Hiába lehet jó a magyar bor: külföldön alig ismerik, fényévnyire vagyunk tőlük

Agrárszektor   
  Megosztom
Hiába lehet jó a magyar bor: külföldön alig ismerik, fényévnyire vagyunk tőlük

Közös gondolkodással megalkotott stratégia révén erősíthető a magyar bor presztízse külhonban és itthon is Légli Ottó szerint. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) elnöke az Agrárszektor kérdésére azt is elmondta: az árak rendezésére lenne szükség a bor- és a szőlőágazatban, mind az itthoni értékesítés, mind pedig az export lehetőségeit illetően. Eltökélt céljuk még a hazai kulturált borfogyasztás bizonyos mértékű növelése, illetve ezzel párhuzamosan külhonban is szeretnék megerősíteni a magyar bor hitelességét.

Sokak véleménye szerint jó évjárat az idei, ám Légli Ottó balatonboglári borász, a HNT elnöke némileg árnyaltabban látja a kérdést. A klasszikus szempontok szerint valóban jó évjárat a mostani, de a mennyiséget és a minőséget illetően is nagy a szórás országosan, még a borvidékeken belül is - jegyezte meg a szakember az Agrárszektornak.

Kettéválik a szakma a kérdésben, aki csak szőlőt termel, nem hiszem, hogy maradéktalanul elégedett. Ha szép, egészséges is volt a gyümölcs, a hozamok már kevésbé adnak okot az örömre. Többeket kérdeztem, de személy szerint nekem is körülbelül 30 százalékkal kevesebb szőlőm termett az idén, mint tavaly. Így mennyiségben jó közepes évünk lesz, ami körülbelül négymillió mázsa szőlőt jelent országosan. Ezen felül a szőlőárak sem derítik jobb kedvre az embert. Sokan vannak, akik veszteséggel termelnek, míg az input anyagok ára emelkedett az utóbbi időben, addig a szőlő esetében ez nem történt meg. Emellett nagyon magas az idén a szőlő savtartalma, amit a korábbi években kevésbé tapasztaltunk. Ez komoly kihívás elé állítja a bortermelőket, mert magas sav mellett nehéz harmonikus, finom borokat készíteni, melyeket a közönség szeret.

A jó évjárat ellenére azonban több ágazati probléma is van, melyeket orvosolni kell Légli Ottó szerint. Ez egyik égető kérdés az exportárak rendezése lenne, jelenleg ugyanis az utolsó előtti helyen áll a magyar bor Európában ezen a téren - tudtuk meg a borásztól. A szakember úgy véli: kevésbé az export arányának növelésére lenne szükség, sokkal inkább a magyar bor hitelességét, presztízsét kell megerősíteni külhonban, aztán következhet az áremelés.

Nem lehet célja hosszú távon a magyar bortermelésnek, hogy olcsón adjuk a palackokat, az nem biztosítja a jövedelmezőséget. Egymillió hektoliter felett van a magyar borexport éves szinten, ám a mustexport is jelentős, azaz rengeteg termés alapanyagként távozik külföldre. Mindemellett az itthoni értékesítés is problémás, ugyanis sok termelő önköltségen dolgozik. Egy kilogramm szőlőt nem igazán lehet megtermelni 100-120 forint alatt, így előfordul, hogy az érintettek veszteséggel kénytelenek eladni a termést. Dunántúl legnagyobb borvidékén, a balatonboglári borvidéken például 20 százalék alatt van azon termelők aránya, aki végterméket, mondjuk bort állít elő saját szőlőből. Óriási arányban van tehát, ami szőlőként kerül ki a borvidékről

- hangsúlyozta Légli Ottó.

A borok presztízsének erősítése sem csak külhonban kardinális kérdés a HNT elnöke szerint, hanem ugyanúgy itthon is. A koronavírus hatásai nagymértékben érződtek a borfogyasztási mutatókban. A legfőbb hazai piac egyértelműen Budapest, s azon belül is az ott megforduló külföldiek teszik ki a célközönség jelentős részét. Ez a réteg a koronavírus nyomán megfogyatkozott, ám a vírus következtében nemzetközileg is csökkent a borfogyasztás a HNT elnöke szerint.

Saját példámon is éreztem: míg 2019-ben 15 ezer palack chardonnay-t értékesítettünk, addig tavaly nem értük el az ötezer palackot sem. Azt látom, hogy a fiatal társaságok sem feltétlenül a bor köré csoportosulnak, egy részük más fajta alkoholokat fogyaszt, habár a különböző fesztiválok jó fórumai a kulturált borfogyasztásnak. A borhoz közösség és idő kell. Ám megváltozott a családok, baráti körök életmódja is, kevesebbszer ülünk le egymással, melyek mind kihatnak a borfogyasztásra. A szőlővel, musttal kapcsolatos edukációt már fiatal korban érdemes lenne elkezdeni, hiszen a tapasztalatok alapján az ember 20 éves korára eldől, mit fogyaszt. Ehhez kell természetesen az is, hogy a közösségi célok túl mutassanak a rövidtávú, önös, üzleti érdekeken, s egyformán gondolkodjunk a szemléletváltást illetően

- tette hozzá.

Légli Ottó szerint a célok pontosan megfogalmazhatók: a mostani 20 körüliről 30 literre szeretnék növelni a fejenkénti éves borfogyasztást hazánkban. A piaci árak rendezését illetően is tűztek ki célt: a mostani körülbelül egy eurós exportárat szeretnék a duplájára emelni. Ehhez természetesen évek kellenek, a HNT elnöke szerint 7-10 éves távlatban gondolkodnak az előbbi célok elérését illetően. Ezzel együtt úgy véli: a kedvezőtlen borpiaci tendenciák és értékesítési problémák rendezéséhez a közösségi bormarketing stratégia is nagyban hozzájárulhat. Ennek része többek között az is, hogy az idei év elejétől létrehoztak egy alapot, melybe minden hazánkban értékesített borászati termék literje után egy forint járulékot fizetnek be a termelők. Kiemelte, a közösségi bormarketing tartalmát és céljait már lefektették, amiket majd a termelők felé is eljuttatnak a megfelelő módon. Ezzel párhuzamosan továbbra is bíznak az állami forrásokban, amire például az pályázhat, aki új piacot talál külföldön és szeretne promóciós tevékenységet folytatni ennek érdekében.

Légli Ottó szerint a közösségi bormarketing stratégiában fontos szerep jut majd a jövőben a minőségvédelemnek és klasszifikációnak is: a borok osztályozása, kategorizálása nemcsak a hazai termelésnek adhatna új struktúrát, de a fogyasztók felé is egy letisztultabb kommunikációt jelenthetne. Mint mondta, például a balatoni borvidékek esetében – terv szintjén – már megszületett ez a minősítési rendszer, amiben minden érintett borvidék küldöttje egyetértett. Eszerint a borokat új elgondolás alapján jelölnék, a szőlő származási helyének, eredetének megfelelően. A termékpiramis legalján a Balaton megjelölés helyezkedhet majd el. Így ha egy badacsonyi termelő például a balatonboglári borvidékről vásárol irsai olivér szőlőt, akkor az abból készült bor palackjára joggal tehetné majd rá a balatoni irsai olivér megjelölést. A piramis közepén a falu/hegy megjelölés helyezkedne el a tervek szerint, a legfelső helyre pedig a dűlő megnevezés kerülhet. Utóbbi egyben a legértékesebb, legdrágább borok jelölése lesz, hiszen tanúbizonyságul szolgálna arra vonatkozóan, honnan származik a palackban lévő bor.

A teljes cikk itt olvasható.

Címlapkép: Getty Images

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 42 034 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 9,96%), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 42 083 forintos törlesztőt (THM 10,01%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

bor

magyar bor

légli ottó

hegyközségek nemzeti tanácsa

bortermelés