Úgy tűnik, mégsem olyan nagy a baj: jól teljesítenek a kiskereskedők, sok a vásárló

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 3,4%-kal, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 6,3%-kal, az üzemanyag-kiskereskedelemben 11,5%-kal nőtt az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.

Az eladások volumene a használtcikk-üzletekben 16,7%-kal, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 16,1%-kal, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 3%-kal, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 9,9%-kal, a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk-üzletekben 7,9%-kal nőtt. A forgalom volumene 8,3%-kal csökkent a bútor-, műszakicikk-üzletekben. Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 8,6%-kal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 12%-kal bővült.

17,4%-kal bővült a forgalom a tavaly áprilisi mélyponthoz képest, míg alig 0,8%-kal marad el a járvány előtti szinttől. 2015. év átlagához képest a kiskereskedelmi forgalom 31,2%-kal, 2010-hez képest 44,3%-kal emelkedett. A KSH heti monitorja szerint október 16- november 12. között a bolti kiskereskedelem forgalma (ami nem tartalmazza az internetes kiskereskedelmet) a pénztárgépek jelentései alapján 13,6%-kal bővült a két évvel korábbihoz képest, ami lényeges gyorsulást mutat a korábbi hónapokhoz képest, ezt azonban részben az árváltozások is okozzák.

A forgalom növekedését a fokozatos nyitás után támogatja a munkaerőpiac teljes helyreállása (a nyári hónapokban a rendszerváltás óta a legmagasabb szintre ugrott a foglalkoztatottak száma, noha a járvány előttihez képest más szerkezetben), valamint a korlátozásokkal nem érintett ágazatokban továbbra is dinamikus a bérnövekedés, egyes ágazatokban pedig megjelent a munkaerőhiány, ami további érdemi bérnövekedéshez vezethet. A közszféra béremelései szintén támogatják a fogyasztás bővülését, az év végén pedig további lendületet adhat a rekordösszegű nyugdíjprémium, amellyel 200 milliárd forint került a nyugdíjasokhoz.

Emellett az elhalasztott fogyasztás is szerepet játszhat a kiskereskedelmi forgalom várható stabilizálódásában. Idén 3,4% körül nőhet a kiskereskedelmi forgalom, jövőre azonban az idei év eleji alacsony bázis, a gyermeket nevelők szja visszatérítése, a 13. havi nyugdíj, valamint a rendőri, hivatásos állomány számára tervezett féléves bónusz hatására (ezekkel összességében mintegy 1200 milliárd forint többletjövedelem kerülhet a háztartásokhoz), valamint a közel 20%-os minimálbér és bérminimum emelés, illetve egyes ágazatokban (egészségügyi, szociális, bölcsődei, kulturális dolgozók) szintén mintegy 20%-os béremelés hatására kétszámjegyű, 11% feletti növekedésre számítunk. A járványhelyzet előtti szint elérése a következő hónapokban várható a kiskereskedelemben. A külföldi vásárlókra építő üzletek kilábalása későbbre várható, azonban kedvező, hogy a külföldi vendégek száma is fokozatosan élénkül. Mivel a járvány előtt a hazai kiskereskedelmi forgalom közel 7%-át a külföldi vásárlók és a bevásárló turizmus adták, a külföldiek visszatérése később jelentős lendületet adhat, azonban feltehetően fokozatosan valósulhat meg, mivel több országban megjelent a delta variáns, ami visszafoghatja a nemzetközi turizmust, valamint az Európán kívüli országokból még nem várható a turizmus megjelenése. A határmenti forgalmat azonban egyes beszámolók szerint fellendítette a gyenge forint, az üzemanyagárak hazai befagyasztása, valamit a nem létfontosságú üzletek átmeneti bezárása Szlovákiában.

Címlapkép: Getty Images