési és digitalizációs kényszer: nem csak a COVID miatt, hanem amúgy is ebbe az irányba ment a piac. A növekedés egyik útja az organikus, amikor fejlődik a vállalat, emelkednek a bevételek, a profit, a piaci részesedés stb. A másik út pedig a felvásárlás, amikor az adott cég felvásárol egy másikat. Jellemzően ezt a saját piacukról vagy az értékláncukból választják ki a vállalatok, írja a Pénzcentrum.

Az M&A Barométer fontosabb megállapításai között szerepel, hogy tavaly alig történt több tranzakció 2019-hez képest, azonban az értékeket tekintve hatalmas volt a növekedés. Ennek mi áll a hétterében?

Paulovits Márton: Maga a piacméret csak egy becslés. A tranzakciók egy részét hozzák nyilvánosságra, és ezeknél sem minden esetben köztudott, hogy mennyi volt az érték. A mi metodológiánk alapján viszont azt tudjuk mondani, hogy a piac lényegesen növekedett, aminek főként a cégek értékének emelkedése áll a hátterében.

Ha cégvezetőkkel beszélgetünk, akkor nagyjából a harmadik mondatnál merül fel, hogy "rendben, és mennyit ér az én cégem?" Mi azt tapasztaljuk, hogy egyre többet.

Ez részben azért van, mert a tőzsdék is magasan vannak: a BUX például az egekben, de ha megnézzük az amerikai, vagy az európai tőzsdét, ott is azt látjuk, hogy 2021 során trendben töretlen volt a szárnyalás. Tehát nagy a likviditás, ami átgyűrűzik a zártkörű értékeltségekre is. Ez azt jelenti, hogy én, mint vállalatvezető drágábban tudom eladni a cégemet, jobb lehetőségekkel tudok forráshoz jutni.

Pontosan milyen vállalatokat tekintenek célpiacnak?

V. P.: A nagy tanácsadó cégeket általában asszociálják a multikörnyezettel és azzal, hogy nagy könyvvizsgáló, nagy adótanácsadó cég. Ez részben igaz, de amit jelen beszélgetés során fontosabbnak tartok kimondani, hogy mi kiemelten figyelünk a hazai tulajdonú nagyvállalatokra is, ami a statisztikáink szerint kb. 150 céget takar. Ezekre a vállalatokra büszkék lehetünk, ki lehet őket tenni a kirakatba, olyan szintű fejlettséget értek el például a transzparencia szintjén, a menedzsment felkészültségében, a működési folyamataikban stb., hogy amennyiben van erre igényük – ami részben talán a velünk folytatott beszélgetések során is alakul - be lehet őket vezetni a tőzsdére, kötvényt tudnak kibocsátani, részt tudnak venni az MNB kötvényprogramjában stb. Érettségben, termékeikben, szolgáltatásaikban, portfólió és regionális terjeszkedés tekintetében már eljutottak oda, hogy vevőként jelennek meg az M&A piacon, akár Magyarországon, akár a régióban. Részben erre az ügyfélkörre koncentrálunk, másrészt pedig az olyan, jellemzően középvállalatokra, amelyek dinamikus növekedési pályán haladnak, szép eredményeik vannak, készülnek a szintlépésre. Ebből a körből nagyjából 500-600 lehet Magyarországon. A mintegy 150 nagyvállalat, illetve az említett, dinamikusan fejlődő 500-600 középvállalat érettsége tehát már azt is lehetővé teszi, hogy kilépjenek külföldre, érdemben tudják követni a piacot hajtó megatrendeket - mi pedig meg tudjuk nekik adni azokat a szolgáltatásokat, amelyek elősegítik a hosszú távú növekedésüket. Még egyszer hadd mondjam ki: a szintlépésüket minden értelemben tudjuk támogatni. Hazai tanácsadócégként, személy szerint nekem, nekünk, ez a piac kiemelten fontos. Őket szeretnénk segíteni abban, hogy elérjék növekedési potenciáljuk. Fontos kiemelni azt is, hogy az esetükben itt, helyben születnek a döntések.

P. M.: Igen. Még hozzátenném, hogy a növekedés, a fejlődés elkerülhetetlen: nem csinálhatod ugyanúgy a dolgokat, ahogy 5-10 évvel ezelőtt. Tisztában kell lenni az M&A trendekkel és a szorosan ide kapcsolódó finanszírozási lehetőségekkel. Amikor egy cég nem növekszik, akkor gyakorlatilag csökken, hiszen közben a piac nő: a versenytársak elhúznak mellette. Összességében immár a fő célpiacunk, ahogyan Péter is fogalmazott, a magyar vállalatok. Tudjuk, hogyan lüktetnek ezek a cégek, ezért nyitottunk irodát Debrecenben és Pécsett is. Nem arról van szó, hogy idejön egy külföldi szakértő, és megmondja, hogy miképp is kell a dolgokat csinálni. Mi ismerjük a hazai vállalatokat, tisztában vagyunk az elvárásaikkal, ismerjük az ambícióikat.

Tehát önök szerint nem szabad leragadni, és a régi metódusokhoz ragaszkodni. Ez ennyire jellemző a hazai cégeknél?

P. M.: A magyar vállalatok az utóbbi 10-20 évben nem feltétlenül azon a pályán mozogtak, hogy megtanulják, hogyan kell például külső tőke bevonásával növekedni. Nem mindenkinek az volt az elsődleges, hogy felvásárlással lépjen előre. Pedig ez lehet a sikeres, biztos jövőnek az útja, így lehet versenyelőnyre szert tenni. Hiába van egy nagyon jó bizniszük, csinálják a több milliárd forintos árbevételt, ha kevésbé nyitottak a váltásra. Sok ilyen cég van, őket kell támogatni abban, hogy a verseny miatt fontos mindig naprakésznek lenni arról, hogy milyen lehetőségek vannak a piacon. Egyébként a BÉT 50 projektet is azért csináljuk, hogy jobban megismerjük a magyar cégeket, tisztában legyünk a "lelkükkel". Ezeket ugyanis nem lehet tankönyvből tanulni. Amikor egy multinacionális vállalattal dolgozik együtt a tanácsadó, akkor sokszor egyszerűbb a felkészülés: tudod, hogy mi a stratégia, mik a célok, mi jár a fejekben. Egy hazai tulajdonú vállalatnál, másképp, más szempontrendszerek alapján kell készülni arra, hogy megismerjük a tulajdonos és/vagy cégvezető gondolatrendszerét, ambícióit és reméljük, hogy a beszélgetéseink, a tapasztalatunk segítik őket ezen ambíciók elérésében.

V.P.: Visszatérve az M&A témára, azt mondhatom, hogy mi az egész vállalatfelvásárlási folyamatot támogatjuk, az igény kialakulásától, a célpontok megtalálásán keresztül, a sikeres végrehajtásig. Ugyanis ezeknek a vállalatoknak jellemzően nincs az ilyen ügyletekre apparátusa. Nincs egy felvásárlási osztály, kötvénykibocsátási osztály - ilyesmi csak a nagyvállalatoknál jellemző. Hiába érték így el a megfelelő szintet, nem tudnak továbblépni. Kell valaki, aki megfogja a kezüket - na ezek vagyunk mi.

A teljes cikk itt olvasható.

Címlapkép: Getty Images