Mi történt a magyar vidékkel: miért kell ez a sok ukrán és szerb munkavállaló?

MTI   
  Megosztom
Mi történt a magyar vidékkel: miért kell ez a sok ukrán és szerb munkavállaló?

Egy 2021. szeptember 1-től hatályos kormányrendelet szerint lehetővé vált, hogy ellenőrzött módon és szigorú feltételek között, nem szomszédos harmadik országbeli munkavállalók átmeneti időre Magyarországra jöjjenek munkaerő-kölcsönzésen keresztül is. Hogy pontosan kik érkeznek, milyen feltételek mellett és mik lehetnek ennek a hosszú távú hatásai Magyarországon, erről kérdeztük a Magyar Munkaerő Kölcsönzők Országos Szövetségét.

2021 júliusában több olyan jogszabályt is elfogadtak, mely segíti a szakképzett munkaerő beáramlását az országba, illetve a foglalkoztatás növekedését. A munkaerőpiacot illető jogszabály-módosításokkal lehetővé vált, hogy ellenőrzött módon és szigorú feltételek között nem szomszédos harmadik országbeli munkavállalók átmeneti időre Magyarországra jöjjenek munkaerő-kölcsönzésen keresztül is - írta a Pénzcentrum.

A tapasztalattal és nemzetközi kitekintéssel bíró magyar munkaerő-kölcsönző cégek számára megteremtették annak a lehetőségét, hogy szakképzett munkaerőt bocsássanak a magyar vállalatok rendelkezésére. Az 407. sz. kormányrendelet 2021. szeptember 1-től hatályos.

Fontos tudni, hogy jelenleg Magyarországon minden munkáltató, így a kölcsönbeadók is elsődlegesen a magyar állampolgárok foglalkoztatását tekintik elsődlegesnek, elsősorban a nyelvi, kulturális különbségek nem lévén, saját állományába történő beintegrálásuk könnyebbsége miatt. A külföldi munkaerőt korábban is és a jövőben is olyan munkaerő igényes iparágakba lehet, kell elhelyeznünk, amelyeket a magyar, munkaerő piacon lévő aktív állampolgárokból már nem lehet biztosítani, megvalósítani.

- nyilatkozta a Pénzcentrumnak Dénes Rajmund Roland, a Magyar Munkaerő Kölcsönzők Országos Szövetségének kommunikációs alelnöke, aki arra a kérdésre, hogy valójában mekkora szüksége volt erre a lépésre a magyar gazdaságnak, Dénes Rajmund Roland azt válaszolta, hogy az elmúlt 5 évben jelentős mértékben megnövekedett a Magyarországon termelő, szolgáltató vállalatok munkaerő igénye és ezt a volument már a környező országokból – Ukrajna, Szerbia – beszállított és szállásoltatott munkaerővel sem lehetett megoldani. Az utóbbi évek gazdasági fellendülésével párhuzamosan a kormány folyamatosan új beruházásokat hoz be az országba és ez csak és kizárólag a plusz termeléshez szükséges szakképzett/szakképzetlen külföldi munkaerő biztosításával megvalósítható.

A KSH adatai szerint egyébként 2021-ben 3,6-4% között mozgott a munkanélküliségi ráta, ez szinte egyenlő a teljes foglakoztatással. A vállalati HR-esek és az atipikus szolgáltatók számára a nyár nem számít uborkaszezonnak. A munkaerőpiaci feszülését az is jelzi, hogy Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal első negyedéves adatai szerint csaknem 40 ezer üres álláshely van. Az építőipar, a vendéglátás, a kereskedelem, a feldolgozóipar azok a területek, ahol a munkaadók tárt karokkal várják a képzett munkavállalókat.

A cikk folytatása a Pénzcentrumon olvasható!

Címlapkép: Getty Images

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

penzcentrum

minimálbér

minimálbér-emelkedés

munkaerőpiaci körkép