Itt a brüsszeli mesterterv: így alakítanák át az önkormányzatokat Magyarországon

Jeki Gabriella   
  Megosztom
Itt a brüsszeli mesterterv: így alakítanák át az önkormányzatokat Magyarországon

Városi perspektívák Európa jövőjéről. Ezt a címet viselte az a konferencia, amit a 19. alkalommal megtartott Régiók és Városok Európai Hetén tartottak Brüsszelben. A regionális vezetők itt megosztották tapasztalataikat többek között a helyi demokrácia megerősítésével kapcsolatban, miközben megvitatták az innovatív részvételi gyakorlatok, a zöld projektek, a polgárok számára nyújtott digitális szolgáltatások, illetve a közösségek integrációjának jó példáit is. A HelloVidék pedig ezen a konferencián gyűjtötte össze az aktuális elképzelések irányait.

A konferencia résztvevői szerint a városokkal és a régiókkal való együttműködés új módjára van szükség ahhoz, hogy Európa közelebb kerülhessen az emberekhez. Az Európa jövőjéről szóló tanácskozás emellett lehetőséget kínált arra, hogy jobban bevonják az állampolgárokat az Európai Unió működésébe, valamint hogy előmozdítsák az európai részvételi stratégia kidolgozásának innovatív módjait. A szakemberek abban tökélesen egyetértettek, hogy támogatni és másolni kell a már bevált tanácskozási és részvételi gyakorlatokat. Ezek között említették például az önkormányzati költségvetés tervezés folyamatát, amibe a települések lakóit is bevonják, de kiemelték a közterek együttes kezelését. Úgy vélik, ezek „az értékeinken alapuló, európai megerősítő demokrácia megerősítésére szolgálnak”.

Erősítenék a helyi és regionális önkormányzatok szerepét

A tervek szerint a regionális és helyi hatóságok képviselőinek segítségével létrehoznának egy állandó „uniós mechanizmust” az állampolgárokkal folytatott strukturált párbeszédhez, ami:

  1. lehetővé tenné a városok számára, hogy együttműködjenek a lakókkal az őket közvetlenül érintő európai kérdésekben;
  2. lehetővé tenné az európai döntéshozók számára, hogy a városokhoz igazított és az állampolgárok által támogatott politikákat dolgozzanak ki;
  3. lehetővé tenné egy-egy település lakossága számára, hogy részt vegyenek egy olyan politikai folyamatban, amely végső soron hatással van mindennapi életükre.

Európa jövőjéhez hozzá tartozik a zöld átállás (Green Tranzition) is, aminek a középpontjában a települések állnak. A statisztikák szerint a városok a felelősek ugyanis a károsanyag kibocsátás mintegy 70-80 százalékáért.

A konferencián megszólaló szakemberek úgy gondolják, hogy a városokat és a helyi önkormányzatokat ezért úgy kell kezelni, mint az éghajlat-semlegesség felé történő zöld átállás főszereplőit, akik többek között segíthetnek a rendszeres eszme- vagy a már bevált gyakorlatok cseréjével, de ehhez fokozottabban be kell vonni őket a programtervezésbe és azok végrehajtás folyamatába.

A városok és a helyi önkormányzatok úttörők lehetnek a közösségek számára az innovatív és integrált megoldások kifejlesztése, illetve megvalósítása révén a digitális átalakulás során. Fel kell gyorsítani a szélessávú infrastruktúra kiépítését és a helyi szintű kapacitásépítést az egyenlőtlen hozzáférés, valamint a digitális írástudatlanság „kettős digitális szakadékának” leküzdéséhez. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy számos online platform jelentős hatást gyakorol a helyi mindennapokra, például a városi és regionális közlekedés, a lakhatás, a turisztikai szálláshelyek és a közszolgáltatások nyújtása területén, amelyeket figyelembe kell venni a problémák európai megközelítésében

– hangsúlyozták az Európa jövőjéről szóló konferencián.

Megvédenék az embereket a természeti katasztrófáktól

A helyi vezetők felszólítottak az ellenálló képesség megerősítésére Európában, hogy az emberek védelmet kapjanak a természeti katasztrófákkal szemben. Ahogy fogalmaztak:

Ma kell figyelnünk, befektetnünk és cselekednünk, hogy holnap életet menthessünk.

Kiemelték: az ENSZ és az EU képviselőinek, valamint a helyi vezetőknek össze kell fogniuk, hogy nyomon kövessék, értékeljék és támogassák a régiókat, városokat és falvakat, hogy azok rugalmas közösségeket építsenek.

A közelmúlt természeti katasztrófáinak hatásairól és az azokra adott válaszokról osztották meg személyes tapasztalataikat a vezetők, akik minden szinten annak a fontosságát hangsúlyozták, hogy összehangolt megközelítést alkalmazzanak a kockázatok csökkentése érdekében.

A szakemberek szerint az Európát pusztító árvizek és tűzesetek rámutattak, hogy fokozni kell a megelőzést, a felkészültséget és a reagálást, valamint fel kell gyorsítani a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást és a „zöld átállást”. A tanácskozáson elhangzott: miután a katasztrófák kockázatának kezelésért és megelőzésért általában a helyi és a regionális önkormányzatok a felelősek, ezért az eddigieknél nagyobb figyelmet igényelnek a helyben levont tanulságok. Figyelmeztettek, hogy az éghajlatváltozás miatti katasztrófák növekvő súlyosságára és előfordulására. Úgy vélik, hogy erre való tekintettel több uniós forrásra lesz szükség az alkalmazkodásra és újjáépítésre.

Vissza kell állítanunk természetes környezetünket, és ellenállóbb közösségeket kell kialakítanunk. Azt javaslom, hogy indítsunk egy munkacsoportot, ami helyi és regionális szinten vizsgálja meg a rezilienciát, azonosítja az igényeket és értékeli a különböző kormányzati szintek közötti koordinációt egy-egy válságos helyzet idején. Létrehozhatnánk egy „regionális rugalmassági platformot”, amely támogatná a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy azok megerősítsék a rugalmasságukat, miközben tájékoztatást kapnak az elérhető támogatásokról, és meg tudják osztani egymás között a bevált gyakorlatokat

– emelte ki Apostolos Tzitzikostas, a Régiók Európai Bizottságának elnöke.

Mami Mizutori, az ENSZ katasztrófakockázat-csökkentési főtitkárának különleges képviselője szerint "miközben kilábalunk a világjárványból, minél jobb ellenállóképességet kell építenünk és nem szabad új kockázatokat teremtenünk; a katasztrófák rizikójának csökkentéséhez azonban együtt kell gondolkodni."

A helyi vezetők emlékeztettek, hogy a vészhelyzeti reagálás finanszírozása még mindig körülbelül hússzor magasabb, mint a megelőzés és a felkészülés együttes költségei. A vita szereplői ezért a katasztrófamegelőzés és a vészhelyzeti reagálás hosszú távú elkötelezettségét és megerősítését sürgették. Úgy vélik, hogy mivel a katasztrófák nem ismernek határokat, ezért a határokon átnyúló együttműködés akadályainak felszámolása tovább segítheti a városok és régiók ellenálló képességének javítását. A helyi hatóságok felmérései szerint egy hatékony, határokon átnyúló együttműködés jelentős előnyökkel járna a határ menti területeken élő uniós lakosság legalább 37,5 százaléka számára.

Az európaiak megérdemlik a világ legjobb fogyasztóvédelmét

Októberi plenáris ülését a Régiók és Városok Európai Hetén tartotta az Régiók Európai Bizottsága, amelynek tagjai kiemelték a fogyasztói jogok védelmének fontosságát és véleményt fogadtak el az új fogyasztói stratégiáról, amely az Európai Bizottság fogyasztóvédelmi politikával kapcsolatos stratégiai elképzelése. Hangsúlyozták: a fogyasztóvédelmi eszközöknek teljes mértékben figyelembe kell venniük az európai gazdaság előtt álló kihívásokat a COVID-19 válság után, többek közt a környezeti változásokat, a digitális átalakulást, a globalizációt és a fogyasztók új igényeit. A helyi és regionális vezetők ugyanakkor megerősítették, hogy ehhez az adminisztratív terhek növelése nélkül támogatni kell a kis- és középvállalkozásokat. Kiemelték: az európai finanszírozás elengedhetetlen az átalakulás biztosításához.

A fogyasztói kiadások az Európai Unió bruttó hazai termékének (GDP) 52,6 százalékát tették ki 2019-ben. Eközben minden ötödik fogyasztó azt nyilatkozta, hogy évente legalább egyszer kell panaszt tennie valamelyik vásárlása miatt; ez a szám nagyjából egy évtizede változatlan.

És bár az online vásárlás ma már mindenütt jelen van, az európai szabályozások közben elmaradtak. A járvány viszont megmutatta a magas szintű fogyasztóvédelem, valamint az EU hatóságai közötti szoros együttműködés fontosságát, emellett fényt derített az unió fogyasztóvédelmi keretének bizonyos hiányosságaira is.

A fogyasztóvédelem az egyik legfontosabb és közvetlenül kézzelfoghatóbb európai politika az állampolgárok számára. Az európai piac azonban számos, ám alapvető változáson ment keresztül az elmúlt időszakban. Ilyen például a közelmúltbeli járvány, ami miatt most számos kihívással nézünk szembe. Ez arra ösztönöz minket, hogy újragondoljuk a fogyasztóvédelem aktuális kérdéseit. Egyértelmű, hogy meg kell erősítenünk a fogyasztói jogokat

– mutatott rá Alexia Bertrand, az új fogyasztói stratégiáról szóló véleménytervezet előadója.

A fenntartható fogyasztás és maguk az uniós fogyasztók ugyanis döntő szerepet játszanak a „zöld átállásban”, ezért a tanácskozáson egyetértettek abban, hogy átlátható és világos tájékoztatást kell nyújtani a termékek fenntarthatóságáról, javíthatóságáról, valamint a társadalmi és környezeti lábnyomáról. A helyi és regionális önkormányzatok épp ezért fontos szerepet kapnak az új fogyasztási szokások és magatartások helyi és regionális szintű népszerűsítésében.

A végső vélemény szorgalmazta az együttműködés kialakítását a helyi és regionális önkormányzatok, a fogyasztói szervezetek és a vállalkozások között, hogy azok egyesítsék erőiket az erőforrások maximális kihasználása érdekében.

Az Európai Bizottság új fogyasztóvédelmi stratégiája öt hosszú távú prioritással kíván foglalkozni:

  • a zöld átállás,
  • a digitális átalakulás,
  • a jogorvoslat és a fogyasztói jogok érvényesítése,
  • egyes fogyasztói csoportok sajátos igényei és,
  • a nemzetközi együttműködés.

Címlapkép: Getty Images

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

európai bizottság

brüsszel

vidék

városfejlesztés

zöld