Mi történt a magyar vidékkel: miért kell ez a sok ukrán és szerb munkavállaló?

MTI   
  Megosztom
Mi történt a magyar vidékkel: miért kell ez a sok ukrán és szerb munkavállaló?

Egy 2021. szeptember 1-től hatályos kormányrendelet szerint lehetővé vált, hogy ellenőrzött módon és szigorú feltételek között, nem szomszédos harmadik országbeli munkavállalók átmeneti időre Magyarországra jöjjenek munkaerő-kölcsönzésen keresztül is. Hogy pontosan kik érkeznek, milyen feltételek mellett és mik lehetnek ennek a hosszú távú hatásai Magyarországon, erről kérdeztük a Magyar Munkaerő Kölcsönzők Országos Szövetségét.

2021 júliusában több olyan jogszabályt is elfogadtak, mely segíti a szakképzett munkaerő beáramlását az országba, illetve a foglalkoztatás növekedését. A munkaerőpiacot illető jogszabály-módosításokkal lehetővé vált, hogy ellenőrzött módon és szigorú feltételek között nem szomszédos harmadik országbeli munkavállalók átmeneti időre Magyarországra jöjjenek munkaerő-kölcsönzésen keresztül is - írta a Pénzcentrum.

A tapasztalattal és nemzetközi kitekintéssel bíró magyar munkaerő-kölcsönző cégek számára megteremtették annak a lehetőségét, hogy szakképzett munkaerőt bocsássanak a magyar vállalatok rendelkezésére. Az 407. sz. kormányrendelet 2021. szeptember 1-től hatályos.

Fontos tudni, hogy jelenleg Magyarországon minden munkáltató, így a kölcsönbeadók is elsődlegesen a magyar állampolgárok foglalkoztatását tekintik elsődlegesnek, elsősorban a nyelvi, kulturális különbségek nem lévén, saját állományába történő beintegrálásuk könnyebbsége miatt. A külföldi munkaerőt korábban is és a jövőben is olyan munkaerő igényes iparágakba lehet, kell elhelyeznünk, amelyeket a magyar, munkaerő piacon lévő aktív állampolgárokból már nem lehet biztosítani, megvalósítani.

- nyilatkozta a Pénzcentrumnak Dénes Rajmund Roland, a Magyar Munkaerő Kölcsönzők Országos Szövetségének kommunikációs alelnöke, aki arra a kérdésre, hogy valójában mekkora szüksége volt erre a lépésre a magyar gazdaságnak, Dénes Rajmund Roland azt válaszolta, hogy az elmúlt 5 évben jelentős mértékben megnövekedett a Magyarországon termelő, szolgáltató vállalatok munkaerő igénye és ezt a volument már a környező országokból – Ukrajna, Szerbia – beszállított és szállásoltatott munkaerővel sem lehetett megoldani. Az utóbbi évek gazdasági fellendülésével párhuzamosan a kormány folyamatosan új beruházásokat hoz be az országba és ez csak és kizárólag a plusz termeléshez szükséges szakképzett/szakképzetlen külföldi munkaerő biztosításával megvalósítható.

A KSH adatai szerint egyébként 2021-ben 3,6-4% között mozgott a munkanélküliségi ráta, ez szinte egyenlő a teljes foglakoztatással. A vállalati HR-esek és az atipikus szolgáltatók számára a nyár nem számít uborkaszezonnak. A munkaerőpiaci feszülését az is jelzi, hogy Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal első negyedéves adatai szerint csaknem 40 ezer üres álláshely van. Az építőipar, a vendéglátás, a kereskedelem, a feldolgozóipar azok a területek, ahol a munkaadók tárt karokkal várják a képzett munkavállalókat.

A cikk folytatása a Pénzcentrumon olvasható!

Címlapkép: Getty Images

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

penzcentrum

minimálbér

minimálbér-emelkedés

munkaerőpiaci körkép