Tömegek hagyják el ezt a magyar régiót: a legtöbben inkább külföldön dolgoznának

Pais-Horváth Szilvia   
  Megosztom
Tömegek hagyják el ezt a magyar régiót: a legtöbben inkább külföldön dolgoznának

Munkaerő-közvetítő cégek és szakemberek segítségével annak jártunk utána, hogy a Dél-Dunántúlon milyen változások mentek végbe – különösképpen a Covid óta. Idén hogyan alakultak a bérek, kikre, milyen szakemberekre van ebben a déli régióban leginkább kereslet.

A hét magyarországi statisztikai régió egyike a Dél-Dunántúl, amely az ország délnyugati részében helyezkedik el: Baranya, Somogy és Tolna megye alkotja. Központja pedig mi más is lehetne, mint Pécs. Összességében elmondható, hogy a szomszédos Közép-Dunántúlhoz képest kevésbé prosperáló régió, azon magyarországi vidékek egyike, ahol az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökken a lakosság, és ezzel együtt a rendelkezésre álló munkaerő is. A közép-, majd a nyugat-dunántúli munkaerőpiaci körképünk után most annak jártunk utána, hogy a Dunántúl délebbi megyéiben milyen munkaerőpiaci változások mentek végbe – különösképpen a Covid óta. Kire, milyen szakemberekre van jelenleg leginkább kereslet?

Akár 20-25%-kal is alacsonyabbak a bérek

Összehasonlításként, a Dunántúl középső és déli része két eltérő részből áll: van egy erősen iparosodott északi (Komárom-Esztergom, Fejér, Veszprém megyék) és egy kevésbé fejlett, mezőgazdaság területén viszont erősebb déli (Somogy, Tolna, Baranya megyék) rész. Ez a különbség a bérszínvonalban is megnyilvánul, akár 20-25%-kal is magasabbak lehetnek a bérek mondjuk Fehérváron, mint Pl. Szekszárd térségében – közölte a HelloVidékkel a WHC Csoport szakembere.

Mivel a déli megyékben az iparosodás nem annyira erőteljes, ezért a munkanélküliség valamivel magasabb, főleg a mezőgazdasági szezon elteltét követően. Ennek ellenére az álláskeresők mobilitása minimális, még mindig azt várják, hogy a környék fejlődjön. Erre egyébként megvannak a jelek, Pécsen például folyamatosan bővül a munkalehetőségek száma, de Somogy területén is látunk bíztató jeleket. Tapasztalataink szerint a Covid által egyik leginkább sújtotta terület volt a Közép-magyarországi régió és arányaiban az északi terület, pont az ipari, azon belül az autóipari túlsúlya végett

– magyarázta a HelloVidékkel a WHC Csoport szakembere.

Ebben a régióban adják fel országos szinten az egyik legkevesebb hirdetést

Kicsi ország vagyunk, így kifejezetten régióspecifikus trendeket nem igazán tudunk azonosítani. Ami elmondható, hogy ebben a régióban adják fel országos szinten az egyik legkevesebb hirdetést (másik sereghajtó Dél-Alföld), és ebben a régióban van a legkevesebb elérhető/aktív álláskereső is. Hogy lássuk a nagyságrendeket: az összes, országosan a Profession.hu-n feladott hirdetésnek a dél-alföldi régió mindössze 3,5 százalékát teszi ki. A többi dunántúli régióban is 2-3-szor több hirdetést tesznek közzé, mint Dél-Dunántúlon.

– közölte a HelloVidék megkeresésére a Profession.hu.

Az első hullám alatt a hirdetések száma ebben a régióban is jelentősen csökkent, majd pedig az egész ágazatra jellemző visszapattanás volt tapasztalható:

idén a régióban 87 százalékkal több hirdetést adtak fel, mint tavaly az első három negyedévben. Hogy ne csak a tavalyi extrém helyzethez hasonlítsuk a jelenlegit: 2019-hez képest is több hirdetést adtak fel 2021-ben, mégpedig 35 százalékkal.

- nyilatkozta a Profession.hu, ahol közölték még, hogy a jelentkezők száma is igazodik az országos trendhez: a covid elején a kezdeti felfutást egy lassú, de folyamatos csökkenés követte 2021-ben, és az egy hirdetésre eső jelentkezőszámok visszaálltak a covid előtti, 2019-es szintre. Az egy hirdetésre eső jelentkezőszám egyébként Budapest és Észak-Alföld után itt a legmagasabb (ez nem az elérhető jelöltek számát mutatja, hanem a kereslet és a kínálat egymáshoz való viszonyát).

Óriási az elvándorlási kedv

A Trenkwalder legfrissebb kutatása szerint kedvező álláslehetőség esetén a munkavállalók Somogy (52%) és Tolna (44%) megyékből vándorolna el legnagyobb arányban. Míg Somogy megyéből jellemzően külföldre (79%) mennének a legnagyobb számban, addig Tolnából inkább a fővárosba vagy Fejér megyébe vándorolnának el.

Somogy megye (Forrás: Trenkwalder)
Somogy megye (Forrás: Trenkwalder)

Baranya megyében ennél kedvezőbb a helyzet, innen megfelelő feltételek esetén csupán a megkérdezettek harmada lenne hajlandó elköltözni a régióból, és ők is túlnyomó többségben Budapest irányába orientálódnának.

Tolna megye (Forrás: Trenkwalder)
Tolna megye (Forrás: Trenkwalder)

Szinte minden esetben a jobb megélhetés a fő motiváció. A COVID hatása kétirányú volt: egyrészt növelte a bizonytalanságot és ezzel lassította a mobilitási hajlandóságot, másrészt viszont sok esetben kész helyzet elé állított családokat azáltal, hogy sokan elveszítették az állásukat. Számos esetben ez volt az a pont, hogy az elvándorlás mellett döntöttek. Ez jellemzően a szálláshely-szolgáltatásban és a vendéglátásban foglalkoztatottakra volt igaz

– nyilatkozta a HelloVidéknek Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója.

Baranya megye (Forrás: Trenkwalder)
Baranya megye (Forrás: Trenkwalder)

Az új beruházások számát tekintve a régió az utolsó harmadban van

Történt néhány beruházás a régióban lévő cégeknél és érkezetek új szereplők is régióba, de számosságukat tekintve ezek még mindig kevésnek bizonyultak – hívta fel erre is a figyelmet Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója.

Értékesítők, villanyszerelők és operátorok előnyben!

Talán meglepőnek tűnhet, de a legtöbb keresés az értékesítőkre vonatkozik a régióban, ezekből ugyanakkor aránylag keveset adnak ki HR szolgáltatóknak. A Trenkwaldernél jellemzően a gyártásba, termelésbe keresnek mérnököket és IT szakembereket. Jelenleg senior mérnök, senior programozó és informatikus munkakörben a legnehezebb jelöltet találni.

Fizikai munkakörök esetén gyártósori operátor, logisztikai területen dolgozók (pl.: targoncavezető, raktáros) és a mára klasszikusnak mondható hiányszakmák (pl.: villanyszerelő, hegesztő) toborzása a legjellemzőbb. A legnagyobb kihívást jelenleg a villanyszerelői pozíciók betöltése jelenti. A legrégebb óta be nem töltött pozíciókat nézve szintén a villanyszerelő vezeti a sort, azonban, ha a mennyiséget vesszük alapul, akkor a különböző operátori munkakörök állnak a dobogó legfelső fokán.

– közölte Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója.

A munkaerő hiánya a déli megyékben is kifejezett és általános

A mezőgazdasági munkák, betakarítás, feldolgozóipar igényel nagyobb létszámú munkaerőt például Tolna megyében. Ettől függetlenül az elektronikai iparban és időnként az autóiparban, de más területeken, például a fémiparban is jelentkezik égető munkaerőhiány akár Pécs környékén is ugyanúgy, mint Tatabányán, csak a mérték más – nyilatkozta a WHC csoport vezetője is, aki még hozzátette, targoncavezetőt például rendkívül nehéz találni lényegében bárhová.

Sokat elárul a régióról, milyen típusú álláshirdetéseket keresik a legtöbben

A Professon.hu adatai szerint legtöbb hirdetést ezekben a kategóriákban adták fel 2021-ben a régióban: bolti eladó, pénztáros, betanított munka, egyéb szakmunka, gépkezelő, értékesítő, kereskedő, eladó, könyvelő, villanyszerelő, területi képviselő, programozó, fejlesztő.

Az országos átlag ehhez képest – emelte ki a Profession.hu szakembere – eléggé eltér. Ebben a régióban a top10-be nem jutott be egy vendéglátós kategória sem, míg az országos top10-ben kettő is van (szakács, pultos). Ebben a régióban jóval több a top10-ben a szakmunka/fizikai munka (tehát kékgalléros) pozíció.

Ezzel szemben a jelöltek az ilyen típusú hirdetésekre jelentkeznek a legtöbben a régióban: területi képviselő, kereskedelmi munkatárs, csomagolás, feltöltés, adminisztrátor, dokumentumkezelő, bolti eladó, pénztáros, szakmai asszisztens, orvoslátogató, patikalátogató, raktáros, egyéb raktári szakmunka, rendszerüzemeltető, értékesítés munkatárs

Országos szinten a legtöbb jelentkezés a kevés szaktudást igénylő, de alapvetően irodai pozíciókra érkezik (adatrögzítés, asszisztens, dokumentumkezelő, titkárnő, recepciós stb.).

A Profession.hu szerint az alábbi hirdetésekre pedig átlagosan a legkevesebben jelentkeznek a régióban: lakatos, géplakatos, gyártás technikus, villamosmérnök, műszerész, minőségbiztosítási mérnök, hálózati és rendszermérnök, hegesztő, lángvágó, folyamatmérnök, szakács, esztergályos és marós.

Annyira azért nem túl optimisták a piaci szereplők

Cégük negyedévente készít egy reprezentatív felmérést, amiből kiderült, hogy az ország régióit vizsgálva jelentős eltérések tapasztalhatók, ugyanakkor minden régióban egységesen létszámnövekedést vetítenek előre a cégek. A legszélesebb körű létszámbővülést az Észak-Alföldön (19%) és Budapesten (15%) várják, de a Nyugat-Dunántúlon (11%) is az átlagot meghaladó a növekedési várakozás. A leginkább visszafogott bővülési várakozásokat a Dél-Alföldön (5%) és a Közép- és Dél-Dunántúlon (1%) mérték a felmérés készítői

– mondta el a HelloVidéknek Fehér Tamás, a ManpowerGroup ügyvezetője.

Milyen munkaerőpiaci változások, átrendeződések lehet számítani a közeljövőben?

Az országos hatások ebben a régióban is tetten érhetők, a szellemi munkakörök esetén sokan home office-ban vagy hibrid munkavégzésben szeretnének dolgozni, ezt a változást egyértelműen a COVID hozta magával.

A termelő cégek munkaerőéhsége a fizikai munkaköröknél új toborzási csatornák megmozgatását kívánja meg, ma már nem elég csupán a pozícióleírást megadni és általános információkat leírni. Felértékelődnek a cégekről elérhető egyéb információk is, az employer branding, a bérezési szint, a kiegészítő juttatások és extra megoldások, mint egészségügyi juttatások vagy felnőtt oktatási lehetőségek biztosítása. Az sem elhanyagolható, hogy egy munkáltató tud-e biztosítani lehetőségeket diákoknak, kismamáknak, megváltozott munkaképességűeknek vagy akár nyugdíj mellett dolgozóknak. Felértékelődtek az online elérhető munkavállalói vélemények a neten

– emelte ki a Hellovidéknek Nógrádi József. A Trenkwalder kereskedelmi igazgatója még hozzátette, hogy a tartós munkaerőhiány várhatóan rohamos növekedésnek indítja a harmadik országbéli (például ázsiai) munkavállalók számát a régióban is. A robotizáció pedig jellemzően az új beruházásoknál várható tendencia.

Az átoltottság kialakulását követően ismét egyre nagyobb a külföldi munkalehetőségek elszívó ereje is a régióban

– közölte még Nógrádi József.

Jelentősen megugrott a bruttó átlagkereset, de sok a minimálbéres

A bérek összességében emelkedő tendenciát mutatnak, a teljes munkaidőben dolgozók átlagkeresete 8,83 %-kal magasabb jelenleg, mint tavaly ilyenkor. Mindezek mellett, főleg Somogy megyében, még mindig nagyon sok a minimálbéres munkakör – hívta fel a figyelmet erre is Nógrádi József.

Ami egyrészt egy hatalmas kockázat a cégeknek, mivel szinte lehetetlen találni munkaerőt minimálbérért, másrészt a meglévő munkaerő elvándorlása esetén tejesen ellehetetlenülnek az adott cégek is. Az ide készülő külföldi munkaerő is tájékozódik már, és vannak alternatívái, ezért a bérek tekintetében már esetükben sem elég minimálbért fizetni, hiszen sok esetben közvetlenül a cseh és lengyel bérekkel kell versenyezni

– tette hozzá a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója.

Ugyanakkor a Profession.hu szakembere szerint Dél-Dunántúlon

Átlagos nettó bérigények csökkenő sorrendben, kerekítve (Profession.hu adatai):

  • Budapest: 306 000 Ft
  • Pest megye: 294 000 Ft
  • Közép-Dunántúl: 274 000 Ft
  • Nyugat-Dunántúl: 264 000 Ft
  • Észak-Magyarország: 252 000 Ft
  • Dél-Alföld: 235 000 Ft
  • Észak-Alföld: 247 000 Ft
  • Dél-Dunántúl: 234 000 Ft

Egy kis statisztika: a munkanélküliségi ráta alakulása

A COVID hatására szinte mindenhol komoly mértékben megugrott a munkanélküliség, ám mára már Somogytól eltekintve szinte mindenhol visszatért a pandémia előtti szintre.

A szállás- és vendéglátóhelyek dolgozói óriási veszteségeket szenvedtek, a Balatonon foglalkoztatottak, de a borvidékeken vagy fürdővárosokban lévő éttermek és szállodák dolgozóinak túlnyomó többsége is olyan munkakereső lett, aki aztán sok esetben karrierváltóként a logisztikában, kereskedelemben vagy termelésben folytatta tovább és találta meg a számítását. Ennek eredményeként a szektor idén szinte mindenhol betanított munkaerővel és diákokkal próbálta túlélni a szezont.

A másik terület a termelőszektor, ahol a dolgozók körében volt megfigyelhető a legtöbb elbocsátás, ezen belül is a betanított munkakörökben. A covid elején elküldött munkavállalók pótlása viszont pár hónappal később gyakran már igen nagy erőfeszítést kívánt.

A 15 és 64 év közötti foglalkoztatottak rátája jelenleg 67,4% volt idén Q2-ben ami azóta csak emelkedett.

Összességében tehát megállapítható, hogy jelenlegi már ismét a munkaerőhiány válik egyre nagyobb problémává, amit az ismét erősödő elvándorlás tovább fokoz

– közölte a Hellovidéknek Nógrádi József.

A magyar nők helyzete a munkaerőpiacon

Az aktív álláskeresőket megvizsgálva a tendencia azt mutatja, hogy a nők visszatérése a munkaerőpiacra még nem megoldott, és nekik hosszabb idő megtalálniuk a megfelelő állást, a másik a 45 év felettiek korosztálya, akikről aránylag hamar lemond a munkaerőpiac, kivéve, ha szakmunkásokról van szó. Végül a diákok az a réteg, akiknél egyrészt magas a munkanélküliség, és aránylag kevés az a munkahely, az olyan versenyképes pozíció, ahová örömmel alkalmaznak gyakornokokat.

Nagy a fluktuáció, sokan cégről cégre járnak

A sajnálatos az – és ez a teljes régióban, de talán az ország egész területén jellemző, hogy a jelenlegi álláskeresők között már kevés az, aki hosszú, vagy akár csak középtávon gondolkozik. Emiatt általános, hogy a frissen felvett munkavállalók gyorsan fluktuálnak, és lényegében cégről cégre járnak, vannak olyanok, akik pár hónap alatt akár 3-4 munkahelyen is próbálkoznak. Elszomorító a tendencia, melyet a COVID okozta bizonytalanság sem javított, pedig talán várható és elvárható lett volna, hogy az emberek sokkal jobban megbecsüljék a választott munkahelyet, hiszen magukat, családjukat fenntartani csak biztos egzisztenciával lehetséges. Természetesen minden tiszteletem a kivételeké, csak ebből akad egyre kevesebb, főleg a fiatalabb generációk esetén. Ezen a gondolkodáson kellene nagyon sürgősen változtatni, s akkor jelentősen javulhatna a helyzet

– magyarázta a HelloVIdéknek a WHC Csoport szakembere.

A rugalmasság – főként a fizikai állásokat keresők körében – inkább abban mérhető, hogy mennyire válogatnak a munkalehetőségek között. A szellemi munkavállalók körében azért más a helyzet, bár a generációs különbségek itt is fellelhetők.

Tapasztalataink szerint a fiatalok mobilisabbak, de könnyebben is „ugrálnak” a munkahelyek között, vagy talán könnyebben futamodnak meg egy-egy nagyobb kihívás láttán. A home office új lehetőségeket teremtett, mellyel az tud élni, akinek a munkája és az otthoni családi háttere is megengedheti ezt a munkavégzési módot. Aki a pandémia miatt kényszerűségből dolgozott otthonról, sok esetben nagyobb nehézségekkel nézett szembe, mint normál munkavégzés esetén, akár a munkája jellege, akár pl. a gyermekelhelyezési nehézségei miatt, hiszen az iskolák is online működtek, és akár a tanulásba is sokkal jobban be kellett kapcsolódnia a szülőknek a munka mellett. Természetesen vannak pozitív esetek is, ahol a kényszerű otthoni munkavégzés mutatta meg azt, hogy ez egy újabb rugalmassági faktor is lehet a munkavégzés hatékonyság növelése terén.

– tette hozzá a WHC Csoport szakembere.

2021 júniusára teljes visszarendeződés figyelhető meg

Most nem csak a régióra, hanem az egész országra jellemző, hogy a nagyarányú munkaerőkeresletet a kínálat nem tudja követni, jelentős munkaerőhiány van - összegzett a Profession.hu szakembere is a Hellovidéknek.

Az elmúlt másfél évben a koronavírus-járvány drasztikusan hatott a munkaerőpiaci trendekre, de az idei évben jól látható konszolidáció kezdődött. Az egy hirdetésre jutó jelentkezők száma a 2019-es évhez viszonyítva 2020-ban jelentősen, 75 százalékkal nőtt, míg a hirdetések mennyisége 24 százalékkal csökkent. 2021 júniusára viszont szinte teljes visszarendeződés figyelhető meg: egy hirdetésre érzékelhetően kevesebben jelentkeznek átlagosan - egyes kategóriákban akár feleannyian -, miközben a meghirdetett pozíciók száma másfélszeresére nőtt. Egyre több területen alakult ki újra munkaerőhiány, és bár 2021-ben valóban jelentősen csökkent a jelentkezések száma a tavalyi évhez képest, mégis a pandémia előtti állapothoz, 2019-hez viszonyítva 27 százalékos a növekedés. (2021. júliusi adatok alapján)

- emelték ki.

A Dél-Dunántúli Régióban mennyire jellemző, hogy az ország keleti részéből vagy külföldről próbáltak toborozni?

Természetesen előfordul, hogy pályáznak hozzánk a keleti országrészből, de ezt nem lehet gyakorinak nevezni. Az ukrán munkavállalók számának a megjelenése alacsonynak mondható a térségben, jellemzően a Nyugat- és Észak-Dunántúl az a terület, ahol nagyobb arányban vannak külföldiek. A régióban persze vannak és lesznek is olyan speciális technológiai beruházások, amelyekhez nagyarányú külföldi munkavállalóra lesz szükség, ezt azonban nem tekintenénk még általánosnak, ez inkább az adott projektre jellemző tulajdonság

– nyilatkozta a a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója.

Pécs egyetemi város státusza miatt ugyanakkor egyre több a külföldi egyetemista, akik közül sokan képzelik el a hosszútávú karrierépítést a régióban.

Címlapkép: Getty Images

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

munkaerő

munkaerő toborzás

munkaerő-piac

munkaerőhiány

munkaerőpiaci körkép

állás

álláshirdetés

fogalkoztatés

bér