Elképesztő, ami az ágazattal történik: mi lesz így a magyar kertészetekkel?

Apáti Ferenc elmondta, hogy az idei év első felében nagyon jelentősen emelkedett a növényvédő szerek és a műtrágyák ára. A növényvédő szereknél sok készítmény esetében az átlagosnak mondható 4-6%-kal szemben 20-50% közötti áremelkedést tapasztaltak, míg a műtrágyáknál még ennél is markánsabb drágulás következett be, jellemzően 50-90% közötti, és ez a folyamat vélhetően még nem ért véget. A FruitVeB elnöke szerint mivel a zöldség-gyümölcs ágazat nagyon sokszínű, mintegy 30-40 növényfajból áll, melyek mind eltérő technológiai és gazdasági jellemzőkkel bírnak, így nagyon változó, hogy az inputanyagok árának növekedése milyen költségemelkedést generált a teljes termelési költségekben, de ez az érték ágazattól függően végeredményben és átlagosan 5-15% közöttire becsülhető.

Az energiaárak jelentősen növekedtek, ide értve mind az elektromos energia, mind a gáz költségét. Ez nyilván érintette a termelő vállalkozásokat is, de ezeket talán kisebb mértékben. Sokkal drasztikusabb a hatás a zöldség-gyümölcs feldolgozóiparban. Ahogy Apáti Ferenc fogalmazott, nemrég elvégeztek egy felmérést a feldolgozók körében, aminek az eredménye – röviden – a következő lett:

• 2020-ról 2021-re 92%-kal növekedett a gázfelhasználás költsége és 12%-kal az elektromos energia költsége.
• 2021-ről 2022-re további 73%-os költségnövekedést várnak a feldolgozók a gáz költségében és 89%-os növekedést az elektromos energia költségében.
• Mindezek azt jelentik, hogy két év alatt (2020-ról 2022-re) 232%-kal növekszik a feldolgozók gázfelhasználási költsége és 111%-kal az elektromos energia költsége.

A szakember beszélt arról is, hogy további, jellemzően idei tendencia az építőanyagok árának jelentős emelkedése – ami egyes egyes építőanyagoknál akár a 100-200% is elérte –, illetve ezek hiánya. Ez mindazon vállalkozásokat sújtja, amelyek éppen beruházás-fejlesztés közben vannak, vagy tervezik azt, mivel az építkezés költségei összességében 30-50% közötti értékben emelkedtek. Általános jelenség továbbá a munkabérek évi 10-15%-os emelkedése, ami ebben az évben is bekövetkezett.

A FruitVeB elnöke szerint nem kérdés, hogy a fentiek nagyon jelentős emelték a termelés költségeit, ágazatonként nagyon változó, de összességében 10-25% közötti mértékben, ami az összes költség szintjén egy nagyon jelentős érték. A szakember hozzátette azt is, hogy ez az áremelkedés az egy hektárra vetített költségre vonatkozik csak.

A kilogrammonkénti önköltség növekedésébe mindezeken túlmenően még belejátszanak a termésveszteségek is, hiszen nem mindegy, hogy az adott hektáronkénti költségre mekkora termés esik. A tavaszi fagyok, illetve a nyári hőség és aszály miatt a betakarítható termésmennyiség a legtöbb ágazatban csökkent – ágazattól függően 10-50% közötti mértékben –, ami szintén jelentős önköltség emelkedést indukál

- ismertette Apáti Ferenc.

Arra a kérdésre, hogy hogyan bírják és bírták a termelők a megnövekedett terheket, a FruitVeB elnöke elárulta, hogy ilyen mértékű és ilyen hirtelen bekövetkező költségemelkedésre már régen volt példa az ágazatban.

Ezt pedig a piac csak részben hajlandó áremelés formájában elnyelni és „átvállalni”. Attól lehet tartani, hogy ezt a helyzetet nem feltétlenül, vagy nem csak a kisebb kertészetek fogják megsínyleni, hanem a nem kellően tőkeerős, és/vagy a nem kellően hatékonyan termelő vállalkozások is

- mondta ki a szakember, hozzátéve, hogy a tőkeerős és magas színvonalon gazdálkodóknak tőkeellátottságuk, valamint hatékonyságuk okán ugyan vannak tartalékaik, hogy e negatív hatásokat ellensúlyozzák, de értelemszerűen ők sem lesznek képesek erre hosszú távon.

Apáti Ferenc beszélt arról is, hogy az idei évről még kicsit korai lenne évértékelést adni, mert minden ágazati eredményt csak jövő év elejére látnak együtt. Az azonban kijelenthető, hogy az inputanyagok árának jelentős emelkedése mellett a zöldség-gyümölcs ágazat két legégetőbb kérdése ebben az évben is a káros időjárási hatások és a munkaerőhiány maradtak. Különösen erős a hatása a munkaerő hiányának azokban az ágazatokban, amelyek jellegükből eredően csak rövid ideig – 2-3 hónapig – képesek munkát biztosítani. És ilyennek tekinthetőek a gyümölcságazatok többsége, illetve a kézi betakarítású, ezáltal élőmunkaigényes szabadföldi zöldségágazatok is.

Azonban nem egyszerű a helyzet a szinte folyamatos foglalkoztatás biztosítására képes hajtatókertészetekben, vagy a mintegy féléves üzemben működő feldolgozó üzemekben sem. Mostanra már gyakorlatilag rendszeres jelenség a munkák megcsúszása, a betakarítás késése. A szakember elmondta, hogy gazdálkodók gyakran panaszkodnak arra, hogy napi szinten nagyon erősen ingadozik az adott napon munkára jelentkezők létszáma, személyi összetétele, képzettsége, és rendszerint a szükségesnél sokkal kevesebb munkaerő áll rendelkezésre, ami folyamatos átszervezést igényel, ezzel együtt pedig jelentősen rontja a hatékonyságot, és minőségi károkat is okoz a megkésett betakarítás révén.

A káros időjárási hatások közül idén is a tavaszi fagyok voltak a legerősebbek, melyek értelemszerűen újra a gyümölcstermesztést sújtották nagyon erősen, ágazattól függően 20-60% közötti terméskiesést okozva. A júniusban beköszöntő extrém kánikulával minden ágazatnak meg kellett küzdenie, de különösen meggyűlt a baja ezzel a jelenséggel a zöldborsó-termelőknek: gyorsan „megvénültek” az állományok, nem maradt elegendő idő a betakarításra, gyakorlatilag kétharmadára rövidült a szezon, annak minőségi és mennyiségi veszteségeivel együtt.

Az elmúlt három évben az extrém sok júniusi csapadékkal gyűlt meg a bajunk, idén viszont a nyár az átlagosnál is melegebb és szárazabb volt, ami 10-20%-os terméskieséseket okozott az öntözetlen gyümölcs és szabadföldi zöldségkultúrákban. A jégverések okozta kár ebben az évben nagyjából az átlagos maradt

- tudatta Apáti Ferenc.

Címlapkép: Getty Images