Súlyos csapás érte a magyar földeket: csak 2022-re térhet vissza minden a régi kerékvágásba

HelloVidék   
  Megosztom
Súlyos csapás érte a magyar földeket: csak 2022-re térhet vissza minden a régi kerékvágásba

Az ősz az agráriumban is kiemelt időszak, éppen ezért összegyűjtöttük az idei év tanulságait, milyen problémákkal kellett megküzdeniük a gazdáknak. Emellett persze utánanéztünk annak is, milyen támogatásokra számíthatnak azok a gazdálkodók, akik valamilyen kárt szenvedtek el, vagy épp ellenkezőleg, most kezdenének fejlesztésekbe. A Takarékbank elemzői segítségével pedig azt is feltérképeztük, mi vár rájuk a 2022-es évben.

Az éghajlatváltozás világszerte valódi veszélyt jelent a gazdák számára. A mezőgazdaság nagymértékben függ a jó időjárástól, beleértve a magas és az alacsony hőmérsékletet, a csapadékot, a szél intenzitását és sok más változót. A becslések szerint az éghajlatváltozás 2050-re 17 százalékkal csökkentheti a globális mezőgazdasági termelékenységet.

Éppen ezért mindenhol érzékelhető hatása van a klímaváltozásnak, elég ha az extrém hőmérsékleti viszonyokból indulunk ki. Az elkövetkezendő években és évtizedekben ezek a hatások egyre hevesebbek lesznek, a szélsőséges jelenségek korábban nem látott intenzitást és gyakoriságot is elérhetnek. A hideg és fagyos napok gyakoriságának csökkenése, majd ezek eltolódása révén már a korábbi években is tapasztalhattuk a mezőgazdasági hátrányait a klímaváltozásnak.

A szakemberek szerint a klímaváltozás folyamatát teljesen visszafordítani már nem tudjuk, de a gazdák és gazdaságokban dolgozók megtanulhatják a fenntartható módját a gazdálkodásnak, növénytermesztésnek. Ez pedig hozzásegíti őket ahhoz, hogy több élelmiszert állíthassanak elő a kedvezőtlenebb körülmények között is, hiszen képesek lesznek alkalmazkodni az éghajlatváltozás okozta nehézségekhez.

Idén sem maradtak kár nélkül a gazdák

Az időjárás idén sem volt kegyes a termelőkhöz, a fagyok, az aszály és a hirtelen és hatalmas mértékben pusztító viharok sok esetben megtizedelték a veteményt. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) körképéből kiderült például, hogy az átlagoshoz képest 80 százalékkal kevesebb őszibarack terem idén, a tavaszi fagyok jelentős károkat okoztak. Az idei év körtetermése várhatóan 30%-kal lesz alacsonyabb a tavalyinál, és a többéves átlagnál is. Ez az elmúlt évtized leggyengébb körtetermése lehet.

De komoly gondban van a magyar zöldborsó- és csemegekukorica-ágazat, ugyanis az utóbbi években tapasztalható szélsőséges időjárási viszonyok miatt az ágazat szereplői közül egyre többen gondolkodnak azon, hogy felhagynak a zöldborsó termesztésével. Ez viszont nemcsak a hazai zöldborsótermesztést lehetetlenítené el, de komoly csapást mérne a csemegekukorica-termesztésre, illetve az ezekre épülő feldolgozóiparra is.

Annak ellenére persze, hogy akad olyan zöldség, gyümölcs, amiből bőséggel termett idén, az árak folyamatosan emelkednek. A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi jelentéséből kiderül, 2021. júliusában a fogyasztói árak átlagosan 4,6%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. 1 hónap alatt, 2021. júniusához viszonyítva pedig a fogyasztói árak átlagosan 0,5%-kal nőttek.

Akadt más probléma is

Ma már nemcsak a szélsőséges időjárással, de a munkaerőhiánnyal is nap mint nap meg kell küzdeniük a magyar gazdáknak. Az egy dolog, hogy alig találni szakképzett dolgozókat, de még képzetlen idénymunkások is alig akadnak Magyarországon, ráadásul a vendégmunkásokat sem vonzza a magyar agrárium. Bár a vállalkozók a magasabb fizetésekkel is igyekeznek kompenzálni azt, hogy a mezőgazdaság elvesztette a fiatal dolgozók érdeklődését, a munkások elöregedést így sem sikerült megállítani. Ráadásul ez az állapot, ami a zöldség-gyümölcs ágazatban alakult ki, jól példázza az egész agrárium helyzetét is, hiszen más ágazatokban is ugyan ezt tapasztalják a vállalkozók.

A kertészet jövőbeni fejlődésének és a kertészeti vállalkozások fejlesztési terveinek, elképzeléseinek legfőbb gátja ma már a munkaerőhiány, még az időjárás és a tőkehiány is csak ezután következik. Évente körülbelül 50-80 milliárd forint bevételkiesést jelent a munkaerőhiány, illetve a munkaerő minősége a zöldség-gyümölcs ágazatnak, de a ráépülő feldolgozóiparral együtt a teljes szektor szintjén a kár már közelít a 100 milliárd forinthoz. Viszonyításképp a szektor termelési értéke 300 milliárd forint

- árulta el a Pénzcentrumnak Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke.

Apáti szerint körülbelül 15-25 százalék közötti mennyiségi vagy minőségi veszteséget szenvedett el a szegmens a munkaerőhiány miatt. Becslések szerint az ágazatban összesen mintegy 140 ezer főállású dolgozik, a részmunkaidős vagy szezonális munkásokkal együtt azonban 200-250 ezer embernek ad munkát. Míg 15-20 évvel ezelőtt még bővelkedtek az olcsó munkaerőben, most alig akar valaki az agráriumban dolgozni és főleg kétkezi munkát végezni. A szakember elmondása szerint, bár a mezőgazdasági munkák legalább középfokú szakképesítést igényelnének, az esetek 80-90 százalékban csak betanított munkaerőt találnak a munkáltatók, és még a körükben is problémát okoz a munkaerőhiány. A probléma egyik gyökere, hogy a fiatalokat már nem vonzza az ágazat - az alkalmazottak zöme 50 év feletti. Még az sem segített a dolgozók elöregedésén, hogy az elmúlt években jelentősen nőttek a bérek.

Egy napszámos az északkeleti országrészben csak 8-10 ezer forint körüli napi bért keres, havi 20 munkanapra vetítve ez 160-200 ezer forint. Az ország középső és nyugati részében viszont napi 10-12 ezer forint alatt már senki nem megy a földekre, de az sem ritka, hogy 15 ezer Ft jár a napszámért (20 napra 300 ezer forint), és még mindig a nem szakképzett fizikai munkaerőről beszélünk. A szakember szerint nem is a fizetések miatt maradnak el a munkavállalók, hanem mert ma már kevesen akarnak a szabad ég alatt dolgozni, ha fúj, ha esik, ha 35 fok van árnyékban. A külföldi vendégmunkásokat sem vonzza a magyar agrárium, már az ukrán és a román kezek is inkább Nyugat-Európában termelnek.

A foglalkoztatottak számáról nincsenek naprakész adatok, de becslések szerint a zöldség-gyümölcs ágazatban összesen mintegy 140 ezer főállású foglalkoztatottnak megfelelő mennyiségű munkaerő dolgozik. A részmunkaidős vagy szezonális munkásokkal együtt mintegy 200-250 ezer embernek adnak munkát.

Apáti Ferenc elárulta, a munkaerőhiány területi visszaesést is okozott elsősorban a kézimunka-igényes ágazatokban, vagyis ma már kisebb területen termesztik az adott gyümölcsöt vagy zöldséget, mint korábban. A legnagyobb munkaerő-igénnyel rendelkező ágazatok, mint például a kajszi és az őszibarack, az alma, a málna, a szeder, a kézi betakarítású szabadföldi és a hajtatott zöldségek jelentős, 30-40 százalékot közelítő vagy meghaladó területi visszaesést szenvedtek el az elmúlt évtizedben. Stagnálásra vagy enyhe növekedésre pedig csak a viszonylag kevés munkaerőt igénylő ágazatok voltak képesek, mint például a bodza, a dió, a meggy, a szilva és a totálisan gépesített szabadföldi zöldségek.

Az olyan szabadföldi zöldségek esetében, amilyen a paprika vagy a dinnye, az ültetéshez és a szedéséhez is sok kézre van szükség – de miután ez legfeljebb 3-5 hónapnyi munkavégzést jelent egy évben, a vállalkozások nem vesznek fel állandóra munkaerőt.

A munkaerőhiány mostanra olyan kritikussá vált, hogy a zöldség-gyümölcstermesztők kénytelenek elfogadni azt a tényt, egyáltalán nem biztos, hogy akkor és annyi emberrel tudnak aktuálisan dolgoztatni, mint amennyire éppen szükség lenne. Emiatt pedig kénytelenek a szükségesnél tovább a fán hagyni a gyümölcsöt vagy a földben a zöldséget, ez viszont alapvetően befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét is egyaránt

- mondta Apáti Ferenc.

Járvány csak tetőzte a gondokat

Az elmúlt években jelentkező szélsősége időjárás és a munkaerőhiány mellett a koronavírus-járvány miatti bizonytalansággal és az egekbe szökő gabona- és takarmányárakkal, az inflációs hatásokkal is szembe kellett nézniük a gazdáknak.

Szakemberek szerint viszont a jövőre várható gyors fellendülés az agráriumban is éreztetheti hatását. Dr. Nagy István agrárminiszter úgy fogalmazott, hogy a Vidékfejlesztési Programhoz kapcsolódva 260 milliárd forint értékben kaptak eddig fejlesztési támogatást az állattartó telepek. A pályázati források pozitív hatását azonban gyengítette az építőipari anyagok áremelkedése, ezért a minisztérium közös megoldásokat keres az agrárium nehézségeire. Ezek a – részben a bankok által finanszírozott – beruházások ugyanis nélkülözhetetlenek a magyar agrárium versenyképességének növekedéséhez.

Ráadásul a Magyar Államkincstár jóval a határidő előtt október 1-jén megkezdte a gazdálkodók számára az uniós szintű krízistartalékba a termelőktől korábban elvont, de ott fel nem használt források visszatérítését is. Az intézkedés több mint 70 ezer termelőt érint, a visszatérítés összege pedig 5,8 milliárd forint. Az agrárminiszter szerint a kifizetés hozzájárul a gazdálkodók pénzügyi helyzetének javulásához és likviditásuk megőrzéséhez.

Fény az alagút végén

A koronavírusos helyzet nehezén túl vagyunk úgy gondolom, érdemes most az előrenézésre koncentrálni. Ahhoz, hogy szintet ugorjon a magyar élelmiszeripar és agrárium, a feldolgozóipar erősítésére van szükség. Fontos, hogy a magyar termékek versenyelőnyt szerezhessenek nemcsak hazánkban, de külföldön is

- mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Hozzátette, hatalmas források állnak az ágazat rendelkezésre a követező években, és szükség is van erre, hiszen a hazai agrárium versenyhelyzetét ezzel jelentősen tudjuk majd javítani. Kiváló agráradottsággal rendelkező ország vagyunk, de ahhoz, hogy vonzó legyen az ágazat a fiatalok számára is, tennünk kell.

A fejlesztésekre a járvány alatt is szükség volt

A járványhelyzet alatt sem álltak le a gazdák, sokan ezalatt az idő alatt is azon törték a fejüket, hogy hozzák ki a legtöbbet vállalkozásukból. A Takarékbank tapasztalatai szerint a fejlesztést tervező vállalkozások körében rendkívül népszerűek a Vidékfejlesztési Programok (VP) által nyújtott vissza nem térítendő támogatások.

A kormány a Közös agrárpolitika (Kap) vidékfejlesztési pillérén keresztül mintegy 4265 milliárd forintot fordíthat a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére 2027-ig. Ügyfeleink fejlesztési igényeire több féle finanszírozási megoldást tudunk kínálni. Javasoljuk ügyfeleinknek, hogy a hitelkérelem beadása előtt mérlegeljék a piaci és a támogatott hitelek feltételeit és előnyeit

- emelték ki a Takarékbank elemzői.

Hozzátették, hogy támogatott konstrukciók esetén az Agrár Széchenyi Beruházási hitel GO! konstrukciót ajánlják, amely esetén az ügyfélnek a kezdeti induló költségeken felül, a futamidő alatt mindössze 0,5% fix kamatot kell fizetniük a tőke törlesztő részleteken felül. Ennél a konstrukciónál azt szükséges megvizsgálni, hogy az ügylet kamatra és kezelési költségre nyújtott támogatástartalma belefér-e az uniós rendeletek által előírt támogatási intenzitásba, illetve az ügyfél átmeneti vagy de minimis támogatási keretébe. A támogatási keretet kevésbé terheli, ugyanakkor forint alapon 1,5% fix kamatozással igénybe vehető az EXIM Fordulat Hitelprogram által nyújtott forrás.

Ennél a konstrukciónál a vállalkozás Covid érintettségét igazolni szükséges, ezzel együtt akár 10 éves futamidőre köthető a klasszikus beruházási hitelcélokra, például építés, bővítés, ingatlan vásárlás

- hívták fel a figyelemt a Takarékbank szakértői.

Ha nem elnyert pályázat kapcsán tervez gépberuházást egy gazdálkodó, akkor kedvező lehet számára a Széchenyi Lízing Go konstrukció, aminek fix 0,5% az évi, ügyfél által fizetendő nettó kamata. Ennél a terméknél 7% kamat és 0,5% kezelési költség támogatástartalom van éves szinten, amely az átmeneti támogatási keretet, az után pedig a de minimis keretet is terhelheti, amennyiben ott van még szabad kerete a gazdálkodónak

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a támogatott konstrukciók – mind az Exim Fordulat forrása, mind az átmeneti támogatási keretet terhelő támogatástartalmú Széchenyi konstrukciók, mind pedig az AM rendelet alapján nyújtott állami kamattámogatás – 2021. december 31-ig megkötött ügyletekre vehetők igénybe, e határidő tartásáig egy korábbi, akár december elejei hitelkérelem benyújtási határidő is kikötésre kerülhet. Emiatt minden esetben javasoljuk a közel 50 helyszínen elérhető Takarékbank Agrárcentrum egyikének felkeresését, ahol kollégáink segítenek a finanszírozási struktúra összeállításában, valamint a konstrukciók részletes feltételeinek megismerésében

- hangsúlyozták a Takarékbank elemzői.

A fejlesztéseken túl, október elejétől kezdve a Takarékbank már befogad a 2021. évi támogatások előfinanszírozására vonatkozó hiteligényléseket. Az előfinanszírozási ügyleteket többféle konstrukcióban vehetik igénybe ügyfeleink, a gyakori jogcímek esetében sztenderdizált folyamaton fut végig a hiteligény, amely eredményeként rendkívül gyors átfutási idővel, mintegy 8-10 munkanappal lehet kalkulálni.

Továbbá a likviditási igények kezelését célzó termékek közül továbbra is nagy az érdeklődés az Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitel konstrukció iránt, amely esetén a teljes kamatfelárra kamattámogatás vehető igénybe, az ügyfél által fizetendő nettó kamat így mindössze a mindenkori 1 havi Bubor kamatreferencia mértékének felel meg.

Mire számíthatnak a 2022-es évben a gazdálkodók?

A Takarékbank 2020. júniusában publikálta először az partnerei körében végzett megkérdezésen alapuló Takarék AgrárTrend Indexét, melyben jelentős hangsúlyt képvisel a jövőre vonatkozó várakozások kérdése.

A legfrissebb publikált felmérésük (2021 második negyedév, a harmadik negyedéves Index október végén várható) szerint a termelőik is érzékelik a nyersanyagpiaci szuperciklus jelenlétét. 2020-as év végén, 2021 első negyedévében a gabona- és olajos növények árai jelentősen emelkedtek, így a szántóföldi növénytermesztők jelentős extraprofitot realizáltak. Azóta az inputárak ezt az emelkedést lekövették, így a jövedelmezőség várhatóan 2021/2022-es években a korábbi évek szintjén alakulhat. Ugyanez nem feltétlenül igaz minden állattenyésztési termékpályára. Az előbbi tényező következtében az állatok etetésére szánt takarmányok ára jelentősen drágult, ezt az élőállat, illetve állati termék árak egyelőre csak részben követték le. A leginkább nehéz helyzetben a sertés termékpálya van jelenleg, ugyanis ott az európai piacon túlkínálattal küzdenek a termelők/feldolgozók, így a felvásárlási árak alacsonyak.

Összességében a COVID-19 pandémia negatív hatásai már 2021-es év második felében nem érzékeltette hatását, 2022-re sem várnak mást partnereink, a gazdaság újraindulásával az ő termelésük is visszaállt a „régi kerékvágásba”. A termelők üdvözlik a kormány új vidékstratégiáját, ami által eddig soha nem látott forrás fog a vidék rendelkezésére állni a következő években. Ez egy erős beruházási ciklust hoz magával, a partnerek egy jelentős része – amennyiben lehetősége adott- tartalékolással készül, s keresik a piacon a kedvezményes hitellehetőségeket. A megkérdezetettek is érzik, hogy a COVID-19 pandémia erősített rá az élelmiszergazdaság stratégiai mivoltára, így pozitívan tekintenek a jövőbe, ami a fejlesztési- és értékesítési lehetőségeket illeti

- emelték ki a Takarékbank elemzői.

Címlapkép: Getty Images

TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz!

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

takarékbank

gazdaság

gazdálkodás

gazdálkodók

agrárium

támogatások

hitelek

elemzők

előrejelzések

oszifelkeszules2021oktbank