Vagyonokért árulják kilóját ennek a húsnak: bőven van belőle, mégis alig esszük

Agrárszektor   
  Megosztom
Vagyonokért árulják kilóját ennek a húsnak: bőven van belőle, mégis alig esszük

A vadászat és a vadgazdálkodás hazánkban is nagyon fontos szerepet tölt be, ennek ellenére szinte alig eszünk vadakat: a hazai vadgazdálkodás során évente mintegy tízezer tonna hasznosítható vadhús keletkezik, évente viszont így is mindössze kétadagnyi vadból készült ételt eszünk meg fejenként. De miért van ez így? Tény, hogy nem annyira egyszerű beszerezni, mint például a csirkehúst, de azért számos helyen kapható vadhús. Ráadásul rendkívül jó a tápanyag-összetételük is. Ismét meg lehet kérdezni, hogy akkor miért nem esszük? Erre kaphatunk most választ.

A vadhúsok a tradicionális magyar konyha részei, ráadásul olyan egészséges ételek készíthetőek belőle, amelyek megfelelnek a legújabb fogyasztói elvárásoknak is. Számos érv szól a vadhúsfogyasztás mellett, többek között az is, hogy bizonyos létfontosságú ásványi anyagok akár többször nagyobb arányban fordulnak elő a vadhúsban, mint a tenyésztett háziállatokéban. Mindezeken kívül kétségtelen az is, hogy a legfenntarthatóbb és egyben legjobb minőségű húsok közé tartozik. Hogy miért? Mert a vadak húsa is az állat életminőségétől és a takarmánytól függ, a vadak esetében pedig aligha lehet természetesebb tartásról és tápanyagról beszélni. Tehát egészséges, fenntartható, van elég belőle, ízletes és ásványi anyagokban gazdag, mégsem esszük. Talán kezdhetünk rájönni arra, hogy mi lehet az ok - írta az Agrárszektor.

Zsebbenyúlos, de még mindig megfizethető húsfajta

Az egyik probléma forrásához is érkeztünk, ami nem más, mint az ár. Tény, hogy a vadhús nem tartozik az olcsó élelmiszerek közé, de talán még megfizethető áron van ahhoz, hogyha nem is hétköznaponként, de például egy vasárnapi ebédnél az asztalra kerüljön. Az árat persze sok minden befolyásolja, elsősorban nem mindegy, hogy milyen állatot választunk: a szarvascomb kilója 2500 forint körül alakul, a szarvas lábszárhús közel 2000 forint, a vaddisznó és az őz azonban ennél jóval drágább. A csont nélküli vaddisznógerinc kilogrammonkénti ára közel 3200 forint, míg a csont nélküli őzcomb már a 4000 forintot is bőven eléri. De ezeknél az áraknál jelentősen nagyobbakkal is találkozhatunk, nem ritka a 10 ezer forint körüli ár sem.

„De csak ki kell lőni a túlszaporodott állományt”

Sokan gondolhatják így a fenti sort, ám talán nem meglepő, hogy ez azért nem ilyen egyszerű. Az erdőgazdálkodás, ami ezeknek az állatoknak a lakhelyéül szolgál, nem egy olcsó mulatság. A vadásznak tagdíjat kell fizetni, ami akár 300.000 forint és 2.000.000 forint között is lehet. Ezen kívül vizsgát is kell tenni, ami megint csak hatalmas költség, a felszerelésről nem is beszélve. És még nem említettük meg magának az erdőnek a fenntartását: itatás, etetés, vadlesek telepítése és fenntartása, vadkár megelőzése, kerítések építése az erdősítés megvédése vagy éppen az erdő állatainak megvédése. Tehát ebből is látszik, hogy ez egy jóval összetettebb, drágább dolog, mint csak kilőni a túlszaporodott állományt.

Nem egyszerű jól bánni a vadhússal

Az általunk megkérdezett szakértő szerint az is nagyban befolyásolja a fogyasztást, hogy nem tartozik a könnyen elkészíthető alapanyagok közé. Ha például valaki nem néz utána alaposan a receptnek vagy az elkészítési módnak, akkor nem lesz finom az adott étel, és egyszerűen elmegy a kedve az embernek a vadhústól, hiszen arra gondol, hogy megvette drága pénzért és még csak nem is jó. Ez persze nem így van, az egyik legízletesebb húsfajta a vad, de az elkészítése valóban gyakorlást és odafigyelést igényel. Ráadásul nem futunk bele minden boltban vadhúsba, de piacokon, nagyobb üzletekben, henteseknél hozzájuthatunk a jó minőségű húshoz.

A kihozatala sem filléres dolog

Az eddigieken kívül az is oka a gyér fogyasztásnak, hogy szimplán nincsen igazi hagyománya a vadhúsnak, sokszor inkább éttermekben találkozhatunk velük. Valamint ellenben egy sertéssel – melynek 90%-át lehet felhasználni, hiszen a húsától kezdve a zsírját, fülét is fel lehet dolgozni -, a vadnak csak a színhúsát tudják hasznosítani. Megtudtuk azt is, hogy a hazai fogyasztás magasabb lehetne akkor, ha kevésbé függenénk a külföldi piactól. A koronavírus-járvány alatt a nyugat-európai export visszaesett, így a magyar felvásárlók alacsony áron jutottak hozzá. A vadásztársaságok költségvetésének jelentős részét pedig a vadhús adja, ezért emiatt az is csökkent.

A cikk folytatása az Agrászektoron olvasható!

Címlapkép: Getty Images

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

vadászat

vadgazdalkádos

vadhús