Tavak a semmiből: brutális mértékeket ölt hazánkban is az aszály, ez lenne a megoldás?

HelloVidék   
  Megosztom
Tavak a semmiből: brutális mértékeket ölt hazánkban is az aszály, ez lenne a megoldás?

Magyarország, bármennyire is szeretnénk azt hinni, korántsem víznagyhatalom. Az országnak a vízvesztő pozíciója ugyanis súlyos környezeti, gazdasági és társadalmi következményeket járhat. Ha nem lépünk időben, nagy baj lehet! Íme, egy érdekes minta projekt!

Ruzsa a Homokhátságon, Magyarország egyik legszárazabb részén található, és a település a Belügyminisztérium és a WWF által közösen elindított, tíz szakmai partner által vitt LIFE-MICACC projekt egyik mintahelyszíne. 2017 óta öt településen alakítottak ki ugyanis olyan kisléptékű, természetközeli vízgazdálkodási megoldásokat, melyek célja, hogy példát mutassanak, hogyan lehet olcsón, kisebb beavatkozásokkal javítani egy-egy település vízmegtartó-képességét, ezzel felkészítve a településeket a klímaváltozásra való alkalmazkodásra - számolt be róla a 444.hu.

Sokat hallani arról, hogy Magyarország víznagyhatalom, de ez csak annyiban igaz, hogy a nagy folyóinkon rengeteg víz érkezik az országba, viszont ennek jelentős hányada távozik is a déli határainkon, írják a LIFE-MICACC projekt mellé kiadott füzet legelején. A füzet szerkesztői hozzáteszik azt is, hogy évente nagyjából a Balaton víztömegének háromszorosával, 6 km3-rel több víz távozik, mint amennyi befolyt hozzánk.

Az öt településen bemutatott projektek mindegyike helyi adottságokra és kihívásokra reagál, ezért egy-az-egyben nem lehet lemásolni őket. De arra jók, hogy megmutassák, mennyire nagy mozgástere lehet egy önkormányzatnak, amelyik belátja, hogy nem feltétlenül az a legcélravezetőbb, ha a hozzájuk beérkező víz a lehető leggyorsabban el is hagyja a településüket.

Ruzsán például két helyszínen hoztak létre tavakat

Az öt mintaprojekt mindegyike kevesebb mint ötvenmillió forintból valósult meg, természetközeli megoldásokat használtak fel hozzájuk, de közben érezhető hatásuk is lett a helyi viszonyokra. Ruzsán például két helyszínen hoztak létre tavakat, olyan vizekből, melyek eddig elhagyták a települést.

A másik LIFE-helyszín, amiről a 444.hu beszámolt, a Ruzsától 85 kilométernyi autóútra lévő Bátya volt. A Kalocsa közelében fekvő, kétezer fős településen egy egykori agyaggödörben kialakított tavat élesztettek újra. Mint Fekete Csaba, Bátya polgármestere a helyszínen mesélte, gyerekkorában rengeteg mindenre használták a tavat, nyaranta fürödtek és horgásztak benne, telente korcsolyáztak rajta. Az évtizedek során azonban a vízszint meredeken csökkenni kezdett, majd a tó ki is száradt, és a helyét illegális hulladéklerakóként kezdték használni páran. Fekete Csaba a LIFE-lehetőségről hallva döntött úgy, hogy újraélesztik az egykori tavat: a település csatornarendszerét kezdték el úgy felújítani és átalakítani, hogy ide vezesse a Bátyára leeső csapadékot.

Az egyhektáros tó emellett közösségi tér is lehet majd, bár a bátyai polgármester is hangsúlyozta, hogy ezt alapvetően a jövőnek építik. „Ez nem most szép, hanem 20 év múlva lesz az” – mondja erről a lapnak a polgármester.

A három további projekt

A LIFE-MICACC projektjei a két dél-alföldi helyszín mellett még három helyen indultak el 2017-ben. A Pest megyei zsákfaluban, Püspökszilágyon a nagy esőzések után a Szilágyi-patak okozott időnként komolyabb villámárvizeket. Erre válaszul helyi faanyagokból építettek szivárgó rönkgátakat, melyek lassítják a víz lefolyását a falu feletti domboldalakon és árkokban, és kialakítottak egy oldaltározót is, ami egyrészt felfogja a többletvizet, másrészt pedig vizes élőhelyként is működik. Az új rendszer már 2020-ban sikerrel vizsgázott, és a nagy júniusi esők után megvédte a települést a villámárvíztől.

A Szolnok közelében fekvő Rákócziújfalu az ország egyik legaszályosabb részén fekszik, ugyanakkor tud ott gondot okozni a belvíz is. Erre a kettős kihívásra egy belvíz-tározó tavat alakítottak ki. A vízelvezető csatornára épült egy szabályozható zsilip, és ezáltal a víz nem folyik le a Tiszába, hanem helyben megtartható, egyrészt a csatorna medrében, másrészt az új tározóban.

A borsodi Tiszatarján területének negyede a Tisza árteréhez tartozik, itt az áradások és az aszályok is gondot okozhatnak. Az ártéren található kubikgödröknél és a körülötte fekvő fás legelőn az önkormányzat - a hajdani ártéri tájhasználathoz hasonlóan - immár egy évtizede vízibivalyokat legeltet. A projektben kibővítették a kubikgödör-rendszert, és természetes rézsűket alakítottak ki a partokon, hogy a táj áradások idején nagyobb mennyiségű vizet tudjon megtartani. Emellett az önkormányzat legeltetésre és energiaültetvények telepítésére használja az árteret, ami hatékony védekezést jelent az invazív növényfajok terjedése ellen is. Emellé építettek most egy tanösvényt, hogy más is tanulhasson a tiszatarjáni megoldásból.

Azt már lehet tudni, hogy a következő hétéves EU-s költségvetési ciklusban ismét lesz terület- és településfejlesztési operatív program, már meg is jelentek az első felhívások, és ebben az öt mintaprojektben bemutatott vízmegtartó megoldások finanszírozására is lehet pályáznia a magyar önkormányzatoknak.

Címlapkép: Getty Images

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

klímaválság

szárazság