Ki nem találnád, melyik magyar megyénk a járvány nagy vesztese: drámai a cégek közötti elvándorlás

Pais-Horváth Szilvia   
  Megosztom
Ki nem találnád, melyik magyar megyénk a járvány nagy vesztese: drámai a cégek közötti elvándorlás

Most annak jártunk utána, hogy a Közép-Dunántúlon milyen munkaerőpiaci változások mentek végbe – különösképpen a Covid óta. Idén hogyan alakultak a bérek, kikre, milyen szakemberekre van ebben a régióban leginkább kereslet.

A Közép-Dunántúl Magyarország egyik legjobban prosperáló régiója, ahol már a Covid előtt is komoly problémát okozott a munkaerőhiány, fizikai dolgozók tekintetében legalábbis. Nem véletlenül becézik „királyi régió"-nak, hiszen megyéi közül mindhárom (Komárom-Esztergom, Fejér és Veszprém) kiemelt szerepet töltött be a történelemben: az ország első fővárosai voltak. Azóta is a harmadik legfejlettebb magyar régió, megyéi közül Fejér az ország legfejlettebb megyéje, az egész régió gazdaságának motorja. Székesfehérvár a régióközpont, ez az ország gazdaságának egyik legnagyobb csomópontja, emellett közlekedésföldrajzi szempontból az egész Dunántúl központja. Nyugat-dunántúli munkaerőpiaci körképünk után most annak jártunk utána, hogy a szomszédos Közép-Dunántúlon milyen munkaerőpiaci változások mentek végbe – különösképpen a Covid óta.

A térségben meghatározó az autóipari beszállítók szerepe

A régióban (Győr-Moson Sopron megyével együtt), országos viszonylatban a legalacsonyabb a munkanélküliség, egyúttal itt a legmagasabb a különbség a keresleti és a kínálati oldal között – emelte ki a legelején Fehér Tamás, a ManpowerGroup ügyvezetője. Az M1-es autópálya miatt elég sok nyugati autóipari cég települt rá erre az útvonalra, importálják is a régióba a munkaerőt, megfordulnak külföldi munkavállalók. A térségben meghatározó az autóipari beszállítók szerepe, de gyakorlatilag minden iparág hangsúlyosan jelen van, jelentős raktárbázisok települtek ide. Székesfehérváron az élelmiszeripar is elég erős, az egyéb típusú ipari gépgyártás pedig Tatabánya környékén dominál. Egyszóval, fogalmazott Fehér Tamás, meglehetősen színes a gazdasági, így a munkaerő-felvevő piaca is a régiónak.

Itt az egyik legtöbb a betöltetlen pozíció

A közép-dunántúli régióban igen magas az autóipari cégek szerepe a gazdasági életben, ugyanakkor a globális problémák ezekhez a cégekhez is begyűrűztek, így a munkaerőpiaci igények itt is átalakulóban vannak – nyilatkozta a HelloVidéknek Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója, aki hozzátette:

Fontos viszont megemlíteni, hogy rengeteg az új beruházás, és az autóiparon kívül például a feldolgozóiparban, az elektronikai iparban, illetve a logisztikában is folyik a verseny a munkavállalókért. Ennek eredményeként ebben a régióban a legtöbb a betöltetlen pozíció Budapest és Pest megye után.

Számos új beruházás érkezett a régióba, a Trenkwalder által végrehajtott mérés szerint több mint 8000 új állás jött létre, a beruházások fele pedig az autóipari szektorba érkezett:

Az autóiparban jelenleg zajló változások hatása kettős: egyrészt új szereplőket hozott a területre, más szereplőket viszont arra kényszerít, hogy átalakítsák a termelésüket, a jelenlegi alapanyag- és chiphiány pedig egyidejűleg komoly bénultságot is okoz

- tette hozzá Nógrádi József, aki azt is kiemelte, hogy az utóbbi években átalakult a munkaerő iránti igények jellege is. Ebben a régióban a szakember szerint sokkal több magasabban képzett munkavállalóra van szükség. Felértékelődtek a gyakornoki programok és a duális képzés, a szélesebb körű merítés miatt pedig nagyobb hangsúlyt kapott a szállásoltatás, a külföldi munkaerő is.

A Covid által egyik leginkább sújtotta terület is ez volt

A WHC Csoport tapasztalatai szerint a Covid által egyik leginkább sújtotta terület épp ez a Közép-magyarországi régió, arányaiban pedig az északi, közép-dunántúli terület volt. Pont az ipari, azon belül is az autóipari túlsúlya miatt.

Ha jók az információim a Covid berobbanásával 2020 nyarán Fejér megyéből érkezett a legtöbb bértámogatási igény. Az autóipari válság még mindig jelentős kihívások elé állítja a vállalatokat szerte a régióban

– magyarázta a HelloVidéknek a WHC Csoport szakembere.

Az újrainduló turizmus hatalmas munkaerőhiánnyal küzdött

A COVID hatására ugyanakkor a külföldi munkavállalók a közép-dunántúli régióból elmaradtak, a cégek pedig megpróbálták magyar munkaerővel pótolni a kiesést, de a munkaerőhiány nem csillapodott annyira, hogy ez sikerüljön.

A régió nagyban érintett a szállásszolgáltató és vendéglátó szektor vesszőfutásában is. A szektor bedőlésével rengetegen mentek el más területre dolgozni, és ez jól érzékelhető volt idén nyáron, amikor az újrainduló turizmus hatalmas munkaerőhiánnyal küzdött. Sok cég a visszaesett termelést úgy reagálta le, hogy elküldte a munkavállalóit, ám ez sok esetben hatalmas hiba volt, mert pár hónappal később már ugyanezen munkavállalók más cégnél dolgoztak, adott esetben magasabb bérért, a pótlásuk pedig akár 6 hónapba is beletelt

– emelte ki Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója. Aki hozzátette a cégek a zárások feloldását követően azon dolgoznak, hogy miként tudnák megtartani a munkavállalókat mivel a hatalmas munkaerő-kereslet miatt rengeteg a munkahelyet váltogató munkavállaló.

Egy kis statisztika: a munkanélküliségi ráta alakulása

Ha a KSH adatait nézzük, akkor a munkanélküliségi ráta ebben a régióban 3,8%-kal, 2020 II. negyedévében volt a legmagasabb. A legmagasabb értéket (4,5%-ot) Komárom-Esztergom megyében mérték. Ehhez képest 2021-ben folyamatosan javuló tendencia érzékelhető, a pandémia előtti időszakhoz képest jelenleg csupán 0,2%-kal magasabb a munkanélküliségi ráta (2,4%). 2021. első és második negyedévében is 2,4 % körül mozgott. 2021. II. negyedévében Komárom-Esztergom megyében volt a legmagasabb a régiós munkanélküliségi ráta (3,2%), míg ez az érték Fejér megyében a legalacsonyabb, 1,9%-kal.

Forrás: Profession.hu
Forrás: Profession.hu

Targoncavezetőt például rendkívül nehéz találni lényegében bárhová

A munkaerőpiaci szereplők egyetértenek abban, hogy vannak pozíciók, amelyekre már legalább egy évtizede folyamatos a kereslet ebben a régióban. Ilyenek a szakmunkákon belül a villanyszerelők, felsővezeték szerelők, lakatosok, asztalosok, hegesztők, sofőrök de a gyártásba is szükségesek az operátorok, a karbantartók, épületkarbantartók, és gépkezelők, minőségbiztosítási mérnökök, gépészmérnökök, villamosmérnökök, termelésvezetők.

Ezt erősítette meg a HelloVidéknek a WHC Csoport szakembere is, aki még hozzátette:

Munkaerőhiány tekintetében igazán nagy különbségek a Közép- és a Dél-Dunántúlon nincsenek. Az igények is hasonlóak a déli és északi megyékben, talán az arányok változnak. A mezőgazdasági munkák, betakarítás, feldolgozóipar, stb. igényel nagyobb létszámú munkaerőt például Tolna megyében, és kevesebbet például Veszprémben. Ettől függetlenül az elektronikai iparban és időnként az autóiparban, de más területeken, vagy a fémiparban is jelentkezik égető munkaerőhiány akár Pécs környékén is ugyanúgy, mint Tatabányán, csak a mérték más. Targoncavezetőt például rendkívül nehéz találni lényegében bárhová.

A munkaerő-kereslet kapcsán Fehér Tamás, a ManpowerGroup ügyvezetője kiemelte, hogy nemcsak fizikai munkásokat és mérnököket keresnek, de a technológia is fejlődik folyamatosan, így egyre több IT-s végzettségű szakemberre van igény.

Fehér Tamást arról is kérdeztük, hogyan alakul a régióban a direkt és az indirekt foglalkoztatás:

Nem látjuk, hogy lenne bármiféle létszámkorlátozás, és ezért nem is szükséges, hogy a vállalatok munkaerő-kölcsönzésben hozzanak munkaerőt. Kivételt képeznek a szezonális termékekkel foglalkozók: például jégkrémgyártók ilyen foglakoztatók. Fél évig tart a gyártás, ott nem is akarnak hosszútávon foglalkozni a munkaerővel, hanem szezonálisan keresik őket. Vagy akkor, amikor komplex szolgáltatásokat vesznek, amikor több tucat ukrán munkavállalót kell hozni, őket szállásoltatni, intézni az ügyeiket, a hazautazást, ezt a feladatot egyszerűbb kiszervezni egy munkaerő-kölcsönzőnek.

Forrás: Profession.hu
Forrás: Profession.hu

Jelentősen megugrott a bruttó átlagkereset

Bér tekintetében – emelte ki Fehér Tamás, a ManpowerGroup ügyvezetője – a régió nagyvárosai, Veszprém, Tatabánya, Székesfehérvár budapesti szintű béreket kínál, akár a gyári operátori állásokban is:

Nekünk az a tapasztalatunk, hogy ez az a régió (Győr-Moson-Sopron és esetlegesen Vas megyével együtt), ahol a bérszintje gyakorlatilag budapesti bérszint, néhány százalékos különbség van csupán

– tette még hozzá a szakember.

A KSH adatai szerint is a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete (a munkáltató székhelyének elhelyezkedése alapján, megye és régió szerinti bontásban) a Közép-Dunántúlon, Budapest és a Nyugat-Dunántúl után a legmagasabb. 2021. első félévben 410 624 forint volt, több mint 35 ezer forinttal magasabb, mint 2021 első félévében (375.508 forint), ami erőteljes egyértelműen bérnövekedést jelent. Országos viszonylatban viszont messze alacsonyabbak itt a bérek, mint Budapesten, ahol 528 192 forint most az átlag. A megyék között ebben a régióban Komárom-Esztergomban lehet a legtöbbet keresni, ott a bruttó átlagkereset (423 985 forint) közel 36 ezer forinttal magasabb, mint Veszprém megyében (388 443 forint), középen pedig a Fejér megyeiek kapnak fizetést, ott a bruttó átlagbér 416 129 forint.

Óriási a fluktuáció

A szakemberek szerint sajnálatos az is – és ez a teljes régióban, de talán az ország egész területén is jellemző – hogy a jelenlegi álláskeresők között már kevés az, aki hosszú, vagy akár csak középtávon gondolkozik.

Emiatt általános, hogy a frissen felvett munkavállalók gyorsan fluktuálnak, és lényegében cégről cégre járnak, vannak olyanok, akik pár hónap alatt akár 3-4 munkahelyen is próbálkoznak. Elszomorító a tendencia, melyet a COVID okozta bizonytalanság sem javított, pedig talán várható és elvárható lett volna, hogy az emberek sokkal jobban megbecsüljék a választott munkahelyet, hiszen magukat, családjukat fenntartani csak biztos egzisztenciával lehetséges. Természetesen minden tiszteletem a kivételeké, csak ebből akad egyre kevesebb, főleg a fiatalabb generációk esetén. Ezen a gondolkodáson kellene nagyon sürgősen változtatni, s akkor jelentősen javulhatna a helyzet

– emelte ki a WHC Csoport szakembere, aki még hozzátette, hogy a rugalmasság – főként a fizikai állásokat keresők körében – inkább abban mérhető, hogy mennyire válogatnak a munkalehetőségek között. A szellemi munkavállalók körében azért más a helyzet, bár a generációs különbségek itt is fellelhetők.

Tapasztalataink szerint a fiatalok mobilabbak, de könnyebben is „ugrálnak” a munkahelyek között, vagy talán könnyebben futamodnak meg egy-egy nagyobb kihívás láttán. A home office új lehetőségeket teremtett, mellyel az tud élni, akinek a munkája és az otthoni családi háttere is megengedheti ezt a munkavégzési módot. Aki a pandémia miatt kényszerűségből dolgozott otthonról, sok esetben nagyobb nehézségekkel nézett szembe, mint normál munkavégzés esetén. Akár a munkája jellege, akár pl. a gyermekelhelyezési nehézségei miatt, hiszen az iskolák is online működtek, és akár a tanulásba is sokkal jobban be kellett kapcsolódnia a szülőknek a munka mellett. Természetesen vannak pozitív esetek is, ahol a kényszerű otthoni munkavégzés mutatta meg azt, hogy ez egy újabb rugalmassági faktor is lehet a hatékonyság növelése terén

– árulta el a WHC Csoport.

Fehér Tamás, a ManpowerGroup ügyvezetője szerint a nagy fluktuáció másik oka a vállalatoknál tapasztalható óriási bérkülönbségek:

Van, aki már meglépte, van, aki még nem tudott átlépni az üzleti modelljével. Pont most az az időszak van, hogy mindenki azon dolgozik, hogyan lehet a bérkülönbségeket hozzáigazítani az üzleti modellhez. Óriási fluktuáció van, vándorolnak az emberek, mivel több lehetőségük van és ez már nem csak a magasan képzettekre jellemző, hanem az alacsony képzettségi szinteken is. Gyakorlatilag direktbe keresik meg a toborzók az embereket új és újabb lehetőségekkel

– tette hozzá a szakember.

Létszámbővítést ebben a régióban csak kevesen terveznek

Cégük negyedévente készít egy reprezentatív felmérést, amiből kiderült, hogy az ország régióit vizsgálva jelentős eltérések tapasztalhatók, ugyanakkor minden régióban egységesen létszámnövekedést vetítenek előre a cégek. A legszélesebb körű létszámbővülést például az Észak-Alföldön (19%) és Budapesten (15%) várják, de a Nyugat-Dunántúlon (11%) is az átlagot meghaladó a növekedési várakozás. A leginkább visszafogott bővülési várakozásokat a Dél-Alföldön (5%) , a legalacsonyabb értéket a Közép-Dunántúlon mérték a felmérés készítői, mindössze 1%-ot.

– közölte a ManpowerGroup ügyvezetője.

A közeljövőben leépítésekre is lehet számítani

Az autóipar ugyanis az a terület, ahol a legjobban tetten érhető az alapanyaghiány és a technológiaváltás egyidejű jelentkezése – emelte ki Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója. A szakember szerint ennek eredményeképp várhatóan ebben a szektorban lesznek a legnagyobb leépítések.

A gyártó cégek viszont az év végén általában leállnak, vagy ilyenkor végzik el az éves karbantartásokat, így a munkaerő iránti kereslet is visszaesik. Most tapasztalható még egy hajtás a piacon, hogy az idei célszámokat mindenki teljesíteni tudja, és ennek ne legyen akadálya a munkaerőhiány, ezért igyekeznek betölteni a legszükségesebb pozíciókat

– hangsúlyozta a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója.

Hogyan alakultak a bérek - az inflációhoz képest?

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy ebben a régióban miként alakultak a bérek, és az inflációhoz képest mekkora béremelések voltak jellemzőek. A Trenkwalder kereskedelmi igazgatója szerint a régióban ugyan érezhetően emelkedtek a bérek, de az infláció is megugrott, jelenlegi hivatalos mértéke is a hat százalékot közelíti.

Ez azt jelenti, hogy a reálbér alig néhány százalékkal magasabb, ráadásul az áremelést sokan szubjektíven még nagyobbnak érzik. Mindez azt is jelenti, hogy a munkavállalói lojalitást nem sikerült növelni, ezért sok cég fordult a külföldi munkavállalók alkalmazása felé

– tette hozzá a szakember.

Ebben a régióban is bevett gyakorlat lett a home office

A munkaerőpiaci szakemberektől megkérdeztük azt is, hogy mik a tapasztalataik, a Covid óta a munkavállalók és a munkaadók ebben a régióban mennyire lettek rugalmasabbak, mennyivel nyitottabbak a home office és a távmunka lehetőségére. Fizikai területen persze jellemzően nem beszélhetünk home officeról (HO). A szellemi munkakörökben viszont ebben a régióban is bevett gyakorlat lett a HO, de a távmunkának van egy izolációs hatása is, és az elszigeteltség nem mindenkinél jelent előnyt.

Sokan döntöttek úgy, hogy amint lehetett, visszatértek a munkahelyükre, mert rájöttek, hogy a magánéletük sérül. Megint mások viszont ragaszkodnak ahhoz, hogy HO-ban maradhassanak legalább heti 2-3 napot. Munkáltatótól, pozíciótól, személyiségtől és életkortól is függ, hogy kinél vált be igazán a HO. Tény viszont, hogy már a jelentkezők erre igényt tartanak, és a munkáltatók nem tehetik meg, hogy nem biztosítanak ilyen lehetőséget egyes pozíciók kapcsán.”

– közölte végezetül a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója.

Címlapkép: Getty Images

TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz!

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

közép-dunántúli régió

munkaeropiac

munkaerőpiaci körkép

megyei körkép