Ezek az emberek jóval kevesebb ideig élnek Magyarországon: nem kell így lennie

HelloVidék   
  Megosztom
Ezek az emberek jóval kevesebb ideig élnek Magyarországon: nem kell így lennie

Magyarországon a szegényebb települések lakói rövidebb ideig élnek, és ezek az egyenlőtlenségek nőttek az elmúlt évtizedekben. Ezért az elkerülhető halálokok felelősek. Az elkerülhető halálozáshoz vezető betegségek összefüggnek az egészségügyi ellátórendszerhez való rosszabb hozzáférésével, és az ellátások alacsonyabb szintű igénybevételével.

Az elmúlt években egyre többet beszélünk a jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségek növekedéséről Magyarországon és más országokban. Ugyanakkor az embereket nem csak az érdekli, mennyit keresnek, legalább ilyen fontos, hogy milyen hosszú és mennyire egészséges életre számíthatnak, írja a Telex.

Most megjelent tanulmányukban azt vizsgálták, mennyivel élnek tovább a gazdagabb településeken lakó magyarok a szegényebbekhez képest, illetve ez az egyenlőtlenség hogyan változott az elmúlt évtizedekben.

A települések jövedelem szerinti feloszlása

A mintákat alkotó településeket az egy főre jutó 2016-os jövedelem (egészen pontosan az egy lakosra jutó, adózás előtti adóköteles jövedelmek 2016-os árakon) szerint sorba rendezve húsz egyforma nagyságú csoportra osztották. Néhány példa arra, hogy az egyes csoportokban milyen településeket találunk:

  • A legszegényebb huszadban találjuk például Hodászt: a 3400 lelkes szabolcsi faluban 366 ezer forint az egy főre jutó éves jövedelem,
  • A 10. csoportban, tehát az eloszlás közepén van a Veszprém megyei Pápa, ahol 32 ezren laknak, az egy főre jutó átlagos éves jövedelem 939 ezer forint,
  • A leggazdagabb településhuszadban van például a főváros környékén található Budaörs (1 millió 444 ezer forint), Nagykovácsi (1 millió 570 ezer forint) és Dunakeszi (1 millió 419 ezer forint).

Mi az a várható élettartam?

A Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetének definíciója szerint a várható élettartam (amelyet gyakran várható átlagos élettartamnak neveznek) a halálozás komplex mérőszáma, amelyet a halandósági tábla segítségével számítunk ki. A legismertebb mutató a születéskor várható átlagos élettartam, amely az egész népesség mortalitási tapasztalatait összegzi (általában egy adott évre vonatkozóan).

A tanulmányukban a 45 éves korban várható élettartamot használták. Ez azoknak az éveknek a száma, amit a 45 évesek remélhetnek, feltételezve, hogy a 2011-2016 közötti időszak korspecifikus halálozási rátái lesznek érvényesek rájuk az életük későbbi éveiben.

A legszegényebb és a leggazdagabb településeken hogyan alakul a 45 éves korban várható élettartam a 2011-2016-os időszakban. Kékkel ábrázoltuk a legszegényebb települések átlagát, pirossal pedig a leggazdagabb településekét. Az ábrát nemek szerint is megbontottuk: a bal oldalon láthatók a férfiakra, a jobb oldalon pedig a nőkre vonatkozó adatok.

Az eredmények megerősítik azt a közismert tényt, hogy a nők tovább élnek, mint a férfiak. De más következtetések is levonhatóak. Megállapítható, hogy nagyok az egyenlőtlenségek:

Mind a férfiak, mind a nők esetében, ha kiszűrjük az elkerülhető halálokok miatti különbségeket, akkor sokkal kisebbek az eltérések a szegény és a gazdag települések között a 45 éves korban várható hátralévő élettartamban. A férfiak körében a legszegényebb és a leggazdagabb települések közötti különbség 7 évről 3 évre csökken, a nők körében pedig 4 évről 2 évre. Vagyis a várható élettartamban mutatkozó különbségek legalább felerészben elkerülhető halálokok számlájára írhatók. Ez az eredmény azt sugallja, hogy megfelelő egészség- és társadalompolitikával csökkenthető a települések közti egyenlőtlenség.

Az egyenlőtlenségek nemcsak nagyok, de húsz év alatt növekedtek is. Két évtized alatt jelentősen nőtt a 45 éves korban várható élettartam a szegényebb és a gazdagabb településeken is. A legszegényebb településeken a férfiak körében 22 évről 26 évre, a nők körében 31 évről 33 évre. A leggazdagabb településeken a férfiak körében 28 évről 33 évre, a nők körében 33 évről 37 évre. Míg 1991 és 1996 között kevesebb mint 6 év volt a különbség a legszegényebb és a leggazdagabb településeken élő 45 éves férfiak életkilátásai között, 2011 és 2016 között már majdnem 7 év. A nők körében ugyanez a különbség 2 évről 4,5 évre nőtt.

Az egészség- és társadalompolitika mozgásterét támasztja alá az is, hogy erős összefüggés van a települések jövedelmi helyzete és különböző egészségügyi mutatók között. A Központi Statisztikai Hivatal területi statisztikai adatai, illetve más adatbázisok alapján a gazdagabb településeken jóval közelebb van átlagosan a gyógyszertár és a szakrendelő, gyorsabban ér ki a mentő és kevesebb a betöltetlen háziorvosi praxis, és magasabb arányban vesznek részt a lakosok szűrővizsgálatokon is. Emellett kevesebben dohányoznak, kevesebb egészségtelen ételt és italt fogyasztanak, és többet sportolnak a gazdagabb települések lakói.

A Defacto szerint ezek az eredmények alátámasztják, hogy a mindenkori kormánynak komoly felelőssége van az ilyen mértékű területi egyenlőtlenségek csökkentésében.

Címlapkép: Getty Images

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

életkor

halálozási adatok

átlagéletkor

nők átlagéletkora

férfiak átlagéletkora

szegénység