Ez a 23 város járt a legrosszabbul: 30 milliárd forintot veszítettek 2019 óta

Népszava   
  Megosztom
Ez a 23 város járt a legrosszabbul: 30 milliárd forintot veszítettek 2019 óta

23 megyei jogú város 30 milliárd forint bevételtől esett el 2019 óta: összes adóbevételük 14,3 százalékát veszítették el, kormányzati döntések következtében. Több mint 10 százalékos adóbevétel-kiesést jelentett a 23 megyei jogú városnak az a kormánydöntés, amely a járványra hivatkozva megfosztotta őket a helyi adók egy részétől – olvasható ki a Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ) a Népszava birtokába jutott összesítéséből. Míg 2019-ben a 23 település összesen 235,9 milliárd forintnyi adóval számolhatott, addig 2020-ban már csak 211,2 milliárddal, ami 10,5 százalékos csökkenés. Az idén szeptemberig pedig már csak 202,1 milliárd folyt be a kasszákba, ami a két évvel korábbihoz képest 14,3 százalékos csökkenés.

Reálisnak tartja a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke, hogy a szektor 10 százaléknál magasabb adóbevétel-kiesést szenvedett el. Schmidt Jenő – aki egyben Tab fideszes polgármestere is – fontosnak tartotta hozzátenni: az elvonásokon túl az önkormányzatok működési költségei jövőre legalább 10-15 százalékkal megemelkednek az infláció, az energia-áremelkedés, a minimálbér-emelés következtében. Ennek a fedezetét a belső tartalékokból kell majd kigazdálkodniuk, a nagyvárosok egy része pedig megint pótlólagos kiegészítést kér a központi költségvetésből, írja a Népszava.

Jövőre már lesznek olyan települések, amelyek gazdálkodása átcsúszik a negatív tartományba

mondta TÖOSZ elnöke, aki ezzel együtt valódi önkormányzati csődökre nem számít. Megjegyezte: a torz kormányzati adózási filozófia próbálja eltakarni, hogy a magyar települések 95 százaléka már nem tud saját erős beruházásba fogni, legfeljebb pályázati pénzekhez igyekszik hozzájutni.

Mint arról korábban többször írtunk, a kabinet a járvány idején az önkormányzatok kontójára hozott több intézkedést, mondván a gazdasági károk enyhítésének költségeiből a településeknek is ki kell venniük a részüket. Az országosan ingyenessé tett parkolás, valamint a gépjárműadó addig helyben maradó részének – 40 százalékának – elvétele amúgy is komoly kiesést okozott az önkormányzatoknak, ám az igazi érvágást az jelentette: a kormány elengedte a négymilliárd forintnál kisebb árbevételű cégeknek a helyi iparűzési adó (hipa) felét.

A 23 megyei jogú városnak 2019-ben 183,3 milliárd forint bevétele származott a hipából, ez az összeg tavaly 167,6 milliárdra zsugorodott, az idei év első kilenc hónapjára pedig 12,7 százalékkal 159,9 milliárdra esett vissza. Helyi adóból, például építmény-, telek- és kommunális adóból szűk 300 millióval több folyt be ugyan a településekhez, ám közben 1,3 milliárdos idegenforgalmi adó kiesést voltak kénytelenek elkönyvelni a turizmus visszaesése miatt.

A Duna-parti városban 3,18 milliárddal kevesebb folyt be a kasszába tavaly, mint 2019-ben, az idei első kilenc hónapban pedig 2,98 milliárdos a mínusz. Csak viszonyításul: Dunaújváros 2021-es bevételi főösszege 16,5 milliárd forint. A második legnagyobb adóbevétel-csökkenést Székesfehérvár szenvedte el: 2020-ban 3,11 milliárddal, 2021-ben szeptemberig 3,36 milliárddal folyt be kevesebb pénz. Szeged tavaly 1,92 milliárdos, idén januártól szeptemberig pedig 2,53 milliárdos bevételkiesését volt kénytelen elkönyvelni.

Noha gazdasági szakemberek azt mondják, az érintett cégek valójában nem spórolnak meg releváns összeget, viszont a települések számára komoly problémát okoz a kiesés, a kormány úgy döntött, jövőre is marad a hipa-kedvezmény. Az MJVSZ szerint az érintett városokban az összes iparűzési adóra kötelezett vállalkozás 97 százalékát érinti az adófelezés – összesen 197 ezer adózót –, ami előzetes számításaik alapján 2022-ben 34,2 milliárdos veszteséget jelent majd a hazai nagyvárosoknak, ami több mint duplája a 2020-as kiesésnek. A kormány ugyanakkor veszteségeiket nem, vagy csak alig kompenzálja – ellentétben a 25 ezer főnél kisebb településekkel, ahol a kieső bevételeket elvileg megkapják az önkormányzatok. Egyedi elbírálás alapján oszt ugyan pénzeket a kabinet nagyobb városoknak, de ez sok helyütt nem segít. Tavaly év végén a hipa-csökkentés bejelentése után a kormánypárti vezetésű megyei jogú városok között 22 milliárdot, az ellenzékiek között szűk 2 milliárdot osztott szét a kabinet, ráadásul utóbbiak csak konkrét feladatokra használhatták fel a kapott összeget.

Címlapkép: Getty Images

TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

megyei jogú városok

bevételkiesés

iparűzési adó

adóbevétel